Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítása / Magyar Nemzeti Galéria

Rádió: 
Tárlatról tárlatra
Adás dátuma: 
2011, December 5

Tárlatról tárlatra / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)

2011 december 5.
 
A műsor felépítése:
I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek
II. Bemutatjuk / Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria
 
 
A műsor vendégei:
Szűcs György, művészettörténész, megbízott főigazgató
Plesznivy Edit, művészettörténész, a Ferenczy kiállítás kurátora
 
 
I. Kaleidoszkóp
Budapest, Országos Széchényi Könyvtár (Budavári Palota "F" épület)
Lépjetek be, az istenek itt is jelen vannak. Ipolyi Arnold pályakezdő évei – 2011. november 25. - 2012. február 29
A tárlat a 125 éve elhunyt Ipolyi Arnold (1823-1886) pályakezdő éveinek a bemutatását tűzte ki célul, aki zohori plébánosból vált kora egyik legelismertebb művészettörténészévé, történészévé és kultúrteoretikusává, betekintést nyújtva egyúttal az 1845 és 1860 közötti időszak sokarcúságába. Ipolyi Arnold a múltkutatás csaknem valamennyi korabeli ágában járatos volt, hiszen a fentieken kívül képzett néprajzkutató és régész is volt. Végtelen komplexitása szaktudással és ésszel párosulva lehetővé tette számára, hogy a múltat legtöbb esetben ma is helytállóan rekonstruálhassa. "Őrizzük tehát, gyűjtsük össze emlékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ez által is üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen, kétesebb a jövő!" (Ipolyi Arnold, A középkori emlékszerű építészet Magyarországon.)
 
Szentendre, Ferenczy Múzeum: Szentendrei Képtár és Kamaraterem / Népművészetek Háza (Fő tér 2-5.) 
"Kilenc évtized a művészet vonzásában". Remsey Ágnes és a Remseyek – 2011. december 2. - 2012. február 4.  
Az emlékkiállítás Remsey Ágnes (1915-2010.) életművét mutatja be, mely az irodalom, a képzőművészet, a bábművészet területén teljesedett ki, és a Remsey család hagyományaiba ágyazódott. Feltűnnek a gyermek szülőkkel (Remsey Jenő – Frey Vilma) töltött gödöllői időszakának emlékei, a Képzőművészeti Egyetem, majd a Magyar Iparművészeti Társulat szerepe, és központi helyet foglal el az általa alapított Palotás Szőnyegműhelyben végzett szőnyegtervező tevékenysége áll, melynek egyes darabjait újraszőve meg is lehet tekinteni. Ezekkel hazai és nemzetközi kiállításokon szakmai- és közönségsikert aratott. Ezt 1939 - 1943 vezette, majd 1949-től férjével, Pirk János festőművésszel Szentendrén élt és öt gyermeküket nevelte. 1945-től báb- és babatervezéssel, és -készítéssel foglalkozott, melynek emlékeit az 1947–1953 között működő Remsey Marionettszínház archiv felvételei is megőrizték. Bemutatják regényeit, és akvarellfestményeit is.
 
Tiszafüred, Kiss Pál Múzeum (Tariczky sétány 6.) 
Vladár László festményei – 2011. október 14. - 2012. február 10.
Az eredetileg földrajz-rajz szakot végzett, majd művészeti rajz, szerkesztő és ábrázoló geometria, valamint művészettörténet szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett Vladár László (1958-) súlyos betegsége miatt, terápiás céllal kezdett a festészetbe. A tárlaton látható képein a benyomások rögzítést a tér és a színek segítségével jeleníti meg. Tematikája az Alföld, a Tisza és az északi hegyvidék tájait és a benne élő emberek kapcsolatát, sokféleségét  örökíti meg. Élmányt, pillanatnyi benyomást kíván nyújtani.
 
Szeged, REÖK (Tisza Lajos krt. 56)
deKOR2 Kiállítás – 2011. november 20. - 2012. január 15. 
Az eklektikussága ellenére is sikeresnek mondható deKOR1 után reflektorfénybe került egykori Dekoratőr Iskola, és a vonzáskörébe tartozó régi diákok, ismét közös kiállítást rendeztek az iskola bennük még mindig elevenen élő, magas művészeti, gondolati hatását bemutatva, melyet úgy élnek meg, hogy a SZÉP hasznos és használható.
 
Komárom, Klapka György Múzeum (Kelemen László u. 22.)
Komáromi mesterségek IV.: A szekeres gazdák 2011. november 18. - 2012. március 31.
A neves dél-komáromi helytörténész, a vízimolnár és szekeresgazda ősökkel bíró Kecskés László könyvét alapul véve született meg levéltári, múzeumi, könyvtári kutatásokkal kiegészülve, és a még élő és emlékező mesteremberek és leszármazottaik által közölt információk, fényképek összegyűjtésével ez a tárlat. A tárgyak és fényképek jelentős része a szekeresgazda Csukás, Füssy, Kacz, Kelemen, Kecskés, Pathy Nagy, Rátz, Ráczkevi Nagy, Salamon és Vida család tagjaitól származik.
 
Szentendre, Hubay Ház (Bercsényi u. 1.) 
Karácsony Kiállítás és Szalon – állandó kiállítás
A Brunszvik Teréz (1775-1861) állította első hazai karácsonyfa (1824) óta sok változásnak lehetünk tanúi a fa díszítésében. Aszínek, formák és anyagok hihetetlen átalakulását erősen befolyásolta a divat. Jól tükrözik ezt a sok éves gyűjtői munkával ritka, nehezen fellelhető, műtárgy értékű díszek, jellegzetes karácsonyi eszközök, eredeti csomagolású csokoládéból készült figurák, múlt századi szaloncukrok, lakberendezési kiegészítők, melyek a Karácsony Múzeum-Szalonban láthatók. Megelevenedik a múlt karácsonyi ünnepeinek a története, a családi ünnepek hangulata.
 
Budapest, Nagytétényi Kastélymúzeum (Kastélypark utca 9-11.)  
Méz-édes karácsony – 2011.december 3. - 2011. december 30.
A kamara kiállításon az Iparművészeti Múzeum bútorgyűjteményének ritkán bemutatott, 17-19. századi mézeskalácsformái jelennek meg. A hajdani díszítőművészet több kultúrtörténeti érdekességet is rejt, hiszen a  mézeskalácsokon található témák koruk hétköznapjait, sorsforduló eseményeit és ünnepeit ábrázolják. A faragott formákkal készített mézeskalácsok így nem csak ízletes ételek voltak, hanem ezen ábrázolások kedvelt és népszerű terjesztőivé is váltak.  
 
Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (Dugovics Titusz tér 13-17.) 
Látványraktár. A múzeum állandó kiállításának a része – 2011. december 6. - 2012. december 31.
Ritkán, vagy már egyáltalán nem használt bolti segédeszközök, régi árucikkek, reklámtárgyak, különleges dobozok, a király tejszínesüvege - az egyik tároló sorban, táncrend, csizmahúzó, bajuszsütővas, sörszámláló, krampampulis pohár, homárvilla - a másikban.
Reklámtáblák. – állandó kiállítás része – 2011. december 6. - 2012. december  31.
A kereskedelmi gyűjtemény zománctárgyait és tábláit bemutató tárlat egyúttal a dohányzás, az ital, az élelmiszer, a vegyes iparcikk iránti igények változásait is tükrözik.
 „Nekem soha nem volt otthonom…” Krúdy Gyula budapesti életének színterei – 2011. december 6. - 2012. december 31.
Minthogy a Múzeum Krúdy hajdani otthonába költözött, az író lakásának két szegényes szobájában emlékkiállítás várja a látogatókat. Élete utolsó három évét töltötte itt. Egyik helyiség albérleti életét, olcsóbb vagy jobb szállodai szobáit, átmenetinek bizonyult polgári otthonait érzékelteti, melyekben 1896-tól  1933-ig élt Budapesten, másik azokat a vendéglátóhelyeket, amelyeket törzsvendégként szívesen látogatott és műveiben meg is örökített.  
Csárdás, polka, zepperli. Vendéglátás és zenemű-kereskedelem a 19. században – 2011. december 6. - 2012. április 29.
A 19. század sokoldalú kulturális életének a sokszor hangverseny- és báltermet is helyettesítő vendéglátóipari helyszínek bemutatása alkalmat ad korabeli zenei élet és tánc felvillantására is. Ezek ugyanis a lakomával záródó rendezvényeknek elegáns környezetet adtak. Érthetően kapcsolódik így a zenemű-kereskedelem bemutatása korabeli berendezett üzlettel, reklámtárgyakkal és néhány különleges zenélő szerkezettel. A szórakozásnak ez a fajtája ugyanakkor a magyar viselet, a magyar tánc, a magyar zenei műfajok (a cigányzenész muzsikájától az operáig), a nemzeti öntudat kifejezői és ébren tartói is voltak.
Zórád 100. Zórád Ernő életmű-kiállítás – 2011 december 6. - 2012 március 18.
A művész születésének századik évfordulójának alkalmából megnyílt tárlaton életútjának keresztmetszete tűnik elő. Hatvan éves tevékenységének több ezer rajz, kroki, karikatúra, akvarell, képregény, illusztráció, diafilm az eredménye. A látogatók meglepődve ismerhetik fel keze munkájában közismert rajzos figuráikat.
Advent 2011. A Gerbaud Ház adventi ablakaiba szánt művek – 2011 december 6 - 2012 január 8.
A 2000 óta készülő Kortárs Képzőművészeti Adventi Kalendárium a Gerbeaud Ház homlokzatán 24 adventi ablakában naponta egy-egy magyar művész alkotását mutatja be. Idén anyagi eszközök hiányában nem kerülhetett eredeti helyére – a
Múzeum vállalta magára bemutatásukat. Velük együtt karácsonyi-újévi ünnepkörhöz kapcsolódó cukrászformákból is ízelítőt kap a látogat fémmikulások, krampuszok, angyalok, szerencsepatkók és malacok formájában, egy 19. századi különleges karácsonyfadíszekkel ékes fa mellett.
 
 
 
Előzetes:
Győr, Városi Művészeti Múzeum / Váczy Péter-gyűjtemény (Nefelejcs köz 3.)   
Metszet. Tanai Anna önálló kiállítása. I. Art Tárlat díjazott művészének kiállítása 2011. december 8. - 2012. január 15.
Tanai Guzorán Anna művésztanár első bemutatkozásán míves falikárpitokat és színgazdag akvarelleket tár a közönség elé. A szövés és a festés sajátosan összefonódó világában az alkotás folyamatát jeleníti meg, hiszen akvarelljei vázlatok a szőtt mintához, melyek segítségével készíti el a méretarányos kartont, majd festi meg a gyapjúszálat, és szövi meg a függőleges szövőszéken a kárpitot. Gyakran veszi az ihletet a természetből, közvetlen élményekből, érzésekből. Ezeket a szövés adta lehetőségekkel és színátmenetekkel is igyekszik érzékeltetni. széles színskálán, nagy tónusfokozatokkal absztrahált képek is fest.
 
 
II. Bemutatjuk
Rippl-Rónai. Művek régi gyűjtők kezéből – 2011. október 26 - 2012. szeptember 23.
A Rippl-Rónai József (1861-1927) gazdag rajzi és sokszorosított grafikai munkásságát bemutató kiállítás anyaga magának a művésznek, és három, a magyar századelő képzőművészeti életében jelentős szerepet játszó, gyűjtő szakembernek azl ajándékaként került a gyűjteménybe - Petrovics Elek (1873-1945), Meller Simon (1875-1949) és dr. Majovszky Pál (1871-1935).
Az 1890-es évek elejétől a jobbára szimbolista-szecessziós festők között útját kereső festő életében a nabik csoport jelentett áttörést. A grafika, litográfia, plakáttervezés és iparművészet irányába vitték. A színes litográfia technikai kihívásait művészi lehetőségként aknázta ki: a különböző színnyomások révén, illetve a nyomtatásra használt papírok váltogatásával különleges hatású sorozatokat hozott létre. A korszak szinte valamennyi iparművészeti formájában alkotott. Grafikai munkássága életének legkülönbözőbb színtereit tükrözi. Ritkaság két tusrajzok alapján készített rézkarca.
 
Ferenczy Károly (1862-1917) gyűjteményes kiállítása – 2011. november 30 - 2012. május 27.  
A közel 150 festményt és 80 grafikát és mintegy 50 dokumentumot (fotó, levél, katalógus, könyv) bemutató tárlat az életmű legjelesebb darabjait helyezi a középpontba, és jól elkülöníthető festői motívumok mentén nyújt művészi metszetet Ferenczy Károly munkásságáról, bőséges hazai és külföldi kölcsönzésekkel egészítve ki a Nemzeti Galéria anyagát. Néhány elveszettnek hitt mű az archív felvételek és dokumentáció közzétételének köszönhetően került elő. A bemutatott nyolc nagyobb témacsoport: Önarckép, Zsánerkép, Nagybánya, Portré, Műterem világa, Bibliai képek, Család, Alkotói folyamat. Ez utóbbit az egymás mellé sorakoztatott képi változatok, variációk és vázlatok sora érzékelteti. Ferenczy Károly az impresszionizmus és posztimpresszionizmus hazai változatának megteremtésével, a nagybányai művészkolónia kiemelkedő alkotójaként, vezető mestereként a modern magyar festészet megalapozójává vált. Személyiségében és festői munkásságában példásan együtt élt az egyetemesség és a nemzethez való kötődés. Családjához érzelmileg és intellektuálisan is kötődött – gyermekei szintén kimagasló művészi teljesítményt nyújtottak, amit a kiállításon bemutatott művek is példáznak. A kiállítás lehetővé teszi annak felmérését, hogy mit köszönhet a 20. század modernizmusa Ferenczynek, aki miközben német, francia vagy amerikai kortársaihoz hasonló problémák megoldásán gondolkodott, az egyik legsajátosabban magyar festői életművet hozta létre. Az interneten is követhető a tárlat alakulása (Ferenczy-blog)
 
Állandó kiállítások:
Középkori és reneszánsz kőtár
Gótikus táblaképek és faszobrok
Késő gótikus szárnyasoltárok
Késő reneszánsz és barokk művészet
19. századi festészet
19. századi szobrászat
20. századi művészet 1945 előtt
20. századi művészet 1945 után
 
A tárlatok helyszíne:
Budapest, Magyar Nemzeti Galéria (Dísz tér 17., Budavári Palota B-C-D. épület)


Ha kíváncsi vagy a részletekre, itt meghallgathatod!





Zenei betétek:
Richard Cleidermann, Liszt magyar rapszódia
Princess, Magyar tánc
 
Szerkesztő-műsorvezető: dr. Győry Hedvig
Zenei szerkesztő és
Technikai munkatárs: Padi Géza
A műsor a KKDSZ támogatásával készült.