I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény 

 

dr. Barta Zsolt orientalista, helytörténész a PIHGYben    

 

 

Nyiregyháza, Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár (Szabadság tér 2. ) 

A sajtónapon nyílt tárlat a könyvtár új helyismereti programsorozatának a nyitánya is. A magángyűjtemény bemutatja a rádiótechnika fejlődését, s a Magyar Rádió 2007-ben megszűnt nyíregyházi stúdiójának emlékezetes pillanatait. Egy 1927-ben készített Philips rádió, az 1913-as gramofon, a Pacsirta és Szokol zsebrádió, vagy az iskolarádió a rádiózás hőskorából származik, ahogy szintén régiségek ma már az 1950-es és 60-as években készített lemezjátszó, szalagos magnetofon és hanglemez. Különlegesség a harmincas évek elején használt polgári és a második világháborúban használt katonai telefon is. A tablók a helyi rádiósok életéről és munkájáról mesélnek.

Bejelentkezés, további információ: Herczku Judit – pr at mzsk.hu – 06 42 598 888

 

Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum (Erzsébetsétány 1.)   

Idő-függések – 2013. március 22. - 2013. április 14.

A MAMŰ (Marosvásárhelyi Műhely) 35 éves évfordulós kiállítása a város további két helyével (Dubniczay-palota, Csikász Galéria) együtt az alternatív kifejezésmódokat kereső művészeti csoport erdélyi, majd budaörsi (1991-től, ”MAszülető MŰvek) történetét egyaránt magában foglalja. A rövidítés azonosság szándékos, hiszen részben a 80-as években átköltözött eredeti alapítók művészete folytatódik benne. Az eredeti megújítás helyett azonban az új platform a kortárs képzőművészeti törekvések támogatására, az alkotói megnyilvánulások sokszínűségének megőrzésére, a társművészetek felé nyitásra és a nemzetközi művészeti párbeszédek kialakítására és ápolására helyezi a hangsúlyt. Közel 70 kiállító művész alkotásai láthatók az évforduló alkalmából.

 

Budapest, Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (Attila út 93.) 

Cserhátszentivánban született művész évtizedekig magasépítőként dolgozott, majd egy hosszú betegség figyelmét az akvarell és más technikák felé fordította. Azóta sokféle technikában kipróbálta magát, de témáiban ragaszkodik a természet motívumainak hű megörökítéséhez. Gyakran vesz részt alkotótáborokban, művészkörök munkájában, festőversenyeken, és művei hazai meg külföldi kiállításokon egyaránt megtekinthetők. A fény és szépség festői megörökítésére törekszik, különösen az impresszionista festészet hatása érződik képein.

 

Budapest, Vasarely Múzeum (Szentlélek tér 6.)    

 

Balatonfüred, Vaszary Villa (Honvéd u. 2.) 

                Rodin a Vaszary Villában – 2013. március 16. - 2013. június 23.

A Szépművészeti Múzeum 1906-ban nyitotta meg kapuit európai rangú gyűjteménnyel, melyet a modern kor legrangosabb szobrászainak alkotásaival kívánt tovább gyarapítani. Igy vásárolta meg közvetlenül Auguste Rodintől öt szobrát - köztük olyant is, mely a Múzeum számára készült. Technikai vizsgálatok során kiderült, hogy az Érckor c. gipszszobor magában az életműben is kiemelkedő helyet foglal el. 1968-ban A csók című szoborral gyarapodott a gyűjtemény. A tárlaton a szobrok mellett szerzeményezésük története is végigkísérhető, hiszen a levéltárakban fennmaradtak Térey Gábor múzeológus-művészettörténész levelei és további dokumentumok, köztük Az örök tavasz című művéről az akkori kultuszminiszternek, Wlassics Gyulának küldött nagy méretű fénykép, melyek most a közönség számára is láthatóvá váltak. A képet néhány metszet egészíti ki, melyek szintén a Szépművészeti Múzeum tulajdonát képezik.

N. Csathó Gizella rajzfilmes látványtervező kiállítása

 

Győr, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum / Váczy Péter Gyűjtemény (Nefelejcs köz 3.) 

Pompei 2.0 – 2013. március 9. - 2013. április 30.

Németh Hajnal Auróra tárlatának címe a Vezúv Kr.e. 79.-es kitörésére utal, amikor az élet számos jellemző eleme az izzó láva hatására örökre megmerevedett. Ő ennek párhuzamaként a mai emberi tevékenységeket merevíti ki és rögzíti életnagyságú szobrok formájában. A forró láva által gesztusszerűvé, általánossá vált részletek nála is visszaköszönnek, érzékeltetve, hogy a korra, és nem az egyénre jellemző elemeket, mozdulatokat ragadta meg. Mint maga mondja, a túlzásokra kívánja műveivel felhívni a figyelmet, az Arany Középút felé terelni az embereket.

 

Szécsény, Kubinyi Ferenc Múzeum (Ady Endre u. 7.)   

Józsa Judit kerámiaszobrász, a Magyar Kultúra Lovagja 

 

Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Tóth Árpád sétány 40.) 

Felsőszopori Tóth Ágoston (1812-1889) honvéd ezredes a 19. századi magyar katonai térképészet egyik legjelentősebb személye, az 1848-1849-es szabadságharc egyik igen tehetséges katonai vezetője, aki jelentős irodalmi tevékenységével megújította a hazai tudományos életet.

Katonai pályára feltaláló nagybátyja, Kőszeghy Mártony Károly (1783-1848) hadmérnöki pályafutása indította. Ott hamar felfigyeltek rajzolói és térképező tehetségére, és a vezérkari rajzoló irodánál helyezték el. 1848 októberében azonban kilépett a császári-királyi hadseregből, és a magyar honvédségnél hadvezéri képességeit csillogtatta meg. A fegyverletétel után a hadbíróság halálra, majd azt módosítva várfogságra ítélte, ahol közel 100 társa képét festette meg. Szabadulása után (1856) a nagycenki Széchenyi-uradalom ispánja lett, és festett (Hidegségi és Fertőhomoki templom egy-egy oltárképe), majd vármegyei főmérnökként dolgozott 1861-ig. A kiegyezés után kinevezték a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium főmérnökévé, és megbízták a Topográfiai Osztály megszervezésével. A pesti magyar királyi Tudományegyetemen térképtani és katonai tanfolyamot szervezett, oktatta a hadászat, a hadművészet története, a tereptan és a térképolvasás tárgyakat. Ő javasolta a Magyar Földrajzi Társaság alapítását (1873).

Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Tóth Árpád sétány 40.) 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a vesztes háborúk és idegen megszállások után fénnyel és reménnyel töltötte meg a magyar szíveket. Az eufórikus hangulatot hamar követték a kétségbeesett küzdelem napjai, míg a szovjet tankok végleg le nem verték az utolsó ellenállókat is, Sokan külföldön kerestek menedéket, mások itthon vesztek el, vagy vészelték át a megtorlás idejét.   A történelem azonban arról tanúskodik, hogy az emlék megmaradt, és kulcsszerepet játszott az 1989-es demokratikus változásokban.

 

Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum (Erzsébet sétány 1.) 

„Számon-tartva” – 2013. március 14. - 2013, április 21.

A kommunista diktatúra idején elhurcolt papok és vértanúk relikviáit bemutató vándorkiállításon látható például Zadravecz István ferences szerzetes rózsafüzérje, melyet a lágerben kenyérbélből gyúrt és cipőkrémmel színezett, Romzsa Tódor görögkatolikus vértanú püspök sálja, a pálosok titkos cserkésztáborozásáról készült napló, Bulányi György latin nyelvű olvasókönyve, Endrédy Vendel zirci ciszterci főapát börtönben hajtogatott mértani alakzatai. Hitvallóink és vértanúink emlékei mellett megismerhető a vallás kíméletlen üldözésére kialakított rendszer felépítése, eszköztára is.

 

Vác, Tragor Ignác Múzeum (Zrínyi u. 41/a) 

A váci domonkos kripta leletei a barokk kor emberének mélyen megélt vallásosságáról árulkodnak a mindennapi áhítathoz, hitélethez kötődő tárgyakkal. A kézben vagy kézhez hurkolva tartották az elhunytak a rózsafüzért és a feszületet, mely mindennapos használathoz túlságosan sérülékeny lévén jellemzően temetési melléklet volt, hiszen viaszból öntötték. Kevésbé volt általános a selyem skapuláré, papír szentkép és ereklyetartó, melyet a korabeli váci polgárok szintén magukkal vihettek a sírba. A szentek között Páduai Szent Antal, Nepomuki Szent János, Szent Ferenc, Szent Rozália, és Szent Anasztáziusz ábrázolása a leggyakoribb. .

 

Budapest, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (Városligeti krt. 11). 

A Magángyűjtők Hónapja alkalmából rendezett tárlaton négy hagyományos mesterség több száz munkaeszközét mutatják be. A borbélyok és fodrászok borotvái, hajsütő, és formázó alkalmatosságai, fodrász-széke, sőt századeleji üzlete, a bőrművesek, és a fa mestereinek szerszámai és egy asztalosműhely, valamint egykori varrógépek láthatók. A borbélyok esetében a férfi fodrásznál szélesebb körű tevékenységhez a seborvosi és egyéb egészségügyi feladatok ellátása is hozzá tartozott, így pl. köpölyöző fecskendő és más egsézségügyi „kínzóeszközök” is szerepelnek a tárlókban.

 

Tata, Kuny Domokos Múzeum (Alkotmány u. 1.)

                A bútorok reneszánsza, reneszánsz bútorok – 2013. március 14. - 2013. április 

A tatai Öregvár lovagtermében a frissen restaurált bútorok a múzeum műkereskedésből és védett magángyűjteményekből vásárolt új szerzeményei. A reneszánsz vár berendezését gazdagító ládák és asztalok jó része Itáliában készült. A 16. század, a törökkor közegébe ágyazva tekinthetők meg.

 

Budapest, Néprajzi Múzeum (Kossuth tér 12.) 

Keszi Kovács László (1908-2012) munkásságán keresztül a "Minden kocka érték" Etnográfus kamerával elnevezésű nyitott, tematikus bemutatótérben a néprajzi fotózás és filmezés áll a középpontban. A rendkívül tehetséges és termékeny, iskolateremtő néprajzi filmes etnográfus életútját az általa készített filmek, dokumentumok, fotók, személyes tárgyak és technikai eszközök segítségével lehet végigkísérni. Festészeti tanulmányainak emléke a képlátás, a színek, a fény és árnyékok szerepének alkalmazása fotós tevékenységén, melyet önállóan 1937-től művelt, szintén nyomot hagyott. Ennek fontosságát a a népélet teljes dokumentálása érdekében élete végéig sem győzte mondani.

 

 

Kecskemét, Népi Iparművészeti Gyűjtemény (Serfőző utca 19.) 

A 2009-ben elindított Magyar Népi Hímzésminták Tára a hazánk tájegységeiben megtalálható és jellemző hímzés motívumkincseit gyűjtötte össze. Bemutatja az adott területre jellemző motívumkincset, anyag- és színhasználatot és az alkalmazott öltéstechnikákat is, Az adatbázis az interneten elérhető. Jól dokumentált leírások, részlet gazdag fotók és felhasználóbarát keresők segítik az érdeklődőket. A tárlaton ennek mintatárából láthatók főként matyó és kalocsai motívumok eredeti viseleti darabokon, lakástextileken vagy mintakendőkön. Hagyomány és újítás egymást kiegészíti.

 

Először a Városháza Galériában (Üllői út 400.) volt látható, február 1. óta a kerület általános iskoláiban tekinthető meg. A tárlat a kerületben élt 20 híres ember portréját rajzolja meg. Történeti vetélkedő is tartozik hozzá, ami iskoláról iskolára jár – innen is kapta a vándorkiállítás nevet. Tesztek kitöltésén keresztül ismerik meg a gyerekek a kerületükben élt, vagy ahhoz kötődő híres embereket, akik között szerepel többek között Szent Lőrinc, Szent Imre, Fedák Sári, Kondor Béla, Szemere Miklós, de vannak sportolók is, mint például Deák Ferenc, a Fradi focistája. Főleg gyerekeknek készült a kiállítás, ezért rövid, de olvasmányos szövegeket lehet találni minden tablókép alatt, melyek megtalálhatók a honlapon is, ahol az információkat ki is bővítették. A vetélkedőn a gyerekek először megnézik a tárlatot, majd kitöltik a tesztet, de ha nem tudják a választ, nyugodtan felállhatnak és akár többször is végignézhetik a tablókat. A feladatnak van egy térképrésze, ami interaktív, a kerület nevezetes helyeit kell megtalálni, bejelölni. Fontosnak tartják, hogy felkeltsék a gyerekek érdeklődését, ezért olyan információkat közölnek, és olyan köntösben tálalják ezeket, amit a mai kor fiataljai is könnyen megértenek, esetleg beleélik magukat a hírességek helyzetébe. Népszerű volt például Deák Ferenc a fiúk körében, a lányoknak pedig Fedák Sári volt a legérdekesebb.

 

A cím magyarázata a következő: 75 éve lett város Pestszentlőrinc, 80 éve viseli nevét Pestszentimre és 55 éve alapította Tomory Lajos iskolaigazgató a Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjteményt. Ezek összeadása adja ki a 200-at, ami egyfajta számmisztikát is jelent a kiállítók számára. A címtől eltérően, a kiállításon a Tatárjárástól egészen máig nyomon lehet követni a kerület fejlődését, és van egy külön rész, ami Ferihegynek az emléktárgyait tartalmazza. Az első teremben a legrégebbi korok emlékei láthatók, a második inkább folyosórész, szekrényeiben régi általános iskolai eszközökkel, melyek igény esetén ki is kerülnek onnan, végül a harmadik, Tomory teremben az adott iskolák saját kiállítási anyagát lehet látni.  

 

 

Az intézmény a 18. kerület történeti anyagát gyűjtő-, őrző-, feldolgozó és bemutató hely, hely- és oktatástörténeti kutatási és oktatási központ. Célja az emlékanyagok gyűjtése, megőrzése és bemutatása. Jelentős dokumentum-, fotó-, adat-, plakát-, térkép- és videó/hangtárral rendelkezik, kiemelkedik textil- és játékgyűjteménye, melynek darabjait a látogatók ki is próbálhatják. Az állandó és időszaki kiállítások mellett a látogatók részt vehetnek helytörténeti vetélkedőkön és sétákon, múzeumpedagógiai foglalkozásokon és különböző programokon, amelyekről a honlapon folyamatosan tájékozódhatnak. Nemrégiben on-line folyóiratot is indítottak.