I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / Veszprém, a királynék városa. Gizella királyné és a veszprémi püspökök királyné-koronázási joga - Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény, Veszprém

 

 

Udvarhelyi Erzsébet, a Múzeum igazgatónője

 

 

 

Pécsi, Pécsi Tudományegyetem / Egyetemi Könyvtár (Szepesy Ignác utca 1-3.)

1774 tavaszán alapította Klimo György (1710-1777) püspök a Pécsi Egyetemi Könyvtár jogelődjét, a hajdani Pécsi PüspökiKönyvtárat, melynek páldáját követve a többi püspökség is megnyitotta kapuit a köznép, pontosabban az „állásbeli férfiak” előtt. A Klimó-gyűjtemény kuriózumai, kódexei, középkori ima- és misekönyvei, historikus jelentőségű oklevelei, egyedi kéziratai, ősnyomtatványai és nyomtatványai a most rendezett tárlaton szakértő könyvtáros kíséretében tekinthetők meg. A püspök halálakor állomnya 8500 kötetet számlált. Egy pécsi egyetem alappillérének szánta, melynek alapításához csillagvizsgálót, arborétumot, és Baranya, Tolna és Verőce megye hatvan falvában népiskolát is létre hozott – az egyetem azoban csak 1923-ban jött létre. Fennmaradt, hogy a könyvtárat sokan látogatták, ezért néha a püspöki palota más termeiből kellett székeket hozni az olvasók számára.

 

Szeged, Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1-3.)

A régészeti kiállítás tárgyak segítségével mutatja be, hogy az ókori egyiptomi kultúra virágzásának idején, hogyan alakult a Kárpát-medence sorsa. Elsősorban Csongrád megyére koncentrál. A leletek között érdekes, a korszak kultúráját tükröző használati és dísztárgyak láthatók, például többezer éves tűzikutyák, melyek a kipattanó parázstól védtek és a hő megtartását segítették, vagy állatfogakból készült nyakék, és egy 3500 évvel ezelőtti támadás elől elásott csónak alakú aranycsüngők.

 

Szombathely, Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház (II. Rákóczi Ferenc u. 6-8.)

Az Adria növényvilágát, és annak felhasználási módját bemutató tárlat történeti szempontok alapján épül fel. A látogatók megismerkedhetnek a Balti tengert az Alpokon keresztül az Adriáig összekötő Borostyánúttal, melyen az „észak aranyát” hozták, és cserébe olyan termékeket vittek, mint az olívaolaj, olajbogyó, bor, halszósz és osztriga. Bár ezek nem maradtak fenn, de a felszolgálásukra használt asztali készletek, kerámia- és üvegedények, és a szállító göngyölegek, az amforák máig kerülnek elő az út mentén végzett ásatásokon. A leleteken keresztül kirajzolódik az itt élt rómaiak életmódja és kapcsolatrendszere is. A mediterrán hangulatot az Iseumba telepített nemes babér, olajfa, itrom-, narancs- és gránátalmafák ... még inkább fokozzák.

 

Keszthely, Balatoni Múzeum (Múzeum u. 2.)

A római és középkori kőtár a 2008-ban lebontott kiállítás hiányát pótolja, újrafogalmazva és korszerű ismeretekkel, friss anyaggal bővítve. A római kor emlékeit - sírköveket, oltárköveket, oszlopfőket, urnákat, szarkofágokat, épületekhez tartozó kőfaragványokat mutatják be. A középkori anyag időben a román kortól egészen a barokk korig terjed, és túlnyomó része épületelem. A leletek Balaton-felvidékről és a Kis-Balaton környékéről származnak.

 

Budapest, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (Városligeti körút 11.)

A szabadságharcos hídépítő, és a megtorlás alatt meghurcolt felesége – Maderspach Károly és Maderspach Károlyné életéről szóló kiállításon megismerhető a Lánchíd pályázatán 2. díjat nyert újszerű, vonóláncos ívhíd terve, a házaspár élete, bányász és kohászként indult férj találmányai leszármazottjuk, Maderspach Kinga, és a Maderspach Családi Alapítvány jóvoltából. Maderspach Károlynak két hídterve valósult meg, a ruszkabányai csak 12 év után, egy bivalycsorda alatt szakadt le 1845-ben, a másik 1837-ben 41 méter fesztávolsággal Herkulesfürdőn épült, egy földrengést is kiállt, és minden javítás nélkül 1896-ig használták. A tervező a szabadságharc alatt ágyúkkal látta el a Honvédséget, ezért feleségét Haynau parancsára koholt vádak alapján nyilvánosan megalázták, megvesszőzték – ez Európában is Hajnau ellenes felzúdulást váltott ki. A megaláztatást Maderspach Károly nem viselte el, és öngyilkos lett.

 

Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum (Károlyi u. 16.)

A könyvművészet történetének egyik kiemelkedő fejezete a Kner-család nyomdászdinasztiájához kötődik, melynek harmadik generációjának kiemelkedő egyénisége Haiman György (1914-), könyvtervező. A tárlat neki állít emléket, felidézve az egymást követő nemzedékek nagy tehetségű tipográfusainak teljesítményeit, a mesterség, a szellemiség és a generációkon keresztül felhalmozódott tudás és tapasztalat örökségét.

 

Csenger, Helytörténeti Múzeum  (Hősök tere 3.)

A tárlaton fényképekkel és különböző dokumentumokkal mutatják be a mintegy 200 évig itt élt zsidó közösség mindennapjait, és felsorolja az eddig azonosított, de még nem teljes 350 fő nevét.

 

Budapest, MissionArt Galéria (Falk Miksa u. 30.)

A Czóbel Endre () készítette szénnel, ceruzával, tussal, vörös vagy barna krétával, sőt filctollal is készült egyedi grafikák, festői hatású, változatos méretű akvarellek és pasztellek sokszorosított nyomtatok: litográfiák, rézkarcok vagy hidegtű-alkotások nagy száma jól mutatja a művész minőségileg és mennyiségileg is komoly alkotásait. A bemutatott grafikák és a napi rajztevékenységet rögzítő visszaemlékezések számára éppoly értékesek voltak, mint festményei. sokszínűségét tükrözi témaválasztása is, mint pl. az Ülő nő rézkarca (1912), az 1926-os párizsi Coloniale Expora készített plakát-litográfia terve, az 1962-ben, a párizsi Zak Galériában rendezett kiállításához készült plakátja, mely egyúttal a készülés fázisait is megmutatja, az aktok, portrék, és karikatúrák.

 

Budapest, VárMező Galéria / OMgK (Attila út 93.)

A Taskentben élő művész (1972-), aki számos országban, mint Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Svájcban, Hollandiában, Spanyolországban és az Egyesült Államokban is kiállít, a termékeny Fergana völgybeli Namanganban született és él családjával együtt. Művein az üzbég otthont, a családot, a falusi élet szépségét, biztonságát örökíti meg. Központba az ember helyezi. Egyszerűen, hangulatot és a színkompozíciót megragadva festi vonalait. A jelen tárlat festményei átfogó kiállítása, melyen európai látogatásainak benyomásai is feltűnnek.

 

Tatabánya, Tatabányai Múzeum (Szent Borbála tér 1.)

Krajcsirovits Henrik (1929- 2007) 1953-ban Tatabányán kapott állást, mint általános iskolai tanár, 1958-ban átvette a tatabányai Bányász Képzőművész Kör vezetését, és 2002-ig a szakkör mestere volt. Közben 1974-től az esztergomi tanárképző főiskolán, 1982-től a tatai Eötvös József Gimnáziumban, 1984-től a zsámbéki tanárképző főiskolán, mint tanszékvezető tanított, ill. 1954-től rendszersen kiállított. Több falfestménye, pannója és festménye megtalálható Tatán, Tatabányán, Balatongyörökön és Budapesten. A klasszikus életmű legszebb darabjait, a bányász-témákat, tájképeket és linómetszeteket a Népházban lehet megtekinteni, ahol a szakkör több, mint 60 évig működött. a folyosó kiállítása pedig a tanítványok munkáit mutatja be.

 

Budapest, Műcsarnok (Dózsa Gy. u. 39)

A Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére és támogatásával minden idők legjelentősebb kortárs építészeti összefoglaló-kiállításának ad otthont a Műcsarnok több mint 200 épület és tervezőjének felvonultatásával makettek, óriásnyomatok, filmek, tervek és egyéb műalkotások, illetve dokumentációk révén. Az Ybl Miklós születésének bicentenáriumára rendezett tárlaton a kortárs irányzatok, magas építészeti értékek, látványos épületek, kortárs tájépítészet, a belsőépítészet, a jövő ökologikus gondolkodására figyelő építészet ... van jelen, kapcsolódó társművészeti alkotásokkal. A közösségi épületek és emblematikus házak között megidézik az előző generáció legjelentősebb mestereit is, és az építészoktatás és vándoriskola, valamint a műemlékek sem maradnak el.

 

Szombathely, Szombathelyi Képtár (Rákóczi Ferenc u. 12.)

A Vas megyei művészeti élet évtizedek óta jelentős alkotó tagja textil – bőr formatervező szakon végzett. 1992-től a szombathelyi Művészeti Szakközépiskola alapító tanára és szaktanára volt 2002-ig, miközben folyamatosan állított ki a szombathelyi Nemzetközi Textilbiennálékon és Triennálékon. Kísérletező kedvét, szín- és formagazdagságát nemzeti, történelmi témákon mutatja be. Szombathelyi lokálpatriótaként a város múltjával és értékeivel foglalkozik fal és tértextil, zászló és minitextil alkotásain, ill. készít használati tárgyakat meg lírai szobrokat is. Mindezek átfogó képét nyújtja első önálló tárlata.

 

Szeged, Somogyi Könyvtár (Dóm tér 1-4.)

A tárlat válogatás Csergezán Pál (1924-) illusztrátor, festőművész munkáiból, melyek a könyvtár anyagából válogatott könyv-és folyóirat-illusztrációk, a művész által kedvelt lapokban közzétett rajzok és festmények segítségével tekinthetők meg.

 

Szeged, Somogyi Könyvtár (Dóm tér 1-4.)

Manó Világ – 2014. június 4. - 2014. július 23.

A tárlat ízelítőt ad a 2004-ben alapított Manó Könyvek illusztrátorainak rajzaiból, melyekben a minőségi, de mindenki számára elérhető gyerekkönyvek kiadására törekedtek. A legkisebbeknek szóló leporellóktól, lapozóktól, színezőktől és fürdős könyvektől a mesegyűjteményeken, ismeretterjesztő sorozatokon és első olvasókon át a tinédzsereknek szóló regényekig számos többnyire magyar szerzős kiadvánnyal vannak jelen a piacon.

 

Szeged, Somogyi Könyvtár (Dóm tér 1-4.)

"Király" könyvek képekben – 2014. június 13. - 2014. augusztus 20. 

Kiállítás a Somogyi-könyvtár Könyvkirály olvasásnépszerűsítő játékában szereplő művek illusztrációiból állították össze, melyeket a TRIOLA Alapítvány által támogatott kőszegi, dr. Nagy László Gyógypedagógiai Intézmény tanulói alkottak. Az illusztrációk kézműves technikával, nagyrészt újrahasznosított anyagokból készültek.

 

 

Tatabánya, Tatabányai Múzeum (Szent Borbála tér 1.)

A Tatabányai Múzeum széleskörű gyűjtőkörére, s ennek megfelelően kialakult gyűjtemény-együtteseire alapozva már korábban is a város és környékének időben és térben történő komplex bemutatására törekedett. Az új állandó kiállítás ezt új megközelítésben, a történeti ökológiai kutatási módszereivel, eredményeivel és szellemében megvalósítja meg. Ezáltal a főszereplő a természeti környezet, s azok a jelenségek, folyamatok, melyeket egy adott időszakban a környezethez történő alkalmazkodás által a kultúra vagy a környezet megváltoztatásához vezetett. A kiválasztott terület, az Által-ér és környezete az ember jégkorszaki megjelenésétől az 1970-es évekig vezet. Egyelőre az Árpád-kortól napjainkig tartó szakasz nyílik meg.

 

 

 

 

Veszprém, Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény (Vár u. 16.)

 

 

 

 

 

A műsor a KKDSZ támogatásával készült.