I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / Budapest, Kiscelli Múzeum - Újkori Várostörténeti Gyűjtemény  

 

Dr. Rostás Péter művészettörténész, a Kiscelli Múzeum igazgatója

 

 

Szeged, Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1-3.) 

Albert Flórián emlékkiállítás –2012. április 13. - 2012. június 10.
 A tárlaton az 1967-ben Európa legjobb labdarúgójaként az Aranylabda díjat elnyert Albert Flórián személyes tárgyait, labdarúgó relikviáit és róla készült fényképeket mutatnak be. Albert Flórián nemcsak magyar bajnok, de többszörös világválogatott, aki 75-ször öltötte magára rangos mérkőzéseken a Fradi mezét. Így alakult, hogy tisztelői a Császár becenevet adták neki. Az 1962-as foci vb gólkirálya volt, 1965-ben csapatának megnyerte az UEFA-kupa elődjének számító VVK-t. 539 alkalommal játszott a Ferencváros színeiben, és 391 gólt lőtt.

 

Budapest, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Kapisztrán tér 2-4.) 

Dobogósok mundérban – 2012. április 24. - 2012. szeptember 30.
Idén lesz 100 éve, hogy magyar katona először nyert aranyérmet az újkori olimpiák történetében. A bemutatott 62 katona éremszerző közül sokak élethivatása a katonai szolgálat, mások élsportolóként vagy polgári felső végzettségük révén csatlakoztak a hadsereghez. Életükről és játékokon lövészetben, öttusában, tornában, kajak-kenuban, vízilabdában és labdarúgásba, birkózásban, ökölvívásban vagy úszásban szerzett eredményeikről személyes relikviáik, sporttörténeti emlékek, válogatott fénykép- és filmfelvételek láthatók: például Kárpáti Rudolf hatszoros olimpiai bajnok kardvívó vívófelszerelése, az 1952-ben győztes vízilabdacsapat és az 1964-ben aranyérmes labdarúgócsapat labdái. Kővágó Zoltán százados, 2004-es athéni diszkoszvető ezüstérme zárja a sort.

Budapest, OSZK (Budavári Palota "F" épület) 

A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.-vel közösen rendezett tárlaton a technológiai és gyártörténeti fotók, könyvek, öntőformák, filmek főúri készletek, egyedi mesterművek, eredeti kéziratok, levelek, és a Képes Krónika jelenetei láthatók - a világhírű porcelánok és a könyvtár egyedülálló gyűjteményének olyan darabjain, mint az Erzsébet királynénak tervezett szet, a Rotschild, Windsor, Andrássy, Apponyi, Héderváry, Siang Noire, Wales vagy a Viktória mintával díszítettet készlet. Ez utóbbi felújított változata is megtekinthető - ezt kapták tavaly Vilmos hercegék esküvőjük alkalmából. Az 1848-as szabadságharc 150. évfordulójára, és a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére készült tálak és serlegek között pedig megtalálható a Szent Korona porcelánból készített pontos mása, és a Képes Krónika egyik jelenetét ábrázoló díszváza. A kiállított könyvritkaságok meg a magyar történelem nagy pillanatait, emblematikus alakjai mutatják be.

 

Budapest, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (Krisztina körút 57.) 

Vendégségben a színház. Balla Ildikó jelmez- és díszlettervező kiállítása – 2012. április 12. - 2012. május 10.
Az Áldásy-palota egykori szalonjában, a Körteremben, a szcenikai tárlatsorozat keretében az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet fennállásának 60. évfordulója alkalmából megrendezett tárlaton egy jelmez- és díszlettervező pályafutásán keresztül tekinthetnek bele a látogatók a színházi látványvilág sokféleségébe. Megjelenik itt a Debreceni Csokonai Színház Szergej Maszlobojscsikov rendezte Tosca-, Úrhatnám polgár és Szentivánéji álom-előadása, A makrancos hölgy, a Vidnyánszky Attila rendezte Három nővér-, a Beregszászon bemutatott Karnyóné-, és az Álszentek összeesküvése-előadások, a Szinetár Miklós által színpadra állított Tisztújítás …

 

Budapest, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (Krisztina körút 57.) 

A vándorkiállításon gróf Bánffy Miklós (1873-1950) színházhoz kötődő munkásságát: a díszlettervezőt, színházszervezőt és rendezőt mutatják elsősorban be, de érzékeltetve életműve komplexitását regényírói, festői, grafikusi, könyvillusztrátori, karikatúrista, politikusi, külügyminiszteri, mintagazda és lótenyésztő, valamint egyházi elöljárói munkásságába is érintőlegesen betekinthet a látogató. Látható például a Varázsfuvola egyik különleges jelmezének a rekonstrukciója. A művész-politikus alakját Stróbl Alajos által készített bronzszobra és a Nemzeti Múzeum Glattner Gyula festménye idézi fel.

 

Miskolc, Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum (Rákóczi-ház, Rákóczi utca 2.) 

Színészmúzeum vendégkiállításán száznál több is több fénykép idézi fel magán- és művészi pályafutását: A Magyarlónán március 12-én született színésznő Pályafutása kezdetén szubrett és komika szerepeket alakított. 1926-tól Kolozsvárott, 1928-tól Miskolcon, 1929 és 1932 között Szegeden, majd 1838-tól Budapesten játszott. Közben 1932 után egy ideig olasz artista férjével külföldi cirkuszokban lépett fel. Hazatérve a fővárosi operettszínház szerződtette, és mellette más színházakban is fellépett. Az 1950-es években figyeltek fel drámai tehetségére a Kurázsi mama című Brecht-műben. 1954-ben a Madách Színházhoz került, és ekkor kapta a Jászai-díjat. Később alakításai a Kossuth-díjat (1957), az érdemes művész (1962) és a kiváló művész (1964) címet is meghozták neki.

 

Budapest, Magyar Fotográfusok Háza / Mai Manó Ház (Nagymező utca 20.) 

A „2011. év legkiemelkedőbb teljesítményéért” odaítélt Magyar Sajtófotó kiállítás nagydíját idén Hajdú D. András kapta, akinek munkáiból a hagyományoknak megfelelően idén is a Magyar Fotóriporterek Társaságával közös tárlatot rendezett a Ház. Az idén angol irodalomból diplomázott fényképész szakdolgozatát az amerikai háborús fotózásról írta, felvételei azonban a békés hazai élet különböző arculatait tárják elénk. Szakmai múltjáról: fotográfiai végzettséget 2004-ben szerezte, felvételei azóta számos hazai és külföldi médiában megjelentek, díjakat nyerek, és egyetemi szemináriumokat is tartott a digitális fotózásról.

 

Budapest, BTM Budapest Galéria Kiállítóháza (Lajos u. 158.)  

A Matéria Művészeti Társaság kiállítása – 2012. április 12. - 2012. június 3.
Az anyagelvűséget a spiritualitással ötvöző csoport alkotói a '40-es, '50-es években kibontakozó amerikai absztrakt expresszionizmussal rokon nyugat-európai lírai absztrakció, informel (formátlan) és a tasizmus (foltfestészet) irányzatára visszanyúló képalkotó festőtechnikája előszeretettel használ földet, homokot, tégla- vagy üvegport, gipszet, gittet, aszfaltot és műgyantaféleségeket (stb.) képeik speciális alapanyagainak elkészítéséhez. Az egyénileg létrehozott anyagot vastag rétegben ("hautes pâtes") felpakolva alakítják ki festményeiket.

Műcsarnok – a Mária Abramovic kiállítást május 1-ig meghosszabbították

 

Székesfehérvár, Városi Képtár / Deák Gyűjtemény (Oskola utca 10.) 

Rippl-Rónai József (1861-1927) festőművész Székesfehérváron látható kiállításának az otthon kultusza köré rendeződik. A 19. század végi, 20. század eleji magyar festészet forradalmi megújítója képeinek címei ugyanis feltűnően gyakran vonatkoznak erre a témára: Édes jó anyám betegen; Ödön negyvenfokos lázban; A Kossuth imádó Ripli bácsi; Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett; Lazarine és Anella; Fenella; Zorka, stb. A sok közeli, személyes vonatkozású festmény őszintén rajzolja ki otthonát, magánéletét – szemben a millenniumi Magyarország pezsgő közéletével. A kaposvári Múzeum vándorkiállítása.

 

Zebegény, Szőnyi István Emlékmúzeum (Bartóky út 7. ) 

A festő- és grafikusművész id. Iván Szilárd (Újarad 1912 - Budapest 1988) magántanulóként tanult Szőnyi István magániskolájában 1928-29 között. Innen ment a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Réti István és Varga Nándor Lajos lett a mestere, majd 1969-1980 között főiskolai tanárként maga is itt oktatott. Közben rendszeresen festett, készített festményeket, rézkarcokat, akvarelleket és fametszeteket, és ezeket sikerrel állította ki itthon és külföldön. Nagyméretű freskói és mozaikjai középületek megrendelésére készültek. Számos rangos kitűntetést kapott. A tárlaton több mint félszáz festménye és grafikája látható, melyeket egykori mesterének ajándékozott.

 

Budapest, Néprajzi Múzeum (Kossuth Lajos tér 12.) 

Az Északi sarkon az átlaghőmérséklet elmúlt évtizedekben kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a világ többi részén, s a klímaváltozás várhatóan felgyorsul a következő évtizedekben. A Dán Kulturális Intézet az Ilulissatban lakók mindennapi életén keresztül mutatja be ennek hétköznapi következményeit. A felvételek Jorgen Chemnitz író és fotográfus munkái. 23 videóinterjú és a GEUS / Geological Survey of Denmark and Greenland, dán kutatóintézet poszterei teszik szemléletessé a átalakult körülményeket és kialakuló veszélyeket. Ezeken jól látni az UNESCO világörökség listáján található jéggleccser olvadását és a tengerszint emelkedésével bekövetkező problémákat.

 

Budapest, Néprajzi Múzeum (Kossuth Lajos tér 12.) 

1952. március 9-én Rákosi Mátyás 60. születésnapjára az akkori Igazságügyi Palotában, a mai Néprajzi Múzeum épületében nyílt nagyszabású kiállítás alkotásai között sok népművészeti munka is volt: hímzett és szövött textíliák, kerámiák, fa- és szarufaragások, karikás ostorok, népviseletes babák, díszalbumok, különböző gépek, szerszámok kicsinyített másai. A múzeum most a Néprajzi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiből válogatott műtárgyak segítségével idézi fel a "sztárkiállítást", és a kiállítás címét képező e-mail kapcsolat révén egyben gyűjti a korabeli emlékeket.

Budapesti Történeti Múzeum (Budavári Palota E épület, Szent György tér 2.) 

Carl Lutz (1895-1975) svájci alkonzul Budapesten 1942-1945 között készített fényképein a város sajátos szemlélettel jelenik meg. A szenvedélyes fotós kezdeti képein a háborúnak még nyoma sincs, élesen szemben állva az ostrom idejéből származó, a bombázást és a romos Várat bemutató sorozattal, vagy a követség ép és találat utáni képével. Egyik felvételen a szétbombázott ház pinceablakából tekint a világra. Az utolsó képek 1949-es visszatérésekor készültek. 

Lutz a Magyarországgal hadban álló államok legfontosabb csoportjának érdekképviseletét látta el, és Nagy Britannia képviseletében a palesztinai mandátumterületre kivándorlási engedéllyel rendelkezők felügyeletét. Szabadság téri irodája az Amerikai Követség, rezidenciája a Werbőczi (ma Táncsics Mihály) utcai brit követség házában volt. Fő tevékenysége 1944-ben a veszélyeztetett zsidók megmentése volt, ezért kapta 1964-ben a Világ Igaza kitüntetést. Életéről, itteni tevékenységéről szóló dokumentumok, képek és relikviák egészítik ki a tárlatot.

 

Baláca, Villa Romana Balaca (Nemesvámos - Balácapuszta)   

A Villa Romana Baláca 1,5-2 éves előkészítő munkálata után várhatóan júniustól lesz teljes formájában látható a korabeli ebédlő hangulatot idéző szoba. Itt ugyanis római kort idéző bútorzat és falfestés lesz, ám a legnagyobb, 700 ezer darabos mozaikpadló másolata már 26-ától eredeti helyén, a ház 20. szobájában megtekinthető. Multimédiás információs pultok, 3D-s vetítőterem segíti majd a villa és a római élet jobb megismerését.

 

Sepsiszentgyörgy, Székely Nemzeti Múzeum / Gyárfás Jenő Képtár (Sfintu Gheorghe / Kós Károly utca 10.) 

A vándortárlat Erdély területén öt éve folyó néprajzi kutatás eredményeit tárja most először a látogatók elé.
Patakban ruhát mosó asszony, munkája fölé görnyedő szalmakalap-készítő mester, bivalyfogaton utazó gyerekek. Mind-mind jellegzetes jelenetek Erdély életéből, melyeket most fotókiállítás formájában egy csokorba rendez a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum.

 

 

Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum (Erzsébet sétány 1.)  

Tárgyas ragozás, szubjektív etnográfia –2012. április 25. - 2012. június 30.
A kiállítás egy tárgyakkal és szavakkal létrehozott alkotás. A tárlaton kézzel készített hétköznapi tárgyak, a tárgykészítés és a tárgyhasználat tágabb kontextusa jelenik meg, a népi kultúra és a populáris kultúra, illetve a kézművesség és az ipari formatervezés összefüggésrendszerében.

 

A 19. századi bútorművészetben a korábbi központok átadták helyüket Pest-Budának. A hazai bútorművészet kb. 1800 és 1840 közötti időszakában a Monarchia egészében kimutathatóan Bécset tekintették mintának, melynek magyar változatát valósították meg a főváros lakberendezéshez köthető iparágai.  A tárlaton ennek a stílus- és divatfejlődési folyamatnak a
bemutatását tűzték ki célul a bécsi minták (mintalapok, rajziskolai tanulmányrajzok, enteriőrképek, illetve bútorok) és a pest-budai asztalosok formai és technikai világának együttes bemutatásával, valamint a vidéki központokba történő kisugárzásával. A kiállítási anyagot elsősorban a Kiscelli Múzeum bútorgyűjteményének gazdag biedermeier bútorállománya képezi, de bepillantást lehet nyerni az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a debreceni Déri Múzeum, a Sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és más gyűjtemények bútorai közé is. Mindezek segítségével átfogóan és rendszerezve mutatja be a történeti Magyarország központjait: Kőszeg, Pozsony, Sopron, Győr, Nagyszombat, Kassa, Ungvár, Nagykároly, Szatmár, Arad, Temesvár, Kolozsvár, Eszék, Újvidék, Varasd, Pécs, Veszprém, Eger, Szeged, Debrecen városát. A képet kiegészíti a Kiscelli Múzeum kéziratgyűjteményében őrzött asztaloscéh-iratanyag és olyan tárgyi emlékek, mint a behívótábla, céhláda, céhes könyvek, valamint fővárosi és vidéki rajziskolák irat-, tervrajz- és grafikai anyagának az összeállítása.

 

A Danubius Nemzeti Hajós egylet által megrendezésre került Széchenyi István Emlékverseny alkalmából a Kiscelli Múzeum épületében rendezett kiállításon az idén 150 éves egylet és a budapesti evezős sport történetét lehet áttekinteni. A Pesti Evező és Vitorlás Kör 1862-ben alakult, Széchenyi István aktív közreműködésével, és virágkorát a századfordulón élte. Az archív fotók, plakátok, könyvek, filmhíradó-részletek és emléktárgyak a sport mozgalomhoz kapcsolódó társadalmi életet, életmód- és ideológiai változásokat is tükrözi. Kiegészítésként különböző, 20. századi verseny- és túrahajókat is láthatók.

 

 

Budapest, Kiscelli Múzeum / Újkori Várostörténeti Gyűjtemény (Kiscelli u. 108.) 

A fővárosi képzőművészeti és helytörténeti gyűjtemény Fővárosi Múzeum néven 1887-ben alakult, és 1907-ben nyitotta meg kapuit először a közönség előtt a Palme-házban. Kezdetben a Budapesthez kapcsolódó témákat gyűjtötte, és a tehetséges fiatal művészeket kívánta támogatni. Hamarosan az esztétikai cél került előtérbe, és a Károlyi-palota megvételével (1928) a jelentősen gyarapodott gyűjtemény helye is megváltozott. Itt 1933 október 16.-án nyílt meg. A gyűjtési szempontot 1932-ben Csánky Dénes „a magyar művészetnek a maga egészében való támogatásával” határozta meg – a gyűjteményi képek túlnyomó többsége a 19-20. században készült. A 2. világháborút követően „az utolsó másfél évszázad képzőművészetének legjobb darabjait gyűjtötte össze.” Ennek ellenére először az Országos Képtárba, majd a Magyar Nemzeti Galériába tagolták be, és sok műtárgyat elvittek. Az új, jelenlegi, helyszíne Schmidt Miksa egykori bútorgyáros ajándéka volt 1935-ben a főváros számára, és eredetileg várostörténeti gyűjteményt mutatott be, melynek gyarapítása azóta szintén a Múzeum feladatai közé tartozik. Az önálló képzőművészeti leltárkönyvet 1963-ban vezették be. Nagy gondot fordítottak a kortárs művészet alkotásainak a vásárlására, bár alkalmanként korábbi műveket is megvettek. Az intézmény jelenleg is használt nevét 1989-ben kapta vissza. 1991-ben új művészeti térrel, a Templomtérrel gyarapodott, mely a kortárs művészet bemutatóhelyeként funkcionál.