I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

 

dr. Gálig Zoltán, művészettörténész

A pécsi Tanárképző Főiskola (földrajz–rajz szak) után 1982–1987-ig művészettörténetet tanult az ELTÉn, majd 1983-tól a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága képzőművészeti osztályán, 1985-től pedig a Szombathelyi Képtárban dolgozott, melynek 2000 óta az igazgatója. Kutatási területe a XX. századi és a kortárs magyar művészet. Számos publikációja jelent meg a múlt század első felének kevésbé ismert festőiről és tendenciáiról, továbbá a kortárs képzőművészekről. Kutatásai kiterjednek a modern női művészet húszas-harmincas évekbeli időszakára. 1985 és 1998 között mintegy száz kiállítást rendezett.

 

 

Debrecen Déri Múzeum, Zoltai Lajos terem (Déri tér 1) 

A tárlat a budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményéből közel száz maszkot mutat be, melyek démonokat, bozótszellemeket, mitikus lényeket, a halottak, ősök és különböző történelmi alakokat testesítenek meg az arc különleges átformálásával. Megjelenésük és anyagok is néha borzongató, hiszen, éppúgy készültek állati tesztrészekből, mint olykor emberi maradványokból. Tükörképek nyújtanak vallási és társadalmi jelenségekhez, sőt adott esetben ezek megoldásában is szerepet játszanak. A kiállított példányok között azonban szórakoztató szerepűt is találni.

 

Szeged, Somogyi Könyvtár, zeneszoba (Dóm tér 1-4) 

A kiállításon megfigyelhetők a halasi csipke jellemzői, az erőteljes körvonal, a belső szövőöltések mesteri alkalmazása, a hálós kitöltések sajátos módjai, de a különleges fonalválasztás is, mint a fémfonal vagy esetenként a színes selyemfonal. Persze a díszítőmotívumok sem elhanyagolhatók. A Somogyi-könyvtár ezzel a kiállítással is csatlakozik a III. Hungarikum Fesztiválhoz, (ahogy a Zsolnay remekművek a Somogyi-könyvtárban” aug 11- szept. 5. kiállítással is.

 

A kiállítás egyik különlegessége, hogy a postahivatalban várakozók számára készült – a tartalmas időtöltés érdekében. A másik Bredács Alice egyedi technikái és látásmódja, melyet a kiállított ékszerek közvetítenek. Főként vörösréz, sárgaréz, alpakka és ezüst az alapanyaga, de féldrágaköveket is felhasznál, sőt az utóbbi időszakban gobleinszövéses műveket is befoglal. A tárlaton különböző stílusok és korszakok jelennek meg, hagyományos technikákkal és újításokkal, olyan művekkel, melyek a viselővel létrejött kapcsolatáról is vallanak.

 

„Hommage à Bartók” - csoportos kiállítás - 2010. július 29. -

Debrecen, Kölcsey Központ (Hunyadi utca 1-3) 

Mint a tárlat címéből is kitűnik, szokatlan kiállítás nyílt, hiszen valamennyi alkotás Bartók Béla zenéjére reflektál a bemutatott műveken keresztül. Számos modern mester alkotása látható, mint például Bálint Endre, Hetey Katalin, Klimó károly, Martyn Ferenc, Molnár Vera, Szenes Árpád vagy Vasarely Viktor.

 

Veszprém, Modern Képtár (Vár u. 3-5-7)

Körülbelül 25 művész munkái láthatók a tárlaton, melyek különféle módszerekkel készültek: vannak köztük aquarellek, ragasztott munkák és pasztellek. Jellemzően a kortárs modern képzőművészet konstruktív irányzatát követik. A bemutatott alkotások jelentős része külföldön élő magyar művészektől származi, mint pl. Bak Imre, Konok Tamás vagy Hetey Katalin.
 

Budapest, Karinthy Szalon (Karinthy Frigyes út 22)

A ruszin képzőművészet Kárpátalján, a múlt században kezdődött… Sajátos, színekben gazdag hagyománya valamennyi alkotó művészetében jelentkezik. 2006. óta minden évben rendeznek Magyarországon nemzetközi (plan air) festőtábort, mely a résztvevő művészek által megfestett alkotásokból készült kiállítással záródik. Az évek során összegyűlt tekintélyes mennyiségű anyagból, most vándorkiállítás nyílt, melynek nyitótárlata látható most.
 

Sopron, Körmendi Galéria - Artner Palota (Templom u. 18-19)

Az életének 63. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt Dienes Gábor Munkácsy-díjas festőművész életművét felölelő emlékkiállítás a festményeken keresztül szeretné bemutatni az embert, és művészi pályájának alakulását, melyben sajátos, lírai vénája megnyilatkozott. Erősen foglalkoztatta az ember és a természet játékos, helyenként groteszk kapcsolata. Egy képzeletbeli világot épített fel, mint Gulácsy, csak jóval kevesebb idealizmussal és jóval több kétellyel. Munkásságának jelentős tartományát jelentik a tónusok finomságait megéreztető szénrajzai.

 

Balatonfüred, Vaszary villa (Honvéd u. 2.)

A zsolnai kerámia különleges alkotásairól nyújt átfogó képet, a múlt és jelen tendenciáit, motívumait felvonultatva dekoratív és különleges készleteivel és egyedi darabjaival.

 

 

Pécs, Kisgaléria (Szent István tér 4) 

A kiállítás célja, hogy felhívja a figyelmet a modern mozgalom jegyében született építészeti alkotásokra, amelyek közül már sokat átalakítottak, sőt néhányat lebontás fenyeget. A műemlékvédők szerepe nyilvánvaló: védeni a legjobb műveket, és gyűjteni a rájuk vonatkozó dokumentumokat –közöttük a fotókat, melyek önmagukban is eddig ismeretlen technikai bravúrokra hívják fel a figyelmet a fényekkel, árnyékokkal, szokatlan képkivágásokkal építkezve. Az anyag nagy része két fényképész - Seidner Zoltán és Kozelka Tivadar - hagyatékát képezi, de további fotográfusok is - fénnyel és árnyékkal - megalkották a maguk architektúráját.

 

Az erényöv titkos története – Mítosz és valóság - 2010. júl. 23. - 2010. szept.. 26.
Budapest, Semmelweis Ignác Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár (Apród u. 1-3) 

Az erényöv használatának eredete a közhiedelem szerint a keresztes háborúk korába nyúlik vissza és célja az asszonyi hűség kikényszerítése, biztosítása volt. Ez az elképzelés valójában egy 18. századi mítoszon alapul, amely a 20. század végéig nemcsak a tudományos, és ismeretterjesztő irodalomban maradt fenn, hanem a nagyobb és kisebb múzeumok gyűjteményei is adatokat próbáltak szolgáltatni hozzá. Az erényöv valódi története az elmúlt 500 év mentalitástörténetének, szexualitás-történetének, orvostörténetének és muzeológiájának torzításokkal, hamisításokkal és visszavetítésekkel gazdag láncolata, amely sokkal inkább a modern korról szól, pontosabban arról, hogy a modern kor a felvilágosodás századától kezdve hogyan akarta a középkor és a reneszánsz kultúráját szemlélni. A kiállítás ennek az elképzelt középkori tárgynak hamisított múzeumi műtárgyakkal alátámasztott kivetítési kísérletét tárja a látogatók elé.

 

Budapest, Bálint Ház (Révay u. 16.) 

Terri Potoczna projektjében önként vállalkozó romákat arra kért, hogy ismert festményekről válasszanak ki  maguknak egy alakot, akinek szívesen a bőrébe bújnának. Magyarország különböző pontjaira utazott el, hogy találkozzon velük, videóra rögzítette a kép kiválasztásának folyamatát és a szereplők gondolatait a választott képről és roma identitásukról. A tárlaton ennek eredményeként egy új, meglepő világ tárul a látogató szeme elé.

 

Pécs, Xavéri Szent Ferenc görög katolikus templom (Alkotmány utca)

Monostory Viktória ikonjaiban a keleti és nyugati szentek közös megjelenítése szokatlan jelenség, mégis egységet alkot. Bár ikonfestői munkássága főleg szűkebb pátriájában, számos görög katolikus templomot díszeként látható, most kiállítás formájában is jelentkezett különféle technikával készített alkotásaival: freskó, fára festett tojástempera, zománcikon, mozaikikon, üveg és textil valamint rézkarc teszi változatossá „a hagyomány dominanciája” mellett is modern ikonokat.
 

Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum (Széchenyi utca 9) 

A Csíki Székely Múzeum anyagának felhasználásával létrehozott tárlat a székelyek nemzeti festőjének, Nagy Imre életművének reprezentatív darabjait mutatja be vándorkiállítás formájában, melyeken keresztül megelevenednek a székely nép mindennapjai, az őket körülvevő világ, a táj és a határainkon túli képzőművészeti értékek is természetszerűleg megnyilatkoznak.

 

A pillangók zöld szigete – Tajvan és a hatlábúak csodálatos élete - 2010. május 13. - 2010. szeptember 5.
Szeged, Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1-3) 

Szokatlan kiállítás: élő lepkékkel teli lepkeház a Tajpeji Állatkert pillangóiból. Több mint százötven élő távol-keleti pillangót csodálhatnak meg az érdeklődők a szegedi Móra Ferenc Múzeum lepke-valóságsóján, őserdei-trópusi klímában, hiszen a szépséges pillangók számára 65% feletti páratartalmat és 27 ^oC hőmérsékletet kell biztosítani. Mivel rövid életűek, Tajvanból folyamatosan pótolják a lepkebábokat.

 

Csontvárytól Szőnyiig - 2010. május 27. - 2010. szeptember 12.
Szeged, Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1-3)

A miskolci múzeum gyűjteményéből félszáz művet bemutató kiállításon többet között Csontváry legendás Öreg halász című festményét is megtekinthetik az érdeklődők. Az 1902-ben készült olajfestmény külön érdekessége a jó és a gonosz kettősségének egyedi ábrázolásmódja: a bal oldali részt tükrözve az látható, hogy a nápolyi öbölben, a csónakban ülő öreg halász imára kulcsolja a kezeit, mögötte békés a tenger és a Vezúv. Ha a jobb oldali részt tükrözik, akkor egy koporsóban ülő ördögre lehet figyelmes a szemlélő, mögötte viharos a tenger és kitört a tűzhányó. További alkotók közül néhány: Csók István, Gulácsy Lajos, Derkovits Gyula, Szőnyi István, Czóbel Béla, Kernstok Károly és Aba-Novák Vilmos.

 

Kaposvár, Rippl-Rónai József Múzeum (Fõ u. 10) 

Híres festőnk és grafikusunk művészi pályafutása kis kanyarral indult: Kaposváron patikussegédként kezdett dolgozni, majd , Budapesten gyógyszerészeti mesteroklevelet szerzett, ám utána házi tanítással kereste kenyerét – eközben kezdte megszerezni művészeti képzettségét, melynek során Franciaországba is eljutott. Ennek a korszakának remekművei láthatók a tárlaton és a Nabis csoport egyes alkotásai, hiszen művei ennek szervez részét alkották.

 

Ásnánykiállítás ősmaradványokkal - Előzetes bejelentkezés alapján látogatható

Kaposvár, Ásványmúzeum (Rippl-Rónai u. 24.) 

Ez a jelenleg első és egyetlen földtani témájú magán bemutató hely az országban, melynél a befogadó épületet kizárólag e célra tervezték és építették. Az ásványok világában járatlant a "természet harmadik országal" iránt érdeklődőknek nyújt bőséges ismeretanyagot, de egyúttal a környezetvédelem fontosságára is felhívja a figyelmet. A kiállítás a jelenlegi és történelmi Magyarország fontosabb bányahelyeinek jellemző ásványait, ásványtársulásait mutatja be 4000-nél több példányával. Jelenleg ősmaradványok (dinoszauruszok!) is megtekinthetők az időszakos kiállításon mintegy 300 további ősmaradvány között, mint Dino fog, tojás, lábnyom, fej csontváz. Előre be kell jelentkezni!!

 

Paradox - Végtelen dimenziók - 2010.07.15. - 2010.08.22.
Budapest Galéria - Budapest Kiállítóterem (Szabad sajtó út 5.)

F. Farkas Tamás alkotótevékenysége egyedülálló színfolt kortárs az egyetemes művészetben. Olaj/vászon festményei, hagyományos grafikái, nyomatai, formázott fa alkotásai és computer-grafikái a XX. század végi új 'szuprematista' művészet alkotásai. Az alkotó azonban nem elégedett meg készen felkínált formákkal, hanem saját kutatásaira épülő képzelt geometriai formákat hozott létre, egészen újszerű térszerveződéseket alkotva saját, elmélyült geometriai kutatásainak eredményeként. Munkái több matematizált tudomány (kristálytan, részecskefizika, stb) jelenségeinek illusztrációjára is szolgál.
 

 

Szolnok, Damjanich János Múzeum (Magyar Királyi Szálloda) 

Szokatlan kiállítás fog itt nyílni, melyben a technikatörténeti érdekességek és a képzőművészet alkotása keverednek, hiszen a diavetítőket mutatják majd be kezdetektől egészen máig, működés közben – az álló képektől a film világáig.

 

 

 

 

Bár az alkotót köztéri szobrai alapján is sokan ismerik, a számos múzeum, gyűjtemény és magánember tulajdonát képező művekből létre hozott kiállítás, melyekhez a művész műtermében maradt alkotások járulnak még, mégis új oldaláról mutatja be Tornai Endre Andrást. Teljes életműve látható, sok eddig még felfedezetlen remekművel. Művészetének szerves átalakulását jól nyomon lehet követni a kiállított szobrokon. Az alkotások az erdélyi motívumkincsből indultak ki, hiszen a művész Zetelakáról telepedett át Kőszegre, és ezeket a távoli gyökereket ültette át egy teljesen modern szobrászati nyelvre. Legkedveltebb anyaga a fa volt, de dolgozott bronzzal és kővel, és mint látni lehet, a színeket is kedvelte – festőként is bemutatkozik, noha eddig csak szobrászként volt ismerel Szombathely lakossága előtt. 20 évvel ezelőtt volt itt előző, önálló kiállítása, bár azóta is sokszor szerepelt közös tárlatokon. Az ember, az építészet és a természet szintézise érződik munkáin a kiállító helyiségbe lépve. Munkáinak együttese mintha stilizált erdélyi látképet idézne sűrű erdővel. A rendezés során egyes művek feliratozása néha komoly nehézséget okozott, mivel több mű cím nélkül maradt. Amúgy is általában egyszerű és rövid megnevezéseket alkalmazott, melyek azonban rendszerint emberi tulajdonságokra, jelenségekre utalnak.

Mészáros Szabolcs – 2010 július 9 - augusztus 3.
Nagy művészi családi múlttal rendelkező fiatal generációs művész, aki személyében erősen kötődik Szombathelyhez. Zömében tájképeket állított itt ki, és mint a kiállítás címe: „Áradat” is mutatja, az olajképek főképp vizet és patakot ábrázolnak.

 

A Bartók Fesztivál alkalmából (július 8-20.) került megrendezésre Garas Kálmán fotókiállítása, aki egyedülálló archívummal rendelkezik a szombathelyi eseményekről, az odaérkezett kiemelkedő személyiségekről és magáról a Bartók fesztiválról fotóriporterhez méltó magas színvonalon, melyről a kiállított fekete-fehér képek érdekes visszatekintést nyújtanak.

 

Szombathelyi Képtár (Rákóczi Ferenc u. 12)

Az 1985-ben nyílt Képtár létrehozását az e célból alapított Képtárépítő Egyesület kezdeményezte, mely színhelyet kívánt biztosítani a kortárs magyar művészet feldolgozására és bemutatására. Ennek megfelelően az intézmény elsősorban a magyar alkotók művészi megnyilvánulásait mutatja be, bár külföldi művészek is időről időre felbukkannak. A 8000 m²-es terület mintegy negyede szolgál kiállítási térként, ahol évente 20-25 tárlatot rendeznek, de vannak külsős kiállítások is. A Képtár tevékenységének egyik kezdettől fennálló rendszeres rendezvénye a Bartók Fesztivál hangversenysorozata, melynek helyszíneit a kiállítások függvényében tervezik meg. A Képtár, mely közös, városi és megyei fenntartású intézmény, munkaterve szerint tematikus tárlatokat mutat be, de rendszeresek az alkotók és hozzátartozóik jelentkezése alapján létrehozott egyéni kiállítások, melyeknek finanszírozását részben a Képtár, részben maguk a művészek pályázatai és szponzorai teszik lehetővé. A kortárs művészeti alkotások megvételében a Nemzeti Kulturális Alap pályázatai nyújtanak nagy segítséget, a múzeumpedagógiai tevékenység bővítése pedig most a sikeres TIOP és TÁMOP pályázatok megnyerésével valósul meg …