Római aranybánya - egyiptomi módszerek

Római aranybánya - egyiptomi módszerek 
A repülőgépre vagy helikopterre szerelt műszer másodpercenként több ezer lézersugár kibocsátásával pásztázza le a területet, ezúttal Spanyolországban volt sikeres.
 
lasmedulas_panorama.jpg
 
A León tartományban lévő Las Médulas a Római Birodalom legfontosabb aranybányája volt, ahol a Kr.e. 1. századtól kétszáz éven át folyt a kitermelés. A feltételezések szerint azonban a rómaiak a nemesfémet a környéken másutt, például az Eriafolyó völgyében is bányászták. E hipotézis alátámasztására a Salamancai Egyetem kutatói a LIDAR-technológiát alkalmazták – számol be a régészeti kutatási programról a Journal of Archaeological Science című folyóirat.
 
Komplex hidraulikai rendszert is találtak
A lézerszkenneres letapogatás (Light Detection and Ranging) digitális domborzatmodellek előállításának jelenleg legelterjedtebb távérzékelési módja. A jellemzően repülőgépre vagy helikopterre szerelt műszer másodpercenként több ezer lézersugár kibocsátásával igen rövid idő alatt nagy területek pásztázására képes. Egyik legnagyobb előnye, hogy belát a növényzettel borított területek alá is. Így sikerült felfedezni az ókori aranybányát, valamint a rómaiak által a Kr.e. 1. században kiépített komplex hidraulikai rendszert, csatornákat, tározókat, amellyel a bánya vízellátását biztosították - olvasható a ScienceDaily hírportálon.
 
lasmedulas_09.jpg
 
"Az Ibériai-félsziget észak-keleti részén fekvő folyóvölgy rendkívül fontos szerepet játszott a birodalom aranybányászatában" - hangsúlyozta Javier Fernández Lozano, a tanulmány társszerzője, a Salamancai Egyetem geológusa, aki a rómaiak által elvégzett munkálatok hatalmas méreteit érzékeltetve rámutatott, hogy még a folyót is elterelték.
 
Újratöltötték az egyiptomi módszereket
Ismertetése szerint a római vízmérnökök nagy valószínűséggel az ókori egyiptomiak vízszállítási és tárolási megoldásait hasznosították, amelyeket sok évszázadon át eredményesen alkalmaztak Észak-Afrikában. A spanyolországi technológiák megismerhetők idősebb Plinius (Kr.u.23-79) római író és polihisztor leírásaiból, aki Hispania Tarraconensis tartomány procuratoraként felkereste az aranybányákat.
Javier Fernández Lozano a további kutatási terveket taglalva elmondta, hogy többet szeretnének megtudni a Római Birodalom ásványbányászatáról. A LIDAR-technológia segíthet megoldani több ókori rejtélyt is, például választ adhat arra a kérdésre, hogy a rómaiak, akik a végletekig kiaknázták a lelőhelyek ásványkincseit, miért hagyták el egyik napról a másikra a gazdag hispániai aranybányát.
lasmedulas_poblado_metalurgico_de_orellan.jpg

Hozzászólás:
https://www.facebook.com/jozsef.gulyas.3388:
Miért hagyták el? erre már réges régen tudjuk a választ. ugyanazért hagytak fel kivétel nélkül minden bánya művelésével az ókorban és a középkorban. (mivel még nem ismerték az áramot) nem tudták egy idő után megoldani a szellőztetést, a vízemelést. a bánya túl nagyra nőtt a kor technikai adottságaihoz képest. ma sem lehetne mély és hatalmas kiterjedésű bányákat üzemeltetni áram nélkül. a szellőztetéshez elképesztő méretű ventillátorok kellenek a víz kiemeléséhez meg rengeteg szivattyú. áram nélkül egyik sem megy
 
forrás: HÍR24, 2014. nov. 21.