Philae és az űripar

Philae és az űripar
 
Ott vagyunk! Leszállt a Philae az üstökösön! Óriási siker, történelmi küldetés: először szálltunk le egy üstökösre, 500 millió kilométerre a Földtől.
– A Philae a felszínen van és kommunikál velünk – hangsúlyozták a projekt vezetői.
 
Jean-Jacques Dordain, az Európai Űrügynökség főigazgatója az eredményeket méltatva hangsúlyozta, hogy nemzetközi együttműködésben, csapatmunkában valósították meg a nagyszabású projekt célját: az emberiség történetében elsőként állítottak űrszondát pályára egy üstökös köré, majd leszállóegységet küldtek annak felszínére.
 
A darmstadti irányítóközpontban tartózkodó Szegő Károly, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az Űrkutatási Tudományos Tanács tagja az MTI-nek nyilatkozva rendkívül sikeresnek nevezte a küldetést.
 
philae-ustokos_01.jpg

– A leszállóegységet nagyon pontos pályára állították, a Philae sikeresen landolt, a jelek pontosan akkor érkeztek meg, amikor vártuk. Ez a tudomány, a technológia és az innováció egységének a csodája. Az űrkutatás a legjobb példa arra, hogy mire képes megfelelő körülmények között ez a hármas – fogalmazott a tudós.
 
Nem akármilyen teljesítmény! Szegő Károly kitért a magyar kutatóknak a Rosetta-programhoz való hozzájárulására is. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft. szakemberei fejlesztették ki a leszállóegység agyát, a hibatoleráns fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépet és szoftverét. A számítógép autonóm módon vezérli a Philaet, amióta az szerda reggel levált a Rosettáról. A komputer irányította a landolást és az egység rögzítését az üstökösmagon, vezérli a tíz tudományos műszert, kontrollálja az energiaellátást és a hőmérsékletet. A számítógép hozza létre a rádiókapcsolatot az űrszondával a mérési adatok továbbítására és a földi irányító központ parancsainak fogadására. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont kutatói több műszercsomag megalkotásában, a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem űrkutató csoportja pedig a Philae tápellátó rendszerének tervezésében és megépítésében vett részt.
 
Az ESA 2004. március 2-án indította útjára a Rosettát, amelynek, hogy elérje az üstököst és vele azonos elliptikus pályára álljon, a bolygók gravitációs „parittyahatását” kellett felhasználnia, s bonyolult hintamanővereket végeznie. Évtizedes vándorlása során ötször kerülte meg a Napot, háromszor haladt el a Föld és egyszer a Mars mellett, és két kisbolygóval is találkozott. Az 1,2 milliárd eurós összköltségű projekt célja, hogy a tudósok megismerjék a Naprendszer születésének titkait. További feladat annak megfigyelése, hogy miként aktiválódik az üstökös a Naphoz közeledve.
 
A Philae leszállása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón a TIT Budapesti Planetáriumban Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár elmondta: a projekt történelmi jelentőségű mind az ESA, mind a hazai űrkutatás szempontjából. Emlékeztetett arra, hogy ez egy húsz éve tartó projekt, amely még korántsem ért a végéhez. A leszállás egy nagyon fontos mérföldkő volt, de az adatok gyűjtése és feldolgozása csak ezután fog kezdődni.
 
– A projekten tizennyolc űriparilag fejlett ország dolgozott együtt. A Philae-leszállóegység munkálataiban nyolc nemzet vett részt, amiből még inkább látszik, hogy mennyire hangsúlyos a magyar közreműködés – mutatott rá Solymár Károly Balázs, hozzátéve, hogy a projekt jelentősége és sikere egyértelmű választ ad arra a kérdésre, hogy Magyarország „mit keres” az űrkutatásban, illetve az űriparban.
 
A helyettes államtitkár gratulált az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az SGF Kft. a projektben részt vevő munkatársainak. Mint emlékeztetett, a vállalkozás a kis országok űriparának fejlesztése érdekében indított PRODEX (PROgramme de Développement d'Expériences scientifiques) tudományos program keretében valósulhatott meg.
 
Elmondta azt is, hogy a kormány november 3-án meghozta a döntést, amely szerint az ország az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává válik, és ebben fontos szerepe volt a Rosetta-programnak is. Hangoztatta, hogy most kezdődik az igazi munka: jóval nagyobb források és jóval nagyobb, a mostanihoz hasonló kaliberű projektek nyílnak meg magyar cégek, kutatóintézetek előtt.
 
Solymár Károly Balázs hangsúlyozta, reméli, hogy a jövőben jelentősen bővülni tud az űriparban aktívan részt vevő magyar szakemberek száma és hasonló sikereknek lehetünk a szemtanúi.
forrás: iho, 2014. 11.13