Megtalálták Aquincum 120 éve keresett keleti városfalát!

 
Megtalálták Aquincum 120 éve keresett keleti városfalát!
 
Több mint százhúsz évnyi kutatás után bukkantak rá a régészek Aquincum római kori polgárvárosának keleti falára a Budapest, Északi Vasúti Duna Híd-Esztergom vasútvonal korszerűsítésekor.

aquincum1.jpg
 
Az építkezés során a régészek a fal felfedezése mellett gazdag leletanyagot is találtak, egyebek mellett előkerültek a földből pénzérmék, kerámiaedények, és az erdők istenének egy egészen különleges épségben fennmaradt apró szobra.
A területen a vasúti forgalom miatt korábban nem volt lehetőség módszeres feltárásra, így a most előkerült leletek különleges jelentőséggel bírnak - mondta Láng Orsolya, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Aquincumi Múzeumának ásatásokat vezető régésze pénteken a helyszínen. A szakember kiemelte: nagy várakozás előzte meg az idén áprilisban megindult régészeti munkálatokat a vasúti vonalszakasz felújítása kapcsán, hiszen a vasút kelet–nyugati irányban a római kori városon és közvetlen környezetén halad keresztül.
A jelenlegi munkálatok során elsősorban a várostól nyugatra, a római kori villaövezet területén volt néhány kisebb beavatkozás. Római és középkori leleteket gyűjtöttek a múzeum munkatársai, azonban a kutatások eddigi legfontosabb állomása a római kori város keleti szélén most készülő vasúti hidak pilléralapjainak feltárása volt.

A nyugatabbra fekvő, kiásott pillér helyén sikerült pontosan azonosítani a település keleti szélét, itt került elő a határt jelző nagyméretű vizesárok, az egykori városfal már az ókorban lebontott maradványa, illetve a város határával párhuzamosan futó kövezett út is. A vizesárokból ruhakapcsoló tűk (fibulák), pénzérmék és edények darabjai származnak, ez alapján az árkot a Krisztus utáni 2. század első felében áshatták ki a rómaiak.

Egy másik pillér alapozási gödrében egy kutat és egy nagyméretű szemétgödröt találtak a régészek, amelyben hatalmas mennyiségű, 2000 éves városi szemét, egyebek mellett konyhai és asztali edények, ételmaradékok (állatcsontok), érmek, táblás játékok zsetonjai és a közeli fazekasműhely rontott edényeinek töredékei kerültek elő.

aquincum2.jpg

Lassányi Gábor vezető régész kiemelte: a leletek között szerepel több mint 1800 éves, a mai Franciaország és Németország területén készült, majd később erre a területre került díszedény, valamint Hadrianus császár bronz érméje is. A feltárások és megfigyelések a vasútépítéshez kapcsolódó földmunkák idején még folytatódnak, és a szakemberek biztosak benne, hogy a régészeti emlékek jelentős része épen kerül elő. "Ezen a területen feltehetően hosszú időre a mostani az utolsó lehetőségünk, hogy feltárhassuk Aquincum még ismeretlen titkait" - hangoztatta Láng Orsolya. A most feltárt leletek az Aquincumi Múzeum jövő évi kiállításain már láthatók lesznek.

A vasúti vonalszakasz felújítása a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában, az Új Széchenyi Terv keretében 25 milliárd forint uniós forrásból valósul meg. A rekonstrukció keretében 16 állomáson és megállóhelyen épül új peron, perontető, korszerűsödik a tájékoztatás, a térvilágítás, a vasúti pályatest. Az Esztergom-Piliscsaba-Pilisvörösvár szakaszon a vasúti közlekedés várhatóan 2013. október 20-án indul meg.

Mi volt Aquincum?

Aquincum egy római település és katonai tábor volt a mai Budapest (Óbuda) területén. A középkor történetírói Aquincum romjait, a mondai város Szikambria (Sicambre, Sicamber, Syccamber, Skambria, Skanboria) romjainak vélték. A rómaiak az első század második felében foglalták el a Dunántúlt. Budapest területének írásos történelme a római helyőrséggel, Aquincummal kezdődik, amelyet 89 körül alapítottak a Duna jobb partján egy kelta település közelében. Aquincum 106-tól a 4. század végéig Alsó-Pannónia központja volt. Virágkora a 2.-3. századra esett.

1778-ban egy óbudai szőlősgazda római padlófűtés (hypocaustum) maradványaira talált munka közben. A leletet Schönvisner István azonosította Aquincum városával. A II. világháború utáni helyreállítási munkák és a folyamatos korszerűsítések miatti óriási földmunkák során sorra kerülnek elő a föld alól az ókori emlékek, ezért a 2000 éves Aquincum nemcsak a jelenlegi romterület, hanem a teljes budai oldal és a pesti Belváros területe is.

forrás: mti/richpoi.com, 2013. augusztus 2.