I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

 

Gócsáné Móró Csilla történész, múzeumigazgató

 

 

Százhalombatta „Matrica” Múzeumban (Gesztenyés u. 1-3.) 

A terrakotta kisplasztika kiállítás két témát ölel fel:  

A „Múzsák kertjében” a számára legkedvesebb írók, költök ihlető asszonyai közül válogatott, és reméli, hogy a magyar irodalom kiemelkedő személyiségeinek múzsáit megszemélyesítő szobraival sikerül közelebb hozni a tárlatlátogató szívéhez és lelkéhez - „az alkotónak és az alkotásnak láthatatlan, szerény hátterét” - a műveket ihlető múzsát!

A „Magyar Mesevilág” című tárlat darabjai gyerekkori álmok megvalósulásai, amelynek során a magyar népmesék legfontosabb elemeit, hőseit mintázta meg. Népmeséink hőseinek és mese-elemeinek az értelmezésével, magyarázataival fellebben a feledés fátyla a magyar népmese ősi világképéről, ősvallásáról.

 

Szeged, Somogyi Könyvtár (Dóm tér 1-4) 

A színházi bemutatók előtt a Somogyi-könyvtár az előadásokról, a színpadra állított művekről szóló kérdésekkel játékra hívja az érdeklődőket. A kérdések a honlapon (a könyvtárban pedig nyomtatott formában) érhetők el. A szerencsés megfejtők színházjegyet nyerhetnek ajándék áron.

 

Szeged, Somogyi Könyvtár (Dóm tér 1-4)  

Járdányi Pálra emlékezünk. – 2010. november 29 - 2011. január 4.

A tárlatJárdányi Pál (1920. január 30. – 1966. július 29.) zeneszerző munkásságát, személyes tárgyait mutatja be.Kodály zeneszerző-növendékeinek legfiatalabb nemzedékéhez tartozott, tanulmányait 1938-1942-ig a Zeneakadémián hegedű- és zeneszerzés-tanszakon folytatta. Zenei hivatásának megválasztásában mestere példáját követte: pályája négy területen, zeneszerzőként, népzenekutatóként, zenekritikusként és zenepedagógusként teljesedett ki. Már kora ifjúságától kezdve magáévá tette Kodály nemzetnevelő zenei programját, amelyre mély rezonanciával válaszolt saját művészi és tudományos pályájának elvi és gyakorlati síkjain: szemléletének középpontjába ő is a magyar népzenei hagyomány eszméjét helyezte.

 

Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ (Deák Ferenc tér 1) 

A szíriai születésű kecskeméti fotóművész képeiből álló kiállításon a felvételek az egyiptomi szokásokat, kultúrát mutatják be. A képek Bahget Iskander áprilisi útján készültek, amikor az Egyiptomi Nemzeti Múzeumban Magyarországról szóló felvételeit mutatta be az egyiptomiaknak („Magyarország arab szemmel”).

 

Budapest, Zenetudományi Intézet (Táncsics Mihály utca 7)

A tárlat nem csak a Himnusz megzenésítőjének életét mutatja be eredeti dokumentumok és tárgyak segítségével, hanem a magyar opera létrejöttébe, népszerűvé válásának folyamatába is betekintést enged, mely a nemzeti önállósodás, a nemzeti kultúra megteremtésének egyik fontos pillére volt. Az „operaháborúba”, ahogyan a 19. században nevezték, nem csak hazánk kiemelkedő személyiségei vettek szenvedélyesen részt, hanem a nemeseken, jogászokon és újságírókon kívül még a cenzúra, a rendőrség és titkosrendőrség is. Erkel Ferenc operáinak kottái és az előadások emlékei mellett Schodel Rozália primadonna alakja is megelevenedik, akivel együtt végül is sikerült a műfajt nem csak elfogadtatni, hanem népszerűvé is tenni.

 

Budapest, Kleberlsberg kultúrkúria (Templom u. 2-10.) 

Riegel Tibor mintegy 50 szobra látható Magyarország közterein. Itt a mester az általa másfélszeres nagyításban újraalkotott és bronzba öntött Szent István király koronázó palástjának öntőmintáit és kisplasztikákat mutat be több köztéri szobrának terveivel együtt.

 

Pécs, Janus Pannonius Múzeum (Rákóczi utca 15.)

A Múzeum Néprajzi és Természettudományi Osztályával közösen, a Népmese Napja alkalmával megnyílt tárlat éppúgy szól a gyermekekhez, mint felnőttekhez. A mese birodalmából életre kelt bábfigurák, az ott szereplő régi használati tárgyak, mint például a rosta, szűr, rokka, motolla, korsó, pityke, csobolyó, a meseösvény mentén haladva látható. A dobozba zárt mikrovilágok között házak, barlangok során lehet áthaladni. De a mesebirodalom kapujából meseszoba is nyílik, melynek mesemondó sarkában mesemondó karosszék, mesekirakó kocka, és mesefa áll. E mesefának ága bogán virágok nyílnak. Minden virágban mese rejlik - a gyerekek rejtik oda rajzaikkal.

 

Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum (Batthyány utca 2.) 

Bár a 19-20. század fordulója óta tervezték az egerszegiek a múzeumalapítást, csak 1950-ben sikerült a gyűjtemény múzeummá szervezése. Az évfordulón az elmúlt időszak munkáiról, tendenciáiról, eredményeiről tájékozódhatnak a látogatók, láthatják a múzeum négy nagy gyűjteményi egységének – a helytörténeti, képzőművészeti, néprajzi és régészeti gyűjteménynek – a gyarapodását.

 

Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum (Gyulai út 1.) 

Régi román üvegikonok Erdélyből – 2010. november 12 - 2011. február 27.

A tárlat egyrészt a XVIII -XX. század eleji román görögkeleti és görög katolikus művészet egyedi és felbecsülhetetlen értékű alkotásain keresztül az erdélyi román falusi közösségek hitéletét tárja a nagyközönség elé. Másrészt az üvegikon-készítés történetével, speciális technikájával, a leghíresebb festészeti központokkal ismerkedhetnek meg a látogatók, és közben az európai vallásművészet valódi remekműveit is megcsodálhatják. Az üvegikonok mellett régi könyvek, néprajzi tárgyak, házi szövésű textíliák, viseleti darabok, fényképek és a bemutatott tárgyakhoz hangulatilag is illeszkedő zene vallanak majd az igen erősen vallásos román életről, az egyszerű ember szép iránti érzékéről, az alkotók leplezetlen őszinteségéről és Isten iránti odaadásáról.

 

Budapest, Ludwig Múzeum (Komor Marcell u. 1)  

A modern fotózsurnalizmus egyik legnagyobb úttörője, a kolozsvári születésű Munkácsi Márton, azaz Martin Munkácsi (1896-1963), sztárfotográfusa sikereinek csúcsát az 1930-as és 1940-es években készített átütő erejű fotóriportjaival és briliáns képesszéivel érte el, melyekben sajátos látásmódjával mozgást mutatott be állóképein, és a modern, sikeres, önálló és dinamikus nyugati nagyvárosi asszony képét is erőteljesen befolyásolta. Ez a nagyszabású retrospektív tárlat a 2005ben Hamburgban és 2006-ban Berlinben rendezett kiállítás anyagát bővíti magángyűjteményekből származó ritkaságokkal.

 

Mezőberény, Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye (Fő út 1-3) 

A tárlat a gyűjtemény gazdag kerámiaanyagában elsősorban Hentz Lajos gyűjteményének darabjaiból nyújt a népi fazekasság szinte minden edénytípusának a bemutatásával: a használati kerámiától a díszedényekig. Áttekinti a mezőberényi fazekasság történetét és Kiss Péter fazekasmester edényeit az 1920-as évekből.

 

Keszthely, Balatoni Múzeum (Múzeum u. 2.) 

A kiállítás a sport zalai történetét idézi fel, főként a zalai múzeumokban őrzött tárgyak, dokumentumok és fényképek segítségével, de magángyűjteményekből származó tárgyak is láthatók. Jeles sportolók, gyűjtők relikviái között a legrégibb darab a Széchenyi István által a magyar lótenyésztés és lóversenyzés felvirágoztatására alapított versenydíj, a Teleki család díszes kardja (1930).  A Festeticsek könyvtárból származnak a Gyepkönyvek, melyekbe a lóversenyek eredményeit jelentették meg, és Szilasy János Budán kiadott neveléstani kötete (1827, Buda), melyben a testedzésre, mint a testi és lelki egészség megőrzésének segítőjére tekint….

 

Dombóvári Helytörténeti Múzeum (Szabadság u. 16) 

Gebhardt Antal 1887-ben Pécsett született. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a ciszterci főgimnáziumban végezte. Jogi doktori oklevelét 1910-ben Kolozsvárott szerezte meg. Öt évvel később egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett a Budapesti Tudományegyetemen. Dr. Gebhardt Antal 1919-ben került a Dombóvári Járásbírósághoz, majd 1920-ban annak vezetője lett. Utódainak visszaemlékezései és a dokumentumok a "természetbúvár bírót" ma is élő, környezetére ható emberként mutatják be.

 

Budapest Galéria (Szabad sajtó út 5.) 

A kiállításon olyan rajzolatok, képződmények láthatók, melyek mozgás és növekedés hatására keletkeztek, természetes erőhatásokra, mint az örvénylő kéregtextúra, szélfútta haj fotogramok, vagy az ember akaratlan beavatkozásaira, mint a mozgatás hatására kialakult karcolások. Ezek különböző bemutatási módjai a rejtőző erőre és mozgásra hívják fel a figyelmet, és meditatív odafigyelésre késztetnek, vallja a művész.  

 

Budapest, OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjtemény (Vigyázó Ferenc u. 6.) 

A vitrinekben másfél tucatnyi országból takarékpénztárak, bankok és biztosítók, valamint XIX. századi ötvös mesterek, a századfordulón működött iparvállalatok és gyermekjáték készítők különféle anyagú, formájú mintegy 300 perselye látható az 1800-as évek közepétől napjainkig, betétkönyvek és takarékosságra buzdító plakátok társaságában.

 

Szentes, Koszta József Múzeum - Csallány Gábor Kiállítóhely (Széchenyi liget 1) 

A mese kiállítás formájában történő bemutatása egy filozófia megfogalmazása. Mint a rendezők vallják, a Fehérlófiának története nem csupán gyermekeknek szóló történet. Benne rejlik a magyarság etnogenezise, az emberi és a természet egysége, a férfivé válás folyamata, sőt a család összetartozásának elsődlegessége is. Avándorló és letelepedő, a sámánhit emlékeit őrző magyar nép története és a természet törvényeinek teljes elfogadását is magában foglaló, a kereszténységgel szinkretizmusban élő világkép nyilatkozik meg benne.

 

Szeged, Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1-3) 

A tárlat a 18-19. században használt szúró-, vágó- és lőfegyverek egész tárházát sorakoztatja fel, köztük a misztikus Keletet idéző damaszkuszi kardot, az amerikai forgótáras pisztolyt (Coltok) vagy éppen elefántcsont markolatú tőrt, vagy olyan kardot, szablyát, melyet az 1848-49-es szabadságharc lovassága és gyalogsága használt. Emellett méltóságjelvények és nagy gonddal készített művészeti alkotások is láthatók, mint a Korán idézettel díszített perzsa szablya, és a Millennium tiszteletére készült, egyik oldalán Szeged város, a másikon Magyarország címerével és az 1896-os évszámmal díszített szablya.

 

Szeged, Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1-3)

Éremművészek érmeken. Portréérmek a Szolláth-gyűjteményből – 2010 november 19. – 2010 december 19

A tavaly elhunyt Szolláth György 177 darabos éremportré sorozatából rendezett tárlat a Kultúrpalota kupolájában döntően magyar éremművészek és szobrászok portréérmeit foglalja magában. Özvegye ajánlotta fel férje akaratának megfelelően a gyűjteményt, hogy a kiváló anyag egyben maradhasson és megőrizze férje emléket.

 

Budapest, Országos Széchényi Könyvtár (Budavári Palota, F épület) 

Az egyes korszakok föld- és éggömbjei nem csak földrajzi és csillagászati ismeretekről vallanak, hanem koruk és helyük uralkodó iparművészeti irányzatáról és színvonaláról is árulkodnak. A 19. századi nevükön "tekék" népszerűsége a népoktatás kiszélesedésével nőt, majd az iskolai földrajzórák szertárának is elengedhetetlen kelléke lett. A közel egyszáz föld- és éggömböt felsorakoztató kiállításunkon szeretnénk az első magyar nyomtatott föld- és éggömböktől a napjainkban kapható művekig elkalauzolni látogatóinkat, kezdve a 19. század első felében készült Elekes-féle földgömböktől egészen a modern technológiával készült darabokig. Érmék, bélyegek és dísztárgyak színesítik az anyagot.

 

Budapest, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont (Vörösmarty utca 35) 

A kiállítás a múzeumi kiállítótérben Erkel Ferencet, a Zeneakadémia igazgatóját (1875-1887) mutatja be, a földszinti kiállítótér pedig Erkel Ferencet, a tanárt teszi megfoghatóvá. Ez egyúttal a Zeneakadémia első tizenkét évének bemutatását is jelenti, melyben Liszt Ferenccel közös elképzeléseik megvalósításán dolgoztak a tanári karral sőt a hallgatókkal együtt. Jegyzőkönyvek, levelek, órarendek, eskütételek és más irattári dokumentációk, visszaemlékezések, a Zeneakadémia pecsétje, de még könyvek is beszélnek róla.     

 

Eger, Dobó István Vármúzeum (Vár 1.) 

Bár mobil telefonok (Amerikában) már a 30-as években léteztek, az átlagember számára az utóbbi évtizedben váltak hétköznapi használati tárggyá. Közben felnőtt egy mobil generáció is. Ennek a folyamatnak a relikviáit őrzi, és a tömeges mobilszemét a jövőre nézve is példás megsemmisítését és újrahasznosítását kívánja elősegíteni az az Alapítvány mely most a mobilkommunikációs fejlődés néhány mérföldkövét mutatja be tárgyak, videó felvételek és információk formájában.

 

Eger, Dobó István Vármúzeum (Vár 1.) 

A Lublini Vármúzeum vendégkiállítása - – 2010. november. 11. – 2010. december. 31.
Lublin, Debrecen lengyelországi testvérvárosa, egy olyan nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő értékű műemlékkel büszkélkedhet, amely a keleti és a nyugati, a bizánci és a latin kereszténység metszéspontjában jött létre.
Az egykori lengyel királyi várban található Szentháromság kápolna a két kultúrkör találkozásának sajátos lenyomata. A régi királyi várhoz csatlakozó gótikus kápolnát a XIV. században emelték. Falait a következő század elején bizánci-orosz stílusú freskókkal díszítették fel. A Szentháromság kápolna falát a későbbi századokban bevakolták és a freskók 1899-ig szunnyadtak a mészvakolat alatt, amikor is egy véletlennek köszönhetően felfedezték őket és megkezdődött restaurálásuk. A vakolat alatt szikrázó színek, változatos kompozíciók, olykor emelkedett szépségű ábrázolás bukkant elő. A lublini Szentháromság kápolna restaurálása 1997-ben zárult le, azóta teljes pompájában hirdeti, hogy a kereszténység két nagy hagyománya hogyan tudott egy épületen belül összekapcsolódni. A több mint 40 színes tabló mellett ortodox ikonok is láthatóak a tárlaton.

Balassagyarmat, Palóc Múzeum (Palóc liget 1) 

Pápa sok mindenben igen hasonlít Balassagyarmatra: jellemzi az interetnikus légkör. Ilyen körülmények között különösen fontosak a nemzeti jelképek, mint a haza, a nemzet és az ország fogalmai. A tárlat ezek szemszögéből tekinti át a magyar történelmet, sorsot, és törekvéseket, a tárgyi emlékek tükrében. Mesél az olyan jelképekről, mint a Magyar Szentkorona, a Patrona Hungariae, Magyarok Nagyasszonya, vagy arról, hogyan nyilvánult meg a magyar szentek tisztelete, honvédelem, iskola, urbanizáció, polgárosodás, politika, szabadságküzdelmek,világháborúk és a közélet különféle formái. 

 

Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum (Rákóczi-ház, Rákóczi utca 2.) 

Az egyszerrre Kolozsváron, Miskolcon és Sátoraljaújhelyen műhelyt fenntartó Dunky fivérek (Dunky Kálmán 1858-1935, Dunky Ferenc 1860-1941) a kolozsvári filmgyártás korszakában (1913-20) felkapott fotográfusok volt, akik reklám céllal készítettek állóképeket a filmekhez. Ezek a kirakatba tett "werkfotók megörökítették a jelenetet instruáló rendezőt, olykor a forgatás eszközeit, a kulisszákat és a díszletet. A kiállítás 100 darab eredeti, Dunky fivérek szárazpecsétjével ellátott brómezüst zselatin fotográfiából, illetve az eredeti üvegnegatívok múzeumi nagyításából áll, majdnem 100 éve eldugott anyagot téve közzé.

 

Debrecen, Tímárház - Kézművesek Háza (Nagy Gál István u. 6.) 

Az Alapítvány fennállása és folyamatos működése során több mint százezer fiatalnak, a magyar, illetve a tájegység kézműves hagyományaival foglalkozó, azt őrző, művelő alkotóknak, érdeklődőknek nyújtott szolgáltatásokat, közösségi-művészeti élményeket, motivációt. Válogatás látható itt alkotásaikból és be lehet tekinteni történetükbe.  

 

Budapest, Magyar Nemzeti Galéria (Budavári Palota A-B-C-D épület, Szent György tér 2) 

Munkácsy Mihály három legjelentősebb bibliai témájú festményének a Magyar Nemzeti Galériában való bemutatására a debreceni Déri Múzeum felújítása ad alkalmat. Bár mindhárom mű szerepel a Déri Múzeum állandó kiállításán, csak az Ecce Homo tartozik gyűjteményébe, a Krisztus Pilátus előtt, és a Golgota magántulajdonban vannak. A kiállítás különlegessége, hogy mindhárom monumentális festményhez a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből saját kezű kisebb változatokat mutatnak be. Emellett eddig rejtett olaj- és grafikai vázlatok is láthatók.   

 

 

A kiállítás a 19. századi átlagos, de művelt birtokos nemesség lakáskultúráját, életmódját reprezentálja a Blaskovich család eredeti empire és biedermeier bútoraival és használati tárgyaival. Emellett azonban számos egyedi darabot is rejt. Ezek közé tartoznak például a majd 300 díszesen faragott tajtékpipa, a Kincsem lóval kapcsolatos dokumentumok és a Rákóczi korától itt megtalálható lószerszámok, a vadászati emlékek és a család komoly műgyűjteménye, melyet 3 generáció őrzött és gyarapított. Ebben számos 15-16. századi németalföldi és olasz festmény, ill. későbbi magyar festmény található pl. Than Károly vagy Lotz Károly művei közül. Barabás Miklós a család tagjairól készült portréival képviselteti magát. A díszmagyar ékszerek sora pedig a 16. századdal indul. Önálló darabok és garnitúrák egyaránt találhatók közöttük. Érdemes a fegyvergyűjteménynél is kicsit elidőzni, ahol a 16. századi keréklakatos puskától a török handzsáron át a 20. századi vadászfegyverekig sok minden megtalálható. Valamennyi látogató részesül tárlatvezetésében – és ez a szokás még a Blaskovich fivérek idejében alakult ki.

 

A Blaskovich család mintegy 7000 éreméből látható ezen a tárlaton egy olyan válogatás, mely eddig még nem került kiállításra. A tárlat két témára oszlik. Az első a régi pénzeket foglalja magában. Itt az etruszk korszak adja a legkorábbi időhatárt, majd a mintegy 800 darabos nagykátai kincslelet több példánya látható, köztük Mátyás király korának érmei, további német választófejedelmek és török akcsék … A második egységet az emlékérmek alkotják. Különleges közöttük az a Rákóczi érme, melynek alapján festmény is készült – ez az állandó kiállításon meg is tekinthető, vagy a Kossuth Lajos temetése alkalmából készült érmek, de lettek kiállítva Szent György érmek – mellettük egy 17. Századi talpas pohár négy függőéremmel, meg Beck Ödön alkotásai is megtekinthetők… 

 

A középnemesi Blaskovich család az 1830-as években költözött ide, és a következő három generáción keresztül a jelenlegi Múzeum épülete szolgált lakóhelyükként. Itt tartották a család ménesét is, ahonnan a csodakanca, Kincsem származott. Igen szerencsésen alakult a kúria sora a világháború körüli időkben, és ennek köszönhetően az általuk három generáción keresztül használt reliquiákkal berendezve tekinthető meg a kúria ma is. Az épület múzeummá alakulása is valójában egy érdekes történet: műgyűjteményüket még az első generációs Blaskovich Gyula alapította, majd utódai tovább növelték és óvták. Megszerezték például Pirker egri érsek halála után az ő gyűjteményét, és az 1896-os világkiállításon több festményt a történeti főcsoportban be is mutattak. Érdeklődtek a régészet iránt is, és a szkíta aranyszarvas 1923as előkerülése után jó kapcsolatot tartottak fenn a Nemzeti Múzeummal, és határbejárásokat végeztek a környéken. Ennek köszönhetően a szkíta temető feltárásakor a leletek náluk nyertek elhelyezést, és a kúriát a Nemzeti Múzeum gyűjtőhelyévé minősítették. Amikor az épület állami tulajdonba került 1952-ben, a Blaskovich fivérek lettek a vezetői, majd 1967-ben róluk nevezték el. A bőséges raktári anyagból a Blaskovich Napok alkalmából minden évben időszakos kiállításokat rendeznek, ahol tematikus csoportokat mutatnak be. Jövőre elkészül a kert felújítása is. A rekonstrukciót a Kertészeti Egyetem egyik munkatársa az eredeti színes kertészeti tervrajzok alapján vezeti.