Egyiptomban a vallás, mágia és gyógyítás elválaszthatatlanul egybefonódott. A mágia áthatotta az élet dolgait, élet-halál, szeretet-gyűlölködés, egészség-betegség. A vallási felfogás szerint hittek az istenek hatalmában, a betegséget istencsapásnak tekintették, a papi orvoslás törekvése a betegség enyhítése vagy megszüntetése volt. A mágikus gyógyítás műveletei igen változatosak voltak:
1. A betegséget okozó gonosz démonok átvitele állatra. Ennek többféle módja volt. Például állatot helyeztek a beteg mellé, a beteg testrészt megdörzsölték állati testrésszel, vagy a gonosz démonokat varázsigék segítségével vitték át, pl. ,,szálljon át a kór erre a fecskére”.
2. Gyógyítani próbáltak mágikus felirattal ellátott szobrok, cserépdarabok, papiruszok segítségével. Például az istent ábrázoló szoborra rácsorgatott víz összegyűjtve, mágikus hatású lesz. Megivása véd a veszélytől és gyógyítja a sebet. Hasonlóképpen mágikus erőt nyer az a víz, amelybe cserépdarabot, papiruszdarabot merítettünk. Megívása védő, gyógyító hatású. 
3. Ráolvasás, varázsigék. Pl.: kígyóméreg elleni ráolvasás: ,,folyjál ki méreg, jöjj ki, távozz a földre. Hórusz meg fog kínozni, meg fog büntetni, ki fog köpni”.
4. Amulettek. Nagyon népszerűek voltak az isten és állatszobrok, például a szkarabeusz, amely – mint emléktárgy – változatos méretekben és anyagokból készítve ma is igen népszerű.