Wenamon beszélgető rovat: Vendégünk Aly el-Hefny Nagykövet Úr

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2010, Február 26

Fáraók földjén
Wenamon rovat / KONTAKT Rádió
(87,6 MHz)

2010 február 26.
 
A műsor témája
- Társasági hírek: 27-én Törökbálinton egyiptomi napot rendezünk, melyre várunk minden kedves érdeklődőt
- Kérdés: Milyen szerepe volt Jahhotepnek a hükszoszok kiűzésében?
 
Vendégünk Aly el-Hefny egyiptomi Nagykövet Úr
Alig érkezett meg Magyarországra, máris egy olyan találkozást kellett előkészíteni, ami hazánk és Egyiptom kapcsolatában kulcsfontosságú esemény: Hoszni Mubarak elnök látogatása nálunk, majd utána Bajna gordon egyiptomi látogatásának az előkészületei vártak rá. Társaságunkkal is felvette a kapcsolatot, és feleségévelegyütt aktívan részt vett egyiptomi napunk szervezésében. A követségnek köszönhetjük például az eredeti egyiptomi büfét, amivel a látogatókat kínálhatjuk.
 
Az adás során számos hallgatói kérdés érkezett, és a Társaságban feltett kérdésekről is megkérdeztük. Így szó volt a magas szintű látogatásokról és azok kézzel fogható és várható eredményeiről, a kulturális együttműködés lehetőségeiről, az egyiptomi környezetvédelem célkitűzéseiről, a nagykövet úrnak a két ország kapcsolatáról kialakított véleményéről, személyes élményeiről, hazánkról alkotott véleményéről és a követség által szervezett eseményekről.
 
A beszélgetés arab nyelven folyt. Egyik tagtársunk, Zawawi Mirjam tolmácsolt.
 
Jahhotep és a hükszoszok
I. Jahmesz fáraó alig 10 évesen került a trónra, így a háborút természetszerűleg nem tudta személyesen vezetni. Anyja, Jahhotep királynő – a sírjába helyezett aranylégy kitűntetés is mutatja – vette át tőle ezt a szerepet. Nem tudjuk, pontosan hogyan zajlottak az események, de annyi bizonyos, hogy több évre sikerült békét kötnie olyan feltételekkel, melyek a thébai területen élők számára olyannyira kedvezőek voltak, hogy fel tudtak készülni a további harcokra, melyek eredményeként I. Jahmesznek 18. uralkodási évéig sikerült véglegesen kiűzni a hükszoszokat országából.
 
Nagyszülei részben a thébai uralkodó családból (I. Szanahtenré Tao király), részben közrendű családból (Tetiseri szülei: Tjenna és Nofru) származtak. Férje egyúttal testvére is volt: II. Szekenenré Tao, aki két másik testvérét is felségül vette: Inhapit és Szitdzsehutit. Az előbbi sírja a híres Deir el-Bahari rejtekhely (DB 320), melyben számos király múmiáját elrejtették a 21. dinasztia papjai (ld. Ramszesz történelmi arcképcsarnok adásai). A királynőnek négy Jahmesz nevű gyermekéről tudunk, akik közül kettő lány volt.
 
A trónt öröklő, fiatalabb fia, miután „újra egyesítette az országot”, anyja tiszteletére sztélét állított fel a karnaki Amon-ré templomában. Ebből kiderül, hogy gyermekkorában ő kormányozta Egyiptomot. Gondoskodott a polgári lakosságról, de a katonákat is ellátta, sőt a foglyokat is visszahozta, a szökevényeket összegyűjtötte, és a felső-egyiptomi lázadókat is elűzte. Ez utóbbi megjegyzés alapján felmerült, hogy esetleg egy núbiai betörést hárított el.
 
Szerkesztő: dr. Győry Hedvig
Műsorvezető: Varga Annamária
Technikai munkatárs: Kalász István