I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

 

Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatója

történelem-levéltár szakon végzett az ELTEn, majd Angliában folytatott történészi tanulmányokat.  Kezdettől fogva a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban dolgozott, ahol mintegy 10 évig a főigazgató helyettesi teendőket látta el, az utóbbi két évben pedig az intézmény főigazgatója.  Számos szakmai szervezet tagja, rendszeres egyetemi előadó és a szakmai konferenciák résztvevője, többnek a szervezője is. Idén a Magyar Patológusok Társasága a Pro Pathologia Hungarica Díjjal tüntette ki.

 

Czár Katalin múzeumpedagógus és kurátor

a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltárban. 2002-ben a Károli Gáspár Református Egyetemen végzett történelem szakon, majd 2006-ban a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán német szakon. Jelenleg az ELTE Atelier doktori iskola harmadéves hallgatója. Érdeklődési köre a városépítés, közegészségügy, életmódtörténet. Sokat és szívesen utazik, szereti az állatokat és lelkes környezetvédő.

 

 

 

Szolnok , Damjanich János Múzeum (Kossuth tér 4.)

A Magyar Műszaki és Közlekedései Múzeummal közösen megrendezett kiállításon bemutatják, mekkora változásokat idézett elő Szolnok életében a vasút, és a gőzgépek feltűnése. Ennek eredményeként lett ugyanis az akkoriban négy- ötezer lelkes halászfaluból megyeszékhely a kiegyezést követő időkben és lépett ki a város a feudalizmus rendszeréből. A látványon kívül interaktív egységeivel a fizika törvényei a maguk fizikai valóságában is jelen vannak, például kazánfűtés formájában, és a kiállításnak mintegy két-harmadát képező beindítható, működőképes tárgyakkal. Összerakható az első magyarországi gőzmozdony modellje, kipróbálható a kosárjelző használata …

 

Szolnok, Damjanich János Múzeum (Kossuth tér 4.)

Rippl-Rónai József (1861-1927) - A Magyar Nemzeti Galéria és a Damjanich János Múzeum közös kiállítása – 2010 szeptember 9. – 2010 november 7.
A nemzetközi festészetben is kiemelkedő Rippl-Rónai József (1861-1927) munkássága egészen sajátos, egyedi alkotásokat hozott létre, ugyanakkor a kortárs művészek által megélt irányzatokkalis összhangban állt. Alkotásain nyomot hagytak müncheni és párizsi évei, de a honi művészet sem hagyta érintetlenül. Itt azonban ő volt az, aki új irányokat mutatott, megújítva vele a magyar festészetet. Ezen a táralton életútját a szolnoki festményeken kívül a Nemzeti Galéria alkotásaival teszik szemléletessé.

 

Pécsi Galéria (Széchenyi tér)

A nagy francia festők között is magának elismert helyet kivívó Rippl-Rónai József, mint a posztimpresszionizmus legkiemelkedőbb magyar képviselője Európa kulturális fővárosában a kaposvári Rippl-Rónai Emlékmúzeum és a pécsi Janus Pannonius Múzeum festményeivel van jelen. A kiállított anyag lehetővé teszi művészi fejlődésének, korszakainak, sőt a teljes életműnek az áttekintését, különleges alkotásaival nem csak esztétikai élményt nyújtva, hanem bemutatva annak is egy kiemelkedő eredményét, hogy milyen lehetőségeket rejthet a modern művészeti irányzatok követésel és a külföldi hatások megfelelően feldogozott beépítése.   

 

Budapest, Ludwig Múzeum Budapest - Kortárs Művészeti Múzeum (Komor Marcell u. 1.) 

A tárlatnak nevet adó két művész valójában két végpontnak is tekinthető, akik a hagyomány reneszánsz jellegű, tudományos szintézist (Kepes György, 1906−2001) és a radikális újítás (Frank Malina, 1912−1981) ívét rajzolják fel. Mindketten Európa keleti feléből származnak, és a modern elméletek hívei voltak. Oktattak és alkottak, és a technikában, technológiában megnyilvánuló tudományos eredményeket igyekeztek a művészet elemi részévé tenni.

 

Győr, Xantus János Múzeum (Széchenyi tér 5.)

Id. Unger Mátyás (1789-1862) és ifj. Unger Mátyás (1824-1878) a kártyakészítés évszázados hagyományokkal rendelkező mesterei voltak, akik műhelyükben a mesterség minden fázisát megvalósították, és olyan jó minőségben, hogy még a pesti vásárokon is árulták őket. Alajos (1814-1848) azonban művészi pályára lépett, és festőként a biedermeier győri alkotómestere lett.  Életükbe, munkájukba enged bepillantást a kiállítás, és rajtuk keresztül Győr korabeli kultúrtörténetébe.

 

Győr, Váczy Péter Gyűjtemény (Városi Művészeti Múzeum, Nefelejcs köz 3.)

A Gyermekmúzeumban tett látogatás során a mesterséges intelligencia és a való élet összekeveredésének meséjét élhetik át a gyermekek, egy képzeletbeli jövőbe léphetnek, mely a kiállított tárgyakat és képeket alkotó fiatal művészek fejében létezik csak. Látogatás közben azonban mindenki továbbgondolhatja, játékok és színezők segítségével maga is megalkothatja saját robotvilágát.  

 

Gyõr, Esterházy palota - Radnai Gyűjtemény (Városi Művészeti Múzeum, Király u. 17.)

Az 1909 és 1912 között működő Nyolcak festőcsoport (Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstock Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos) elveszett, lappangó műveinek olyan nagyméretű reprodukcióiból áll a tárlat, amelyek eddig csupán a korabeli írott sajtóból voltak ismertek. A kiállítás anyagát Barki Gergely művészettörténész állította össze.

 

Dunaszerdahely, Kortárs Magyar Galéria - Vermes-villa (Szabó Gyula u. 304/2, Szlovákia)

Varga Emőke a pozsonyi képzőművészeti tanulmányai után kezdetben a „papírmunka” képviselője volt, ahol a papírkészítés korábbi technológiáit felhasználva értelmezte át az anyagot, különféle installációkat és objekteket létrehozva. Utána a gyanta parafin művészi felhasználása felé fordult a figyelme, legutóbb pedig műanyaggal, nejlonnal és textillel dolgozik. Egyszerű, geometrikus formákká alakított tárgyai környezetükkel együtt élnek. Az áttetszőséggel, színezéssel és rétegződéssel kísérletezik. A fotóhasználat és megvilágítása is beépül az alkotásokba.

 

Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Galériája (Reviczky utca 1./ Szabó Ervin tér 1)

A művészeti anatómia neves képviselőjének (1946-) ez idáig 10 könyve jelent meg, közülük néhány a világ számos országában sikeres kiadásokat ért meg. A tárlat a könyvek alapjául szolgáló eredeti grafikákból, linómetszetekből válogat, főként ember- és állatábrázolásokat vonultat fel, ahol az anatómiai elemekre is nagy hangsúlyt fektet – mint egykori nagyemlős-preparátor tanuló tapasztalatból is merített. Bélyegtervein is jelen voltak: Páva- és az Ősállat-sorozat mellett rézmetszésű bélyegeivel ért el sikereket itthon, Jemenben és Mongóliában is.

 

Kaposvár, Vasary Képtár (Fő utca 12. )

 A Szovjetunió Kommunista Pártjának legfelső vezetése által a II. világháború elején hozott döntés értelmében 1940 tavaszán lemészárolta szinte az összes olyan lengyel katonatisztet, akit az 1939 szeptemberében Lengyelország ellen intézett közös német-szovjet támadás után a Szovjetunióba internáltak. A tárlat a politika, erkölcs és ezek viszonyát boncolja a dokumentumok és fényképek segítségéve. 

 

Szeged, Somogyi Könyvtár (Dóm tér 1-4.)

Nyerjen halászlevet! – 2010. augusztus 30 – szeptember 4
A Somogyi-könyvtár központi épületében a szegedi halászat történetét lehet tanulmányozni régi fotók, szak- és szakácskönyvek segítségével. A nézelődést még izgalmasabbá teszi, hogy a XIV. Nemzetközi Tiszai Halfesztivál és a könyvtár közös játékot is rendez, melyhez a megoldásokat innen lehet kiolvasni. 

Mosolyterápia – 2010. szeptember 2 - szeptember 30.
Szűcs Édua Szegedről elszármazott grafikus, karikaturista rajzaiból rendez tárlatot a Somogyi-könyvtár. Szűcs Édua gyöngéd humorral átszőtt rajzaival örvendeztetve meg a műfaj kedvelőit.

Szeged, Somogyi Könyvtár Kisdorozsmai fiókkönyvtára

Erkel-kiállítás – 2010. szept.
Erkel Ferenc születésének 200. évfordulóján kiállítással emlékezik meg a Himnusz, és nemzeti operánk, a Bánk bán zeneszerzőjéről. Tablók és könyvek, a Vaszy-hagyatékból való kéziratos kották idézik föl Erkel életművét.

Szeged, Somogyi Könyvtár + szegedi Belvárosi Mozi

90 éves a Belvárosi mozi – Az alapítástól az államosításig. Mozitörténet, képekben, plakátokon – 2010 szeptember 8 - október 8. 
A  születésnapot ünneplő szegedi filmszínházban 1920. szeptember 8-án vetítették az első némafilmet élő zongorakísérettel. Ennek megismétlésével nyílt tárlat a társrendező Somogyi-könyvtár dokumentumaiból korabeli fotókkal, színházi újságokkal, plakátokkal, belépőjegyekkel, cégjelzéses számlákkal a mozi előcsarnokában. Feltűnik fényképen a kor ünnepelt szegedi színésznője, Étsy Emília, Juhász Gyula egyik múzsája is.

Szombathelyi Képtár (Rákóczi Ferenc u. 12.)

A kiállításon a határokon átnyúló, Pannónia, vagyis az egykori római provincia területén élő és alkotó művészek vesznek részt a korabeli világ történelmét, irodalmát vagy hétköznapjait megidéző alkotásokkal. Meghatározott témakörök ugyan nincsenek, de a műalkotások közös időbeli világa mégis összefogja a szakmai zsűri által kiválasztott művek sorozatát.

 

Debrecen, Tímárház (Nagy Gál István u. 6.)

Édesapja lópatkoló kovács volt, ő orvosi műszerész lett, majd felnőttként ismerkedett meg a rézműves szakma titkaival. Mióta megvette mestere műhelyét, folyamatosan fejleszti, és őrzi a népművészet fortélyait, maga is aktívan alkotva régi szokás szerint pásztoreszközöket, fokosokat, pergőket, csengőket, rézcsatokat, gombokat. Gyűjti a régi mesterek munkáit. Munkáin a hagyományos formák és díszítőmotívumok jelennek meg.

 

Tatabányai Múzeum – Bányászati és Ipari Skanzen (Vágóhíd utca 1)

Dallos István fotóművész „Tatabánya egykor és ma IV.” - 2010. szeptember 4 - október 15

A kiállítás az egykori falézban a Tatabányai Múzeum gyűjteményi anyagának, a fotós saját gyűjteményének, valamint újonnan készült fényképeinek felhasználásával jött létre. Három fő témakört mutat be: 1. az egykori községháza (volt városi pártbizottság, majd posta) épülete és környéke, 2. az egykori XV-ös aknákról készült képek a névadó ünnepségtől lerombolásukig, 3. válogatás a Bányásznapokról készült fotókból.

 

Budapest, Ernst Múzeum (Nagymezõ u. 8.)

A kiindulópontot az Ernst Múzeum Nagymező utcai elhelyezkedése és sajátosan strukturált tere képezi. Az ebből adódó kérdések, asszociációkra épül, és a térben megnyilatkozó művészeti ágak egymásra hatására világít rá, ill. azok által létrejövő kérdéseket vet fel.

 

Budapest, Millenáris (Kis Rókus u. 16–20.)

Látványos, szórakoztató, közérthető és átélhető módon mutatja be a természet törvényeit, a fizika csodálatos és meghökkentő világát gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Az interaktív tudományos kiállítás feledhetetlen élményt nyújt az egész családnak. Az Öveges teremben folytatódnak az izgalmas, látványos fizikai kísérletek, melyekkel a látogatók elmélyíthetik a kiállításon szerzett ismereteket.

 

Budapest, Óbudai Textilmúzeum (Goldberger gyár, Lajos utca 136-138)

A konferenciával egybekötött kiállítás a népviseletes babakészítők bemutatkozása és tapasztalatcseréje a Kiss Áron Magyar Játék Társaság és a Textilmúzeum rendezésében egyúttal a hazai és külföldi népek hagyományos viseletének színpompás kavalkádja.

 

Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum (Fõ u. 6.)

Az  1979-ben alakult művészcsoport nevét a łódź-i pályaudvartól kölcsönözte, és eredetileg neoavantgárd csoportként indultak, majd a konceptualizmus jegyében, főként a fotográfia, a kísérleti film és a videó területén fejtették ki „bosszantó” tevékenységüket. Az 1980-as években dadaista műveik alapját akciók, happeningek alkották, performanszokat és manifesztumokat adtak elő. A korabeli élet abszurd jelenségeit emelték ki, majd posztmodern érdeklődésükkel híres műalkotások paródiáit, fotó- és filmutánzatokat, élőképeket (Botticelli-, Delacroix-, és Goya-persziflázsokat) készítettek, és azóta is az aktuális szociális és kulturális őrületekből merítenek inspirációt. A szarkazmus, az abszurditás, a szatíra és a humor munkáik alapvető jellemzője. A tárlaton 2009-es projektjükben nehéz férfimunkákban nőket ábrázolnak.  

 

Budapest, Magyar Nemzeti Galéria (Budavári Palota A-B-C-D épület, H-1014 Budapest, Szent György tér 2.) 

A Budavári Borfesztivál fotókiállításán több tájegység, népcsoport hagyományait, tárgyi kultúráját, szokásait lehet megismerni a a hetvenes évek végén készült fényképek segítségével, melyek jelentős része a Magyar Televízió Röpülj Páva címmel meghirdetett országos népművészeti vetélkedőjének háttérjeleneteiből merítenek, melyeket a Táncsics-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotóriporter másfél éven át – a stáb tagjaként – az országot járva készített.

 

Mezőberény, Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Muzeális Gyűjteménye (Fő út 1-3.)

Minthogy Mezőberény fontos szerepet játszott nem csak Petőfi Sándor (ld. Állandó kiállítás), hanem felesége, Szendrey Júlia életében is. Júlia ugyanis Júlia fiatal leányként - 9-10 éves korában – 1838 és 1840 között két évig tanult a településen, a Festeticsek által működtetett leánynevelő intézetben, melynek helyén ma a muzeális gyűjtemény található. A kiállítási anyag bemutatja Szendrey Júlia életútját: benne a nagy szerelmet, mely Petőfi Sándorhoz fűzte, és Júlia irodalmi munkásságát. A látogató előtt megjelennek a korszak jellegzetes, díszített viseletei, bútorai és használati tárgyai is.

 

Mosonmagyaróvár, Hansági Múzeum (Szent Isván király út 1.)

A Földünk állatvilágának jelentős részét teszik ki rovarok, köztük sok még ma is ismeretlen fajjal. Itt igazán lehet érzékelni rendszertanuk kusza hálózatát, és 200-szorosra felnagyított rovar-makettek, interaktív játékok, 59 rovardoboz segítségével „ízekre szedni” az ízeltlábúakat. Közben az egyes fajokhoz fűződő kultúrtörténeti érdekességeket és mesés történeteket is találni.

 

Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum (Városliget, Vajdahunyadvár)

A sivatag sokarcúságát, az ott élő növények és állatok világát tárja a kiállítás a látogató elé, olyan állatok bemutatásával, mint például a a sivatagi medve, a vadszamár és az ugróegér, vagy növények közül az afrikai földikürt és macskakarom-akácia. Az idei National Geographic Kids kiállításon színes képeken és élethű szobrokon tanulmányozhatják a gyermekek a kevésbé ismert, a forrósághoz és a szárazsághoz csodálatosan alkalmazkodott élőlényeket.

 

Budapest, Fővárosi Képtár - Kiscelli Múzeum (Kiscelli u. 108.)

A kiállítás három témakör köré csoportosítva mutatja be a nagyvárosi kerékpározás kultúrtörténetét fotók, plakátok, könyvek és tárgyak segítségével: (1) a "vasparipa", mint a polgári társadalom egyik szórakozási eszköze tűnik fel, majd az első velocipédek fővárosi fogadtatása, tömegtermékké és munkaeszközzé válása követhető nyomon, (2) a női emancipáció és a kerékpározás összefüggéseit sportteljesítményeken, divatváltozásokon és különböző események kapcsán, (3) aktuális kérdések felvetésével, egyes gyorsasági és ügyességi kerékpáros sportágak bemutatásával, de megismerhetjük Európa legrégibb épített kerékpárpályája, az 1896-ban épült Millenáris Velodrom történetét, továbbá kerékpáros divatokat és szubkultúrát, ill. ennek különböző reprezentációs színtereit (futár szubkultúra, romkocsmák, közterek stb.), valamint a kerékpáros közlekedés tömegmozgalommá válásának főbb elemei.

 

Pécs, Árkád - Bevásárlóközpont (Bajcsy Zsilinszky utca 11/1.

Több civil szervezet és egy magángyűjtemény anyagának bemutatásával a népművészet különböző ágait, azok alkalmazkodását a mindennapi élet szükségleteihez, ill. folyamatos alakulását és modernizálódását példázzák a kiállított tárgyak. A tárlat különlegessége, hogy bevásárlás közben, pihenésképpen nézhető végig a pécsi bevásárlóközpontban. 

 

Café Frei, Salgótarján – 2010 szeptember 10

A Nógrádi Történeti Múzeum szervezésében rendhagyó módon, ezúttal kávézóban nyílik meg a 3. Rónai művésztelep alkotásainak bemutatója.

 

 

Győr, Xántus János Múzeum (Széchenyi tér 5.)

A Római Birodalomban a Duna vonala képezte a Birodalom határát, elméletileg ez választotta el a rómaiakat a túlparti barbároktól. Ám a valóságban maguk a rómaiak is építettek katonai létesítményeket a túlparton, és rendszeresen kereskedtek is az ott élő népekkel. A két part lakóinak kulturális, politikai és gazdasági kapcsolataiba tekinthet be a látogató a tárlaton a Kr.u. 1-3. századi időszakban. Az Európai Unio támogatással, a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében megvalósult kiállítás-sorozatot konferencia zárja.

 

 

Európában először ez a kiállítás mutatja be az erényövet a maga történeti valójában. Az a kép ugyanis, ami a múlt század végén is még teljesen elfogadott volt, hogy ti. az erényöv a keresztes hadjáratok korától megszokott durva fém eszköz volt, melyet az asszonyoknak azért kellett viselni, hogy férjükhöz való hűségüket megőrizzék, bizony nagy tévedésnek bizonyult. A cingulum castitatist ugyanis, a Kr.u. 5. századtól átvitt értelemben, fogalomként használták, és ez a jelentés egészen Voltaire koráig megmaradt: a tisztaság, szüzesség szimbóluma volt. A 16. századtól feltűnő ábrázolásokon is ilyen értelemben jelenítették meg, csak a 18. szazad 40-es éveiben került a nagy lexikonok hatására a sötét középkor ténylegew eszköztárába, mellyel az asszonyi hűséget barbár módon kikényszerítették. Izgalmas a mítosz kialakulásának a folyamata, de épp ilyen érdekes felfedezésének és tisztázásának a története is. És ezt a látogatók a modulokból felépített kamara kiállításon maguk is megtehetik. Mivel a kérdés több szempontból is jól megközelíthető – orvosi, filológiai vagy régészeti / ikonográfiai oldalról, a látogatók több helyen is elindulhatnak, hogy maguk fedezzék fel ennek a modern mítosznak a kialakulását. 

 

A múzeum 63 tárlóban az európai, vagyis nyugati medicina történetét mutatja be, a 18. Századtól előtérbe állítva a magyar egészségügyi kultúrát és orvos történelmet, mely a 19. századtól a kiállítás gerincét alkotja. A kezdeti időkben a korabeli szokásoknak megfelelően a tárgyakra, vagyis orvosi eszközökre koncentrált, a 70-es évek közepétől azonban úttörő szerepet töltött be azzal a koncepcióval, melyet Schulteis Emil és Antall József alakított ki. Ennek lényege az, hogy a medicinát kultúrtörténeti oldalról közelíti meg, vagyis a témájához kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat éppúgy bevonta a kiállításokba, mint ahogy az orvos szerepét, a beteghez való kapcsolatát, a járványok történetét, a demográfia alakulását, az anatómiai szemléltető eszközöket, a patikai felszerelést képező tárgyakat, dokumentumokat és műalkotásokat egyaránt az orvostörténet forrásának vagy részének tekinti, az olyan kérdések vizsgálatával együtt, mint például,hogy milyen az ember viszonya a betegséggel vagy a halállal. A maradék két vitrinben tulajdonképpen ennek a medicinának az előzménye van jelzésszerűen jelen a kiállításon.

 

Budapest, Semmelweis Ignác Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár (Apród u. 1-3)

Az Európai Országok Orvostörténeti Gyűjteményeinek Szövetségének 240 tagja között a gyűjtemény nagysága, súlya és a múzeumi tevékenység alapján is a legjelentősebb első 20 között található a Semmelweis Múzeum, mely az orvostörténeti Könyvtárral és Levéltárral szerves egységet alkot. A már említett 70-es évekbeli megújulás után az utóbbi években ismét komoly változások tapasztalhatók működésében. A szűkebb, szakmai körökből kilépve a hétköznapi emberek mindennapjaiba is be kíván kapcsolódni kiállításokkal, rendezvényekkel és múzeumpedagógiai programokkal. Novemberben készül megnyitni a Görgey sebével foglalkozó tárlatot, mely a világosi fegyverletétel előtti 42 nap történetét dolgozza fel emberi, történeti és orvosi szempontból, hiszen ebben az időben Görgey életveszélyes koponyasérüléssel vezette a hadsereget és vívott csatákat. A Pestis kiállítás is az új koncepció jegyében fogant. Foglalkozik ugyanis ennek a ragályos, tömegesen pusztító kórnak az emberekre tett hatásával és a következtében kialakult viszonyokkal is. Vándorkiállítás formájában majd 70 ezer látogatója volt már. A TÁMOP segítségével sikerült a múzeumpedagógiát is erőteljesen fejleszteni. Különösen sikeresek a főképp középiskolásoknak szánt anatómiatörténeti, járványtörténeti és dohányzás prevenciós órák, de a 6 éves kortól látogatható nyári tábor is bevált. Folyik tehetséggondozás és fejlesztő, egészséges életmódra nevelő foglalkozás is…