I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / Győri Városi Művészeti Múzeum

 

Grászli Bernadett, művészettörténész, múzeumigazgató

 

 

A január 30-i műsorban (Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum) említett „Beszélgetések egy kiállításban” című rendezvény soron következő, február 9-i beszélgetése Vándor Kálmán sportújságíró, dalszövegíróval technikai okok miatt elmaradt, március 13-án kedden, délután 4 órától tartják meg.

 

Budapest, Csonka Emlékmúzeum (Bartók Béla út 31.) 

a feltaláló eredeti autószerelő műhelye, majd gépgyárának a helyén nyílt a családi hagyatékban lévő és magángyűjtőktől vásárolt oklevelek, dokumentumok, érmek, fényképek felhasználásával a porlasztó két feltalálóját, Csonka Jánost és Bánki Donátot ábrázoló nagyméretű pannó, eredeti petróleum-, gáz- és benzinüzemű motorok és szerszámgépek mellett. Postai csomagszállító automobilja, 1905. május 31-én indult el 9 napos, 2000 kilométeres próbaútjára a történelmi Magyarország területén, mely utána még 25 évig szolgált, és félmillió kilométert tett meg. Csonka János a hazai közlekedési szabályzat kidolgozásban, az autóvezetői oktatás bevezetésében és a benzinkúthálózat szervezésében is fontos szerepet töltött be.

 

Budapest, Magyar Elektrotechnikai Múzeum (Kazinczy u. 21.) 

Aki az álló- és mozgókép megszületése, a hangrögzítés kidolgozása, valamint a rádiózás megindulása iránt érdeklődik, rengeteg érdekességet talál ezen a kiállításon, és megismerheti a hazai rádiózás kezdeteit is.

 

Hódmezővásárhely, Emlékpont - Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ (Andrássy út 34.)

A "homoki apostolként" emlegetett mintagazda harcos publicista és Vásárhely-Kutas alapítója volt. Idősebb Gregus Máté (1861-1938) gyerekkori szegénységből kitartással, ésszel és szorgalommal jelentősen megnövelte birtokait, és a gyenge, szikes földön 4 tanyát, hengermalmot, pálinkafőzőt épített, és öt-hatszáz kötetes könyvtárral szerelte fel magát. Tudásával nemcsak saját földjén hozott létre gyümölcsöst, termesztett mintegy félszáz fajta rózsát, tenyésztett parlagi fehér baromfit, hanem ezek szakszerű végzésére környezetét is megtanította a korszerű faültetéssel, szőlészettel és szakszerű gazdálkodás különböző fogásaival együtt. Adományai segítségével megoldották a közvilágítást, elősegítette a közigazgatási kirendeltség, a vasútállomás, áruraktár, állatrakodó, postahivatal és heti piac létrejöttét, ill. 1927-ben a kutasi református templom felépülését.

 

Budapest, Home Galéria (Keleti K. u 17.) 

Ezúttal a honfoglaláskori régészet kapcsán jól ismert László Gyula művészportréit lehet tárlat formájában megtekinteni, bővitve az ábrázolt személyek egy-egy eredeti kéziratával. Korának legismertebb, legnagyszerűbb személyiségeiről készített kiváló portréi között szerepel például Weöres Sándor, mellette saját kézírású verse, Petrovics Emil kottájával, Szalay Lajos és, Barcsay Jenő rajzaikkal, míg Kassák Lajosnak egyik értekezése olvasható. Ahogy Jókai Anna jellemezte László Gyulát: "Minden meg volt benne, ami egy embert kiemelkedővé tehet: a tudós felfedező és elemző képessége, a művész érzékenysége és gazdag érzelemvilága, a honpolgár áldozatra kész honszerelme, a tanító elszánt buzgalma."

 

Szeged, Somogyi Könyvtár (Dóm tér 1-4.) 

Ritkaságszámba menő szegedi dokumentumokkal és a Móra Ferenc Múzeum néprajzi gyűjteményéből való lakodalmi kellékekkel együtt amerikai magyarokról szóló anyag is látható a Házasság Hete programsorozathoz kapcsolódó tárlaton. Ez utóbbi a Vasváry-gyűjtemény fotói és lapkivágatait tartalmazza, ahol például Pulitzer József újságíró, lapkiadó unokája és dédunokája házasságkötéséről is szó van.

Tápai fiókkönyvtár: Farsangi népszokások - kiállítás és könyvajánló a könyvtár néprajzi gyűjteményéből – 2012.  febr. 13-29.

 

Budapest, Kiscelli Múzeum / Fővárosi Képtár (Kiscelli utca 108.) 

A Romtemplomban megrendezett kiállításon ugyan nincsen sok festmény kiállítva, de mind szín, mind formai tekintetben változatos kép tárul a látogató elé. A főként a városi léthez kapcsolódó képek között nonfiguratív és realista alkotások egyaránt találhatók, és műfajilag is többféle festmény látható, az általános benyomásokat közlő, vagy a szemétre összpontosító művek mellett az emberre koncentráló portré és önarckép is megtalálható. Ritka témát választott a Lépcső c. mű (2008-2009), melyen egy számkivetett hajléktalan a központi figura.

 

Budapest, Országos Idegennyelvű Könyvtár (Molnár u. 11)

A két kiállító a 2005. januárjában alakult, Pestszentlőrinc-Pestszentimrei művészekből álló 5KOR Képzőművész Csoport motorja, a Huller-Árvay páros. Árvay Zolta (1949-) aquarell festő édesapja indíttatására gyermekkorában elkezdett festeni, és iskolás korától folyamatosan részt vett minden rajzpályázaton Kanadától Leningrádig. Tipográfiai tanulmányai nyomdai munkákat végzett, és rendszeresen fest, és a hagyományismeret, -megőrzés, -ápolás, továbbadás, -művészeti nevelés, szervezéssel is foglalkozik. Huller Ágoston (1944-) reklámgrafikával foglalkozik, szívesen fest tájképeket. Munkásságát a tudatos absztrakció jellemzi.

 

Budapest, Tat Galéria (József krt. 69. IV. em.) 

Czimbalmos Márta Cedenka (1978-) Gyergyószárhegyen született, és 2002 óta él Budapesten. Ez harmadik kiállítása. Műveinek keletkezését önreflexióként éli meg: „Az Úristen néhány órára magára hagyja az embert egy üres vászon előtt, hogy rajta, teremtsen világot a saját képére. Ott áll a semmi szélén, egyedül, amíg egy befelé figyelő tekintet el nem kezdi vezetni, húzni olyan tájak felé, amelyek sosem léteztek, olyan emberek közé, akiket sosem látott. Odabent élnek a megfoghatatlan, a láthatatlan határán túl, most valahogy mégis felkapaszkodnak a semmiből, és láthatóvá válnak.”  

 

Esztergom, Duna Múzeum (Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum, Kölcsey utca 2.) 

A Tatán élő képgrafikus művész elmúlt két évben készített alkotásaiból válogatott anyag színházi ihletésű anyagot állítottak itt ki, hiszen a művek színpadi produkció részeként jöttek létre toll, pác, pasztell, ceruza technikákkal. A dinamikus vonalvezetés többértelmű helyzeteket hoz létre, a mozgás változékonyságát idézi. Ahogy Lévai Ádám fogalmazott, „metamorf játékok”, melyekben az ember-ember (Eugéne Ionesco: Rinocéroszok), ember-állat (Peter Shaffer: Equus) kapcsolatát, és az emberben élő állatot (Duda Éva Társulat: Faun, Nemzeti Táncszínház, 2010.) gondolja tovább.

 

Sepsiszentgyörgy, Székely Nemzeti Múzeum (Sfîntu Gheorghe) str. Kós Károly 10. / Kós Károly u. 10.)  

Az utóbbi időben egyre fontosabb szerepet töltenek be a régészeti kutatásokban a régészeti célú légifényképek. A módszer Nyugat-Európában közel száz éves múltra tekint vissza, de Erdélyben csak az utóbbi évtized során kezdték alkalmazni. Ez alatt az idő alatt a történelmi Székelyföld területén végzett légirégészeti felderítések fontos új adatokat szolgáltattak még meglevő, vagy már elpusztultnak hitt régészeti lelőhelyekről és műemlékekről. Segítségükkel halmok, töltésvonulatok, várak, kápolnák és templomok jelenléte, szerkezeti összefüggéseik váltak vizsgálhatóvá. A bemutatott felvételek Sófalvi András és Szabó Máté munkái, és az első, székelyföldi vonatkozású eredményeket foglalják össze.

 

Kecskemét, Magyar Fotográfia Múzeum (Katona József tér 12.) 

Maurer Dóra 1981-1983 között szak-közi-kör néven képzőművészeti szakkört vezetett a Szépművészeti Múzeumban. Munkájuk középpontjában a fény segítségével való képrögzítés állt: a fotogramkészítés, fényképezés és filmkészítés. A kör tevékenységének dokumentációját a Magyar Fotográfiai Múzeum őrzi, ahol Maurer Dóra saját, különböző médiumokat és technikákat alkalmazó fotói, grafikái, festményei, filmjei is megtalálhatók. Ezen a tárlaton jól kitapinthatók saját művészi alkotó munkájának és tanító tevékenységének összefüggései.

 

Szeged, Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1-3.) 

A z402 művésznéven alkotó Lengyel Zoltán kisgyermekkorában Párizsban élt. Azóta is szorosan kötődik a francia nyelvhez és kultúrához. Nem csoda hát, hogy a Francia Polinéziát látogatta meg. A Gerlóczy Márton íróval közös utazáson készült felvételei a csendes-óceáni szigetvilág egzotikus tájait, lakóit mutatja be.

 

Szekszárd, Wosinsky Mór Megyei Múzeum (Szent István tér 26.

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum vándorkiállítása a fagylalt történetének ötezer éves időszakát mutatja be. A kezdeti „fagylaltok” természetesen valójában még csak az ősei voltak: hideg édességek. Az út Kínából indul, a perzsákon és arabokon keresztül jut el a Földközi tenger menti országokba, ahol Hippokratész tanácsára orvosságként fogyasztották. Nagy Sándor csatái előtt élénkítő szerként, a római császárok lakomáin csemegeként ették… Hazánkban a reformkor óta készül.

 

Szentes, Koszta József Múzeum (Kossuth tér 1.)

A földműves családból származó Papp Imre (1900-1973) önképzéssel fontos néprajzi gyűjtővé, a „tanyavilág tudósává” vált. Hagyatéka a Szentesi Múzeum és Levéltár, valamint a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe került. A jelen válogatás az esküvői előkészületek egyik fontos mozzanatát mutatja be, bőséges anyaggal szemléltetve a meghívás módjának, mikéntjének a menetét a különböző vagyonú, iskolázottságú szentesi tanyavilágban. A polgárosodás mértékének különbségei is szembetűnők. Az is kiderül a tárlaton, miért a szülőktől indult útjára a meghívó, jellemző módon a vőfély közvetítésével, akinek kellékei is megtekinthetők, ill. a szokáshoz kapcsolódó rigmusokat is bőségesen lehet olvasni.

 

Győr, Városi Művészeti Múzeum / Váczy Péter Gyűjtemény (Nefelejcs köz 3.)

Az állandó kiállításon látható Id. Vasilescu János XX. századi képzőművészeti alkotásai a gyűjtemény egy válogatott anyaga. Minthogy valamennyi, a raktárban őrzött alkotás is a modern magyar művészet jelentős alkotása, a Múzeum ezek bemutatásáról időszaki kiállítások formájában gondoskodik.

 

 

 

 

 

Győr, Városi Művészeti Múzeum, mely több műemléképületben kapott helyet