I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / Antik kiállítás ÉÓS programja

 

Birkás Éva, Szépművészeti Múzeum

 

 

a 132 / 2011. (VII.18.) kormányrendelet alapján az előre bejelentett szervezett diákcsoportokat korábban megillető díjtalan múzeumlátogatás lehetősége megszünt:

 

25052 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 84. szám

 

Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum (Széchenyi utca 9.)

Az 50 festményt és 40 grafikát, dokumentumot bemutató, számos köz- és magángyűjtemény együttműködésével és a Békés Megyei Önkormányzat anyagi támogatásával megrendezett tárlat három kiállítótermében  (Orlai) Petrics Soma (1822 okt. 22 -1880 június 5) művészetétbe lehet betekintést nyerni. Petőfi Sándor másod-unokatestvére, a Mezőberényben született festő rendezett először egyéni kiállítást Magyarországon (1852), az elsők között tanult a müncheni akadémián, az első volt, aki itthon nagyszabású festményekben gondolkozott, elsőként figyelt fel a művészetek közt lehetséges kapcsolatokra, a nők szerepére a történelemben és a társadalomban, a művészetek és a kultúra jelentőségére a történelemben. Kora legkiválóbbjainak, legellentétesebb személyiségeinek barátságát élvezte, közkedvelt portréfestő is volt.  

 

Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum (Széchenyi utca 9.)

Az Európai Uniós országokban 2008-ban meghirdetett Kultúrák közötti párbeszéd éve folytatódik ezen a tárlaton, ahol a tanzániai tingatinga festmények idei évben történő bemutatása után kelet-afrikai textilek, viseletek láthatók. Ismeretlen, érdekes szín-és formaviláguk új megvilágításba helyezi a divatról, öltözködésről kialakult sztereotípiákat és a kommunikációhoz való kapcsolódást. A tárlat a tárgyi kultúra, a gondolkodás és az életmód közötti összefüggésekre is rámutat.

 

Szeged, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Dóm tér 1-4.)

Huszárik és Kieslowski – kamara-kiállítás – 2011. szeptember 2 - 2011. október 5.
Huszárik Zoltán (1931-1981) első játékfilmje, a Szindbád (1971), ma sem veszített aktualitásából, ahogy a „képíró” Csontváry (1980) című filmje is, mely a festőzseni és saját művészi portréját, hitvallását formálta eggyé, maradandó alkotásnak bizonyult. Hasonlóan kiemelkedő jelentőségű a filmtörténetben Krzysztof Kieslowski lengyel filmrendező (1941-), a Három szín-trilógia, a Tízparancsolat-sorozat, A gyilkosok a mennyországba mennek és más alkotások rendezője, forgatókönyvírója. Életükbe, munkásságukba lehet itt bepillantani.

 

Szeged, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Dóm tér 1-4.)

Csonka Miklós festményei a Somogyiban – 2011. szeptember 2 - 2011. október 5.
Csonka Miklós szegedi festőművész alkotásaiból rendeznek kiállítást a Somogyi-könyvtár első emeletén. „Minél több az ismeretem akár technikában, képszerkesztésben, a színek használatában, annál inkább látom gyengeségeimet, hibáimat és korlátaimat. Gondolkodom, tehát küzdök. Sorsom már nem elkerülhető” – fogalmazta meg művészi hitvallását az alkotó.
A tárlatot szeptember 2-án, pénteken délután 5 órakor Tóth Attila művészeti író nyitja meg.
Csonka Miklós festményei október 5-ig tekinthetők meg a Somogyi-könyvtárban.

 

Budapest, Fővárosi Levéltár (Teve u. 3-5.)

Egyházi pecsétek, régi és újabb székely címerek, címeres pecsétek és zászlók mesélnek Erdély történetéről, az ott lakó emberek életéről, hitvallásáról, önazonosságáról, helyhatósági és egyházi szervezeteiről a Hargita Megye Tanácsa kezdeményezésére alakult Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport kutató és feltáró munkájának eredményeként. A XV. századtól napjainkig nyújt áttekintést ezen tárgyakról, és különböző alkalmakkor és helyeken való ábrázolásukról. 

 

Budapest, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum ( Városligeti krt. 11) 

A Visser & Smit Hanab Bv – magyarországi fióktelepe segítségével a múzeum a legkorszerűbb bontás nélküli csőfektetési módszert, és e mélyépítési technológia történetét mutatja be. Ezzel az eljárással költséghatékonyan, és a lehető legkisebb környezeti beavatkozással lehet vezetékeket fektetni például autópályák vagy folyók alatt. A jelenleg legkorszerűbb technikai megoldás részletei makettek és filmek segítségével ismerhetők meg.

Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - Örökség Galéria (Táncsics Mihály u. 1) 

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal gyűjteményéből válogatott anyag az Osztrák-Magyar Monarchia kulturális intézményrendszerébe enged betekintést. 1872. április 11-én Pauler Tivadar (1816-1886) vallás- és közoktatásügyi miniszter életre hívta a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságát (1881-től Műemlékek Országos Bizottsága - MOB). Szakmai irányítója Henszlmann Imre (1813-1888) művészettörténész, régész lett, aki jól ismerte az európai műemlékvédelem újabb irányait… Az itt látható rajzok, akvarellek és fényképek szerény keresztmetszetét adják annak az áldozatos munkának, amelyet 1872-1919 között a MOB kötelékében dolgozó művészettörténészek és építészek - szerény lehetőségeik ellenére - az ország építészeti és tárgyi örökségének megismeréséért és dokumentálásáért, illetve az építészeti emlékek megóvásáért és restaurálásáért tettek.

 

Pécsi Egyetemtörténeti Gyűjtemény (Szepesy u. 1-3.) 

Az első pécsi nyomdaalapítási engedélyt a budai Engel János József - Klimo György pécsi püspök támogatásával - 1773. február 5-én kapta meg Mária Teréziától. Ebből az Engel-féle nyomdából alakult ki az 1949-es államosításkor a Pécsi Szikra Nyomda. A köztes időszakban közel harminc nyomdaüzem működött a városban, a 18-19. században még egy-két párhuzamos üzemmel (Engel, Lyceum, Hochrein, Taizs, stb.). A 19. század végére már öt, 1920-ban nyolc, 1930-ban tíz, 1939-ben pedig egyidejűleg tizenhat nyomdaüzem elégítette ki az igényeket. A kapacitásnövelő hatásban nem kis szerepet játszott a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem (1923) áttelepítése. A kiállításon ezek története, a nyomdaipar technikai fejlődése és a bővülő termékskála is áttekinthető.

 

Tatabányai Múzeum / Bányászati és Ipari Skanzen (Vágóhíd utca 1.) 

100 éves a helyi bányamentés – 2011. szeptember 3. - 2011. október 31.
A bányásznap alkalmából nyílt kiállításon az elmúlt 100 év bányamentőinek életét lehet megismerni bányamentőktől kapott tényleges iratok, fényképek, használati tárgyak és más dokumentumok segítségével. A kiállítást a 15. akna területén, a munka kiosztására szolgáló iroda, az ún. „faléz”helyiségében rendezték. Érdekessége, hogy képzőművészeti alkotások is láthatók, így például Dobroszláv Lajos festményei, vagy Kukán Géza sirató vázlata, és Újraélesztés (1916) c. nagy méretű olajképe, melyen a figura hátán olyan oxigénpalack látható, mely tárgyi valójában is megjelenik a tárlaton. 

 

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum (Múzeum krt. )

Dr. Szilárdfy Zoltán (1937-) jubiláns pap művészettörténész a szakrális ikonográfia legnagyobb hazai ismerője és kutatója számos könyv, cikk és tanulmány szerzője. Emellett gyűjtői tevékenységet is folytatott, melynek eredményeként számtalan szakrális és profán művészeti tárgy. A tárlaton gyűjteményéből láthatók például ikonok, barokk grafikák, apácamunkák, porcelánok és hajmunkák.

 

Budapest, Aranymúzeum / Rausch villa (Andrássy út 110.)

A Délkelet-ázsiai Aranymúzeumban Zelnik István több tízezer darabos gyűjteményéből ezernél is több válogatott tárgy két szinten kilenc teremben látható ezentúl. Jellemzőek a buddhizmushoz és hinduizmushoz kapcsolódó ábrázolások, de jelen vannak a tengeri selyemút drágakövei, elefántcsont faragványai és nemesfém ruhadíszek is. Reprezentatív tárlat található a tyam, a khmer és a jávai udvari kultúrából, és a szárazföld és a szigetvilág törzsi kultúráinak magas színvonalú ötvösművészetéből. A ritkaságok között szerepelnek vélhetően a halotti és őskultuszhoz kapcsolódó ember alakú tárgyak és maszkok, a bronzkori Dong-son aranydob vagy a tanimbari melldísz sorozat.

 

Budapest, Magyar Műhely Galéria / MMG (Akácfa utca 20.)

Gaál József és Szikszai Károly. Romantika kettős horizonttal – 2011. szeptember 7. - 2011. szeptember 23.
Gaál József festő és grafikus a Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakán végzett, és azóta számos díjat nyert, közöttük a Munkácsy-díj birtokosa is. Kedveli a nyers színeket, a groteszk és torzított formákat, melyekben az embert, állatot és a tárgyi világot is egybekomponálja. Folyamatosan állít ki, és a képzőművészet mellett szépirodalmi felé is elkalandozik, ahogy Szikszay Károly is, aki művészetében ugyancsak ezt a (Szeifert Judit szavaival élve) grotreál stílust követi festményein és grafikáin egyaránt, a tömegkultúrában megjelenő vizuális igénytelenség groteszk (és olykor obszcén) görbe-tükreként.  

 

Budapest, Műcsarnok (Dózsa György út 37.)

A szentendrei Vajda Lajos Stúdióból kinőtt, autodidakta művészek alapították a nyolcvanas években  az A. E. Bizottságot, mely a hazai élet ellenkultúrájának meghatározó zenekara volt. A „minden lehet művészet, az élet maga is művészet” szemléletmódnak megfelelően képzőművészeti események jöttek létre. Ezek a produktumok művészeti határokat mostak össze, így váltak zenéjük részévé is. A tárlat kulturális emlékezetünk része, az elfojtott emlékekről és az emlékezésről szól. Főként Wahorn András, fe Lugossy László és ef Zámbó István alkotásaira fókuszál. A kiállításhoz számos kísérőrendezvény társul. 

Budapest, Műcsarnok (Dózsa György út 37.)

2008 szeptemberében indult a Az Európai Filmes Átjáró – European Film Gateway /EFG/ európai uniós projekt, mely melyben 14 ország 20 filmarchívuma, filmmúzeuma, filmes intézménye vett részt. A Magyar Nemzeti Filmarchívum 1000, a némafilm és a hangosfilm első korából származó fotó és 1200, a kezdetek és a 90-es évek között készült filmplakát hozzáférhetővé tételét vállalta. A tárlaton a most induló EFG portál tartalmába és a Balázs Béla Stúdió csaknem 200 órányi filmtartalmába tekinthetnek be az érdeklődők. Vetítésen pl. Korda Sándor: Aranyember (1918), Janovics Jenő: Utolsó éjszaka (1917) és Deésy Alfréd: Aphrodité (1918) című filmek tekinthetők meg.

 

 

 

Budapest, Szépművészeti Múzeum (Dózsa Gy. út 41) 

Wiliam Kentridge: „Itt se vagyok …” „I am not me, the horse is not mine” – 2011. szeptember 20. - 2011. október 9.
A tárlat lényegében egy videó installáció, melyet a művész Gogol „Az orr” című művének alapján szénrajzokból hozott létre.

 

Budapest, Olasz Kulturális Intézet (Bródy Sándor u. 8.)

A tarquiniai önkormányzat és az Aquincumi Múzeum közös kiállítását hétfőn 18.30-kor Dr. Zsidi Paula régész, múzeumigazgató nyitja meg. Rendező: Huszár Andrea Magdolna szobrászművész

A tablóképeken bemutatásra kerül a Lazio megyei Tarquinia város környékén 1969 óta zajló régészeti feltárások tudományos- ismeretterjesztő anyaga valamint etruszk váza másolatok, ékszerek, kisplasztikák kortárs helyi művészektől.

 

Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (Péceli út 232) 

A jobbára vörös és feketealakos vázaképek alapján készült, fatáblára festett fekete-fehér munkák az ókori görög világot idézik. Mint alkotójuk írja, "A fatáblákra festett képek eredete az ókorig nyúlik vissza. Bizonyos adatokból és régészeti kutatásokból kiderül, hogy az ókori görögöknél is népszerű volt. A mostani kiállítás kísérlet arra, hogy rekonstruáljam, milyenek is lehettek ezek a képek.” A művész azonban a kőalapú ikonok felé is elkalandozott kisméretű, színes „kavicsikonjaival”,melyek sűrű sorokban sorakoznak az egyik tárlóban.

 

 

 

 

 

Budapest, Szépművészeti Múzeum (Dózsa Gy. út 41)

 

 

 

 

 

 

 

A műsor a KKDSZ támogatásával készült.