Szinuhe irodalmi magazin: Paraszt panaszai 7.

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2011, December 2

Szinuhe irodalmi magazin / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)

2011 december 2.
 
A műsor témája
MEBT hírek: a karácsonyi rendezvény ideje megváltozott, dec. 19 lesz, múzeumpedagógiai egyiptomi kiállítás nyílt a foglalkozások számára a Szépművészeti Múzeumban
A paraszt panaszai: a paraszt 7. beszéde, áradat/áradás, tételmondat, hajó-hasonlat, Thot a bíró, „halottakról jót, vagy semmit”, pártatlanság, szentencia / aforizma, gondolatpárhuzam, ismétlések, költői képek, bűntárs sorsa, közömbösség hatása.
 
Tartalom röviden:  
Amikor hetedszer jön panaszra Hunanup. Lendülete már megtört, az a közöny, amit tapasztalt, elkedvetlenítette, de még próbálkozik a nagy házelöljáró lelkiismeretére hatni annak hivatali teendőinek elmondásával, saját lelkiállapotának bemutatásával, és a cselekvés hiányának az általános következményeire hívja fel a figyelmet.
 
Irodalomtörténeti kitekintés - a beszéd szerkezete:
A beszéd három nagy egységre tagolódik. Először a paraszt ismét ontja a bölcs mondásokat, most annak érdekében, hogy a pártoskodás, részrehajlás és mindaz, amit ezek maguk után vonnak, ne legyen jellemző a bíróra, mert „nem él a nyomorult”. Majd rátér saját ügyére, hangsúlyozva, hogy belefáradt a hiábavaló harcba, és értetlenül áll a döntés késlekedése miatt. A záró részben arra hívja fel a figyelmet, hogy ha meghagyják a hazugságot, akkor az lehetetlenné teszi az életet. Az elöljáróknak pedig éppen az a dolga, hogy a helytelent is helyre igazítsák.
 
Az egyiptomi szövegek tagolása eltérő a ma szokásos bekezdésekre, fejezetekre osztástól, és a párbeszédeket sem tördelték sorokra. A címeket jellemző módon piros tintával írták, de ugyanezt a kiemelési módot alkalmazták a fontosnak tartott részletek jelzésére is. A folyamatosan írt szövegtől így váltak el a szövegben való tájékozódáshoz szükséges elemek.
 
Egy másik tagolási lehetőséget jelentett a mondatok vagy mondatszerkezetek ismétlése. A Paraszt panaszaiban ez több szinten is jelentkezik. Egyrészt az egyes beszédek elválasztását mintegy tételmondattal végezték, amikor „eljött a paraszt, hogy könyörögjön neki hetedszer, mondván” szöveggel kezdték az egységet. A sorszámot folyamatosan az aktuális helyzethez igazítva gyakorlatilag ezzel megadták a történet alcímeit.
 
Egy másik ismétlési mód, amikor azonos szerkezetek sora eltérő szókinccsel és természetszerűleg pontos jelentéssel követi egymást, ám úgy, hogy jelentéstartományuk mégis egybeesik, vagy közös vonásokkal rendelkeznek. Rendszerint egy közös igének vannak alárendelve. Ez gyakori eszköz volt az óegyiptomi prózában és verselésben egyaránt. Gondolatpárhuzamnak, latinul parallelismus membrorumnak nevezik.
 
Jelen szövegünkben például ilyen a
„Nincs             hallgató, kit beszédre késztetnél
Sem                 alvó, kit felébresztenél
                        Ügyetlen, kit megügyesítenél,
Sem                 bezárt ajak, melyet megnyitnál
Sem                 tudatlan, kit tudóvá tennél
Sem                 ostoba, kit tanulttá tennél.”
 
 
Szerkesztő: dr. Győry Hedvig
Műsorvezető: Varga Anna Mária
Technikai munkatárs: Molnár Bernadett