Szinuhe Irodalmi Magazin: Igazság és Hamisság története 1.

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2010, Szeptember 24
Szinuhe magazin / KONTAKT Rádió(87,6 MHz) 2010 szeptember 24.   A műsor témája - MEBT hírek: a következő előadáson a 3D ásatási felhasználásnak lehetőségeiről lesz szó, érdemes megnézni pályázatainkat (Én Egyiptomom, modell-készítés, régi szokások) - Igazsás és Hamisság története – Chester Beatty II. papirusz, Deir el-Medine királyi írnoka és felesége, Naunakte, egyiptomi nyelvi fordulatok, élethelyzetek a történetből   Tartalom röviden:   Hamisság hamis vádat emel testvére ellen az Isteni Kilencség előtt, akik hitelt adva szavának, meg sem hallgatják a vádlottat, hanem a vádló kérésének megfelelő büntetéssel sújtják. Az ezután megvakított, kapuőrként élő Igazság jelenléte azonban még mindig zavarja testvérét, így az megbízza szolgáit, hogy vessék egy csapat oroszlán elé. A szöveg itt töredékes, de az egyértelmű, hogy Igazságnak megkegyelmeznek, és olyan helyre viszik, ahol koldusként tengetheti életét. Itt asszonyok karolják fel – az úrnő gyermeket fogan tőle, de Igazság kapuőrként tengeti életét. Fia közben felcseperedik, és az iskolában társai gúnyolódása miatt megtudakolja, ki az apja…   Irodalomtörténeti kitekintés:   A történet a Chester Beatty II. papiruszon olvasható. Egy könyvtár része volt, melyet Bernard Bruyère egy aknában fedezett fel 1928-ban két sír között. Kenherkhepesef egykori deir el-medinei írnok tulajdonát képezte. A könyvtár anyaga a londoni British Museum (köztük ez a papirusz) és a dublini Chester Beatty gyűjtemény között oszlott meg. Az irnok neve először II. Ramszesz fáraó 33. évében bukkan fel forrásaink között, 40. évében kapta meg a királyi írnok címet, majd II. Széti uralkodásának a végéig meg is tartotta, csak Sziptah 1. évében hagyta el a hivatalt. Korrupt és lusta hivatalnoknak tartották, de szenvedélyes könyvgyűjtő volt.   Kunyhója (at) a hegygerinc tetején levő kunyhók között, központi helyen állt. Trónusként használt székébe belevésték a nevét is. A kunyhó három helyisége mészkővel volt padlózva. Elképzelhető, hogy hivatalként is funkcionált, ahol a királyi sírral kapcsolatos adminisztrációt végezte, ill. leveleit írta. Sírja (maHat) feltehetően a TT1126 lett, a deir el-medinei temető déli szélén. Legalábbis feleségével közös szobra ennek kápolnájában került elő. Mészkő fejtámaszát lándzsás Bész figura díszíti. A városban épített háza (pr) egyelőre ismeretlen.   Halála után fiatal felesége, Naunakhte örökölte könyveit gyermekeivel együtt, akik már messze nem tartották olyan nagy becsben. A könyvtárat úgy tűnik, egy Dzsehutimesz nevű írnok temette el, miután nagyapja Horseri háza beázott, és egyúttal a könyvek is megáztak, mint egy leveléből kitűnik. Ugyanis azt írja, hogy fia, Butehamon kihozta őket, kinyitották a papiruszokat, de a tinta nem mosódott le róluk, így úgy döntöttek, hogy Amonnakht ősapja sírjába helyezik, ami nagyjából megfelel az ásatási lelőhelynek. A feltételezést megerősíteni látszik, hogy a papiruszon víznyomok szintén felfedezhetők.   A 19 papirusz tematikája igen változatos. Míg az I. számún a Hórusz és Széth pere mellett szerelmes versek, IV. Ramszeszt dicsőítő himnusz és marha adás-vételi szerződés olvasható, a II. számúból csak az Igazság és Hamisság történetének a darabjai maradtak meg. A további könyvek szövegei között feljegyzések, ráolvasások, imák, himnuszok, levelek (köztük Hori szatirikus levele), orvosi receptek és gyógyító szövegek, rituálék, álomkönyv, sőt a Kádesi csata leírása is megtalálható. A könyvtárhoz tartozott még Naunakhte végrendelete, Ani intelmei, további ráolvasások és levelek, ill. egy bronz-eszköz lista.   Maga a történet tipikus ramesszida szemléletet tükröz, amikor az ügyeket jogi alapon intézték, a perek sokasága jellemezte a hétköznapokat. Ugyanakkor a leírt történet stílusa és az elbeszélés menete alapján nem a hétköznapi ügyek egyikét rögzíti, tehát jogi dokumentum, hanem irodalmi alkotás, melyet a praktikus haszon helyett a műélvezet számára alkottak. Egyúttal általános tanulság is levonható belőle, hiszen Hamisság minden hamissága ellenére is alul marad a végén, és az egész történetben passzívan viselkedő, az eseményeket elszenvedő Igazság mégis, csupán a külső erők következtében Hamisság fölé keveredik.   A szövegben alkalmazott fordulatok az egyiptomi elbeszélő próza jellegzetes elemeit használják fel, nyelvtani szerkezetei az új-egyiptomi nyelvfázis időszakát tükrözik, mondatszerkezeteire az egyszerű mondatok egymás utánisága jellemző. A történet lineáris szerkezetben halad, az események sorrendjében. Ennek fiktív jellegét hangsúlyozza nem csak a szereplők nevének a formája (vagyis a két fogalom megszemélyesítésén kívül a többiek névtelenül maradnak), hanem mindenfajta abszolút értékűnek tekinthető keltezés hiánya.   Sajnos az eleje hiányzik, így nem tudni, volt-e valamilyen bevezető formula a kezdetén, és azt sem, hogy milyen előzmények után jutott a két fivér a bíróságra. De Igazság fiának a tevékenysége alapján feltételezhető, hogy ahogy ő saját állatát követelte vissza, bár jelentősen eltúlozva annak kiváló tulajdonságait, úgy Hamisság is egy kölcsönadott szerszámra építette vádjait, melyet testvére semmiképpen sem tudhatott pótolni, hiszen olyan monumentális méretűre növelte szavaival.   Az elbeszélés több logikai elemmel, világosan tagolva építi fel a történetet, úgy, hogy az olvasó / közönség ismeretei bővebbek az elbeszélés negatív hőséénél, amivel a beteljesedés várakozását a végén jelentősen fokozza. Felolvasáskor szinte odakívánkozik a bekiabálás, Hamisság figyelmeztetése, amit azonban negatív szerepe megakadályoz. Tudatos szerkesztésre vall az ismétlések elkerülése is a fordulópontokon, melyek óhatatlanul figyelemfelkeltő, az izgalmat fokozó elemmé válnak, hiszen így nem tudni, pontosan hogyan is értékelje a közönség az adott szituációt.   A fiú szerepének a kidomborítása, a bosszú hangsúlyozása "Hórusz és Széth perének" a hangulatát idézi, és a női szereposztás, ill. az úrnő megszégyenítése szintén a III. Ramszesz fáraó uralkodása utáni időszakra utal - amikor a háremössyeesküvés még élénken élt ay udvari életet ismerő körök tudatában. Tartalmi és formai indokok alapján tehát nem csak a lejegyzés, hanem az elbeszélés megfogalmazása is ebben a későbbi időszakban feltételezhető.     Szerkesztő: dr. Győry Hedvig Műsorvezető: Varga Annamária Technikai munkatárs: Molnár Bernadett