I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / XV. Táblaképfestészeti Biennálé, Szeged REÖK

 

 

Herczeg Tamás igazgató

Nátyi Róbert, művészettörténész

 

 

 

Hódmezővásárhely, Kopáncs, Alföldi Galéria (Kossuth tér 8.)

Kurucz D. István (1914-), aki Szőnyi István, Rudnay Gyula, Benkhart Ágost és Nagy Sándor tanítványa volt, a háborús években (1942-43) jutott el tanulmányútra Rómába, és Hódmezővásárhelyen telepedett le, a háborút követően bekapcsolódott a politikai és művészeti életbe, és a Vásárhely Népe című helyi lap egyik szerkesztője lett. 1947-től Budapesten élt, alkotott és tanított (Képzőművészeti Főiskola, falkép tanszak), és művészetszervezési feladatokat látott el, köztük művésztelepet hozott létre szülővárosában, és elindította a Vásárhelyi Őszi Tárlatokat (1954, +Gallyasi Miklós, Andrási Gyula Béla és Szabó Iván)... A bemutatott mintegy 70 festménye az alföldi festészet folytatása, egyéni felfogásban. Jellemzi a tojástempera használata, a szemlélődő gondolkodásmód és a látóhatár magasságának változtatása.

 

Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum (Széchenyi u. 9.)

A Munkácsy Mihály Múzeum "Ami csabai..." sorozatának következő tárlata 14 kivételes csabai személyiség életébe és munkásságába enged betekintést. Hozzájuk kötődik többek között a Csabagyöngye szőlő ( Stark Adolf), első hazai búzanemesítés (Mokry Sámuel), a pemetefű-cukorka (Réthy Béla), az építkezéseknél használt vasbeton-szerkezetek (Lipták Pál), az egyedi megjelenésű Tevan-könyvek (Tevan Andor), és az öntözéses növénytermesztés, rizstermesztés módszere (Kállay Kornél).

 

Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum (Széchenyi u. 9.)

A tárlat Lipták Pál festőművész, könyvtárigazgató, könyvkiadó és műgyűjtő sokoldalú tehetségét tárja a látogató elé, melyet állandó önműveléssel és nagyfokú igényességgel végzett. Szerteágazó tevékenységét mindegyik területen eredményesen végezte, és bár a kiállítás sokfelé elkíséri a nézőt, mégis a képzőművészetre koncentrál.

 

Budapest, Kiscelli Múzeum / Fővárosi Képtár (Kiscelli utca 108.)

Anja Luithle: Körbefutás / Running around  – 2014. június 12. - 2014. augusztus 24. 

A veszprémi Művészetek Házával közösen rendezett kiállításon Anja Luithle (1968-) német művész egyik kinetikus műve tekinthető meg. Ez a nyolc alakos installáció a Mannheimi Nemzeti Színház és a Mannheimi Műcsarnok közös megbízására készült 1999-ben. Az emberi test és az emberhez tartozó tárgyak mozgásának szobrászati reflexióját, derűvel és iróniával bemutató színházi ihletettségű tárgyegyüttes.

 

Budapest, BTM Budapest Galéria (1036 Budapest, Lajos utca 158.)

A muravidéki Lendváról származó Zdenko Huzjan festményein a sokféle hatás ellenére, mindig visszaköszön szülőföldje hatása. Művészetére erősen hatott Tornyai János és a muravidéki, korán elhunyt Ludvik Vrečičre, aki Budapesten tanult festészetet. Nagy hangsúlyt fektet a fény megjelenítésére. Jelen tárlatán az utóbbi évek ciklusának egy része látható, melyeken – a művész szavaival élve – „a csend uralkodik, ... csak ritkán hallatszik kiáltás, a kimondhatatlan antropomorf lét szélsőséges formájaként”. A tehetetlenség-érzését és az egzisztenciális szorongást közvetítik, melyekkel a világ körülvesznek minket.

 

Budapest, Szépművészeti Múzeum (Dózsa Gy. u. 41)

A Hans Belting német művészettörténész gondolataira reflektáló, festett diptichon a múzeum szerepének átgondolására késztet. Ott a testtel rendelkező tárgyak megtapasztalhatók, szemben a kompjuterrel, melyben csak képük érhető el hely nélkül és időtlenül. A kép m égis üzenetet hordoz, és kommunikációs eszköz. Puszta léte, Konok Tamás vonallal és vonalrendszerrel történő ábrázolásán elvont vizuális kifejezés, absztrakció, melyet agyunk a kézíráshoz hasonlóan vonalfolyamatok rendszereiben képes kifejezni, hasonlóan a digitális kommunikációhoz, a láthatatlan látványhoz, mely a mikroszkopikus vonallabirintusokban, és által létezik. A kiállított mű az ehhez kapcsolódó életérzést jeleníti meg a festménnyel és Hans Belting szövegével.

 

Pécs, Vasváry Ház (Király utca 19.)

A Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége (MVMSZ) által szervezett országos vándorkiállítás a két világháború közötti korszakot mutatja be műtárgyak és dokumentumok, interaktív eszközök, hang- és képanyagok segítségével. Az országos anyagot a helyi múzeumok és gyűjtemények anyaga egészíti ki. Igy például most megemlékeznek Dr. Vasváry Ferencről és a Vasváry-családról, a helyszín névadójáról, és bemutatják a pécsivé lett pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem rektori bélyegzőjét is. Pécs, a magyar Heidelberg, Szegeddel, a magyar Göttingennel szemben ugyanis – a trianoni béke következtében kialakult helyzetnek köszönhetően – 1921-ben befogadta az 1912. évi XXXVI. törvénycikkel alapított pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemet. Minthogy azonban a város ekkor a belgrádi egyezmény értelmében átmenetileg szerb megszállás alatt állt, ez csak az egyetem két éves átmeneti, budapesti tartózkodása után valósulhatott meg...

 

Tatabánya, Tatabányai Múzeum (Szent Borbála tér 1.)

„Felelőtlenül nem lehet visszavonhatatlan történeteket elindítani” mottóból kiindulva a művész a tárlaton is döntés elé állítja a látogatót: a Munkácsy-díjas képzőművész, Lois Viktor ugyanis egy pirosra festett gépi szerkezetből és fából faragott emberi alakokból alkotta meg kinetikus installációját, melyet egy központi kapcsoló hoz működésbe, hogy a szobrok rezdülésszerű megmozdulása hétköznapi élethelyzetekkel bemutassa a megalázás történetét, melyre az élővilágban csak az ember képes. Ez a mű fordulópontot jelent művészetében: a hangszerszobrokat az itt megkezdett alkotássorozat váltja fel, mely folyamatosan bővül majd, és egyre nagyobb tereken lesz bemutatható.

 

Szentes, Koszta József Múzeum /Fridrich Fényírda (Kossuth tér 1.)

A szentesi Biár család 5 generáción át, több mint 100 éve folytatja a fodrászmesterséget. Biár József üzletének berendezését azonban ezentúl a Fridrich Fényírdában lehet megtekintetni, Európában nyolcadikként. Az eredetileg a Damjanich utca 27. szám alatti üzlet annak idején a felsőpárti társadalmi élet egyik központja volt, egyik sarkában azonban idővel a televízió is megjelent, hogy a mester végignézhesse a meccseket.

 

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum (Múzeum krt. 14-16.)

Mária Terézia magyar királynő, osztrák főhercegnő az 1764. május 5-6-án tartott kétnapos ünnepségen a kiváló polgári érdemek és az államnak tett szolgálatok jutalmazására alapította a kitüntetést, melynek három fokozata volt: a nagykeresztet számos külföldi államfő is megkaphatta, a középkereszttel magasabb beosztású személyeket jutalmaztak, a kiskeresztettel pedig saját területükön kiváló érdemeket szerzett polgárokat. Történetének alakulását közel 400 műtárgy segítéségével lehet itt végigkísérni, köztük jelvényekkel és díszölötzetekkel. 2011-ben alapították újra, Magyar Szent István Rend néven.

 

Isaszeg, Falumúzeum (Dózsa Gy. u. 2.)

A tárlaton a szentendrei Ferenczi Múzeum régészeinek a szennyvíztisztító bővítése miatt szükségessé vált 2013-as isaszegi ásatásán előkerült, és sürgősen restaurált emlékei láthatók, melyek a település későbronzkori történetébe engednek betekintést, a Kr.e. 9. század korába. Ekkoriban a dunántúli urnamezős kultúra és az észak-Magyarországon és Szlovákiában a korábbi halomsíros kultúrából kialakult pilinyi kultúra népe élt ezen a területen. Mindkét régészeti kultúrára jellemző a hamvasztásos temetkezés, és a bronzeszközök nagymértékű használata. A kiállítás különlegessége, hogy a sírba helyezett edények szinte teljesen ép formában kerültek kiállításra, az eszközök között pedig pl. borotva és öntőminta is található.

 

Pásztó, Pásztói Múzeum (Múzeum tér 5.)

A múzeum emeleti kiállítóterében megrendezett tárlat egyik része a Földközi- és a Vörös-tenger természeti világát mutatja be Előd László búvárfotós vízalatti felvételeinek a segítségével, másik részében dr. Fekete József, a gödöllői egyetemi ny. egyetemi tanárának puhatestű gyűjteményét lehet megtekinteni, melyet teljes egészében a múzeumnak adományozott. Ebben az Indo-Pacifikum, Atlanti-óceán és különösen a Mexikói-öböl körüli vidéke képviselteti magát csigák, kagylók és további puhatestűek formájában, bár tanítványaitól tovább tengerek puhatestüiből is kapott ajándékokat.

 

 

Esztergom, Duna Múzeum (Kölcsey utca 2.)

Barbalics Nándor a természetfotói a Duna vizének különböző hangulatait ragadják meg. Bennük van a fényképész felfedezői öröme, de kiváló technikai ismeretei, egyéni látásmódja és gondos feldolgozása is. Ezek együttese teszi lehetővé, hogy témáját valóban eredményesen ki tudja emelni, és a kép készítése során megragadott hangulatot, atmoszférát úgy felerősítse, hogy mások számára is megragadható legyen. 

 

 

Szeged, REÖK (Tisza Lajos krt. 56.)

 

 

 

 

 

 A műsor a KKDSZ támogatásával készült.