Thotmesz művészeti műhelye: A Két Út Könyve

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2012, May 4

Thotmesz művészeti műhelye / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)

2012 május 4.
 
A műsor témája
MEBT hírek: megváltozott a program, hétfőn Egyiptom és az arab országok helyzetéről Rózsa erzsébet és Toma Pál fog előadást tartani  
Mai téma: Két Út Könyve, Koporsószövegek, Gau, Szepi,Deir el-Berseh, túlvilági elképzelések, Ré útja a bárkán, Ozirisz világa
 
 
III. Szepi koporsója (CG28083) 
Sírját Dzsehutinaht kormányzó sírjának (B2) közelében vágatta, III. Szeszosztrisz fáraó uralkodása idején. A kormányzó előudvarának 13-15. aknájában találta meg Daressy 1900-ban két Szepi és egy Noferi nevű ember sírfelszerelését. Mivel csak röviden számolt be az eseményről, a leletkörülményeket nem ismerjük pontosan.
 
Azt mindenesetre tudjuk, hogy a Louvreba került koporsóval rendelkező II. Szepi a 15.-ben, míg a Két Út könyvével díszített koporsójú tábornok III. Szepi a 14. aknában nyugodott.  Vele együtt azonban még egy Szepinek a koporsója is előkerült, aki szintén a tábornoki címet viselte. Tekintve, hogy a Szepi név itt elég gyakorinak tűnik, nem tudni, milyen kapcsolatban álltak egymással. Valamivel később, a közelükben találták meg Gua főorvos sírját, benne nevezetes koporsójával, amit a British Museum vásárolt meg.
 
III. Szepi ládakoporsóján kívül egy hieroglif feliratos sáv szalad körbe a felső harmadban, melyből a hosszanti oldalakon 4 függőleges oszlop nyúlik lefelé szimmetrikus elosztásban. Az így kialakult jobb oldali közben a két udzsat szemet lehet látni, a középsőben pedig egy kutyájával együtt ábrázolt személyt.
 
A koporsó belsejében az oldalakat áldozatok színesen kifestett sora díszíti a halotti áldozati formula kíséretében, míg az alját a Két Út könyvével festették ki. A térképen az erősen kanyargó utak mentén különböző fantasztikus lények töltik ki a teret. Többségüknek kés van a kezében. Hasonlóan késsel vannak felszerelkezve a különböző épületek őrei is, sőt az 5. egységhez kapcsolódó 3 vízszintes sáv kompozit lényei is.
 
 
A Két Út Könyve
A Középbirodalom korában a koporsókon nagy mennyiségű halotti szöveg jelent meg, melyek egyik csoportja jellemzően a koporsók aljának belső felén helyezkedett el, és képekkel egészült ki, melyek között mindig megtalálható egy térkép. Ennek állandó motívumát képezi két tekervényesen haladó út. A felső kék, az alsó fekete színnel lett megfestve. A közöttük levő területeket pedig vörös színű lángfolyam választja el egymástól.
 
Az első ilyen típusú koporsó publikálója, Hans Schack-Schackenburg 1903-ban erről a képről nevezte el a kapcsolódó szövegeket is, hiszen egyértelműen összetartoztak. Így jött létre a „Két Út Könyve” cím. Az általa publikált koporsó azonban, a kairói koporsók vizsgálata alapján a szövegeknek a rövidebb változatát tartalmazta. Lacau művének megjelenése óta azt is tudjuk, hogy a közép-egyiptomi el-Berse területén készítették a koporsókat. a rövidebb és a hosszabb változat pedig egymással párhuzamosan volt használatban, hiszen több koporsótulajdonosról is kimutatható, hogy mindkét változatot egyszerre vitte sírjába a külső és belső koporsójának a falára festve.
 
Az azóta eltelt időben többen, különböző szempontból is foglalkoztak a szöveggel és a képpel, értelmezésükkel kapcsolatban azonban még mindig sok a nyitott kérdés. Egyik alapvető eltérés a kutatók álláspontja között például az együttes céljára vonatkozik. Többnyire túlvilági vezetőnek tartják, amely a halott számára nyújtott útmutatást arra, hogyan juthat el Ré és Ozirisz társaságába. Néhányan azonban úgy vélik, hogy egy halotti szertartás szövege került a koporsókra, amely a templomban zajlott, a temetés alkalmából.
 
A szöveg és képek közötti összefüggések és a szövegek szerkezetének a megállapítása hosszú folyamat eredményeként jött létre. Leonard Lesko (1971, 1977) alapján 9 egységre osztjuk a szöveget, melyek között a 3-5. egység lényegében azonos a 3 hosszú és a rövid változat között, míg a 2. csak a rövidben található meg. Az 1. viszont a rövid változatban sikerült igen rövidre. A részletek értelmezésében Edmund Hermsen (2005) végzett rendkívül aprólékos munkát.
 
A könyv első egysége (1029-1035 és 1131) a Napisten útjával kezdődik, és azzal ér véget, hogy a halott Ré és Ozirisz birodalmába jut, ahol Thot kíséretében tartózkodik, ill. a rövid verzióban Ozirisz közelségét említik. A 2. egység (1132-1146) a „lelkek palotáját” mutatja be az ott lakó láthatatlan lénnyel. A következő az „élők útja”, melynek oldalán az „áldozatok mezeje” helyezkedik el. Hermann Kees elképzelése szerint még ez volt a halott úti célja. Alatta található a szárazföldi út. Mindkettő (1036-1069 és 1147-1179) mentén számos rémisztő lény őrködik, akik a halottak számára rendkívüli veszélyeket rejtenek.
 
„Ozirisz útjai” után (1071-1086 és 1180-5) Ozirisz palotájába visz a vándor útja, ahol az isten nedveit őrző edényeket is elhelyezték. Templom is áll itt, és úgy tűnik, nagy gondot jelentenek itt a kapuőrök. Ugyanekkor Memphisz temetőjében, Raszetauban is tartózkodik. Ebben a részben még azonos mondások is találhatók a két fő változat között. A 6. egységben (1088-1098) Thot kíséretében örök életre kap ígéretet, míg a 7.ben (1099) a nap éjszakai útját írják le az égen, és a egy túlvilágképet kapunk.
 
A következő egységből (1100-1114) kiderül, hogy a halott az idős hórusszal azonos Napistennel lesz együtt. Az utolsó egység (1115-1131) egy Ozirisz szoborral ismerteti meg olvasóját a „tökéletes lélek helyén”, és a halottat a napbárka legénysége között, Thot kíséretében, Ozirisz társaságában láttatja, az örök életet elnyert személyként.
 
A szövegek jelentős részének későbbi változata a Halottak Könyvéből ismert az Újbirodalom idejéből, de vannak csak itt található mondások is. Fontos szerepet játszanak a kígyók elleni ráolvasások, ami jelzi, hogy ekkor is benépeszítették a túlvilágot. A 9. egységben az Apophisz kígyó legyőzését ábrázolták is, és a szöveg szerint a 4 Hórusz fiú tevőleges szerepet töltött be benne, de jelen volt Széth is. Az utolsó mondás pedig lezárja a könyvet, tehát biztosak lehetünk benne, hogy a 12. dinasztia idején el-Berseben élt papok és előkelőségek egy csoportja ezt a szöveg-együttest papirusztekercsről is ismerte.
 
 
 
Szerkesztő és műsorvezető:
dr. Győry Hedvig
Zene: Fouad