I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / Múzeumok Majálisa, 3. rész

 

 

 

Budapest, Országos Széchenyi Könyvtár (Budavári Palota, F épület) 

A leginkább zeneírói munkássága alapján ismert Zágon Géza Vilmos (1889-1918) zeneszerzőként és zongoraművészként  is feltűnt, mint hagyatéka is bizonyítja. Ennek bemutatása keretében a párizsi két esztendő kiemelt helyet kapott olyan dokumentumaival, mint a Pierrot lunaire című dalciklusa Debussy sajátkezű javításaival, az akkor nagy sikerrel bemutatott Desz-dúr zongoraszonátájának szerzői kézirata, vagy a francia és a magyar zenei élet több vezető személyiségének hozzá írt levele. A kották, levelek, fényképek, plakátok és zenei aprónyomtatványok azt a művészetek közötti termékeny kölcsönhatást, inspiráló közeget is tükrözik, amely a korabeli légkört jellemezte, és Zágon Kodály és különösen Bartók zenéjének közvetítésében betöltött szerepére is rávilágítanak.

 

Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum (Károlyi Mihály u. 16.) 

A magyarok Itália-járása több évszázados múltra tekint vissza. A Babits kifejezésével „italománia” és a latin kultúrához kötődés kárpát-medencei létünk szinte minden korszakában megfogható, bár különböző mértékben. Jelen tárlat ennek 20. századi szeletét villantja fel olyan írók és költők művein keresztül, mint pl. a Divina Commedia Babitsi fordítása, a Római Magyar Akadémia körüli költők, a firenzei élményeiről ismert Fülep Lajos, vagy képzőművészek művein keresztül, köztük Gulácsy Lajos, Körösfői Kriesch Aladár vagy Aba-Novák Vilmos. Látogatás közben megelevenednek a sajátos olasz élet

színterei, mint a piazza, az osteria vagy a sikátor ...

 

Budapest, Fuga Budapesti Építészeti Központ (Petőfi Sándor u. 5) 

A debreceni Déri Múzeum munkatársainak szervezésében számos gyűjtemény anyagából válogatva jött létre a tárlat, melyen a magyar szépírók grafikáit és fotográfiáit mutatják be. A címet egy Tandori Dezső játékos fantáziája által megalkotott „irodalmi növény” neve képezte, szimbolizálva a művészetek közötti átjárhatóságot és a nyelv vizuális lehetőségeinek határtalanságát. A hangsúlyt a spontán alkotásokra helyezték mindkét műfajban: lapszéli ábrák, alkalmi rajzocskák, kávéházi karikatúrák, krokik, kalligrafikus kéziratrészletek, portrék, tájképek, csendéletek … az alkotó műveiből vet idézetekkel együtt láthatók.

A kiállítás tervezője a galéria terébe egy 250 oldalas, "apjaira hulló" könyvet álmodott, melynek lapjaira digitális nyomatokként kerülnek rá a rajzok és fotók a hozzájuk választott idézetekkel. A lapok egyenként 375 cm magasak és 80 cm szélesek, tanulmányozásuk érdekében lapozhatóak.

 

Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum (Katona József tér 12.) 

A számos elismerést kapott (Évszázad Kiváló Fotóművésze - 1980, New York, a Magyar Köztársasági Érdemrend Keresztje, MFSZ Életmű- és Érdemes művész) fotóművész idén tavasszal életműve egészét átfogó 181 képet ajándékozott a Múzeumnak. A tárlaton ennek válogatása látható hármas egységbe foglalva: a Pillanatok, a Kortársak, és a Gyermekkorom évei címekkel.

 

Sárvár, Nádasdy Ferenc Múzeum (Várkerület 1.) 

Jankovics Marcell „Az ember tragédiája” forgatókönyvét 1983-ban írta, az animációs film pedig 1988-2011-ig készült. A legismertebb magyar dráma mind a tizenöt színét más-más stílusban készítette el. Az első emberpár álmában végigjárja a már ismert történelmet, és a jövőbe is belelát. A jelen – ahogy Madách Imre művében is – a rajzfilmes adaptációban is a londoni színben jelenik meg, hogy a történet az eredetinek megfelelően folytatódjon, és ébredésükkel érjen véget, amikor Ádám megállapítja, hogy a „cél halál, az élet küzdelem, s az ember célja e küzdés maga."

Budapest, Kogart Ház (Andrássy út 112.) 

A Körmendi-Csák 20. századi Fotográfiai Gyűjteményből válogatott anyag 21 magyar fotográfus mintegy 150 művének a segítségével a korszak második felének különböző irányzatokat követő művészfotóit állítja ki (dokumentarista, avantgárd, stb.) az épület két szintjén. Ezzel párhuzamosan lehetőséget nyújt a hátterek iránti tájékozódásra és az alkotói folyamat megismerésére, melyekhez a katalógus műelemzésekkel járul még hozzá. 

 

Szeged, Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1-3.) 

A Néprajzi Múzeum utazó kiállításán a gyűjtemény 1945 előtti egységéből válogatott 60 grafika és fényképen keresztül Erdély szakrális építészeti emléke ismerhető meg jellegzetes tájegységeivel együtt. A látogató eljut a kalotaszegi, mezőségi, szilágysági, székelyföldi és szászföldi templomokba, megismeri táji-történeti stílusaikat, és ezzel együtt művelődéstörténeti-néprajzi és művészettörténeti szempontból is közelebb kerül hozzájuk. A szakrális épületeket építészeti szempontból alaprajzok, szerkezeti és műszaki rajzok, látképek és templombelsőt ábrázoló grafikák szemléltetik a bemutatott, 1880-1920-ban készült anyagban.

 

Budapest, Néprajzi Múzeum (Kossuth Lajos tér 12.) 

A Magyarország, Szerbia és Horvátország egy-egy részét is magában foglaló Duna-háromszög "Európa kicsiben", ugyanis a 18. századtól közel húsz különböző nemzetiséghez tartozó népesség élt itt. Ekkor telepedtek be a németek is, akiknek jelen kultúráját, identitásuk megnyilvánulásait és az általuk kezdeményezett etnikai és térségi folyamatokat, és az anyaországhoz való viszonyukat gyűjtötte és tanulmányozta 2008-ban Sandra Kühnapfel és Joern Nuber. A kiállított fotók és interjuk a Pécsett, Villányban, Apatinban, Eszéken vagy Zomboron ma élő németekkel készültek.

 

Szentendre, Ferenczy Múzeum / Képtár (Fő tér 2-5.) 

Hagyományőrzés, -újraélesztés, annak keresése és létrehozása a témája annak a tárlatnak, melyet a Szentendrei Képtárban egy évtizede folyó kutatómunka alapján bemutatnak a Pest megyében élő németek, szerbek, szlovákok kulturáján keresztül. Viszonyulásuk, a többségi nemzet felé irányuló közvetítői tevékenységük ugyanakkor a nemzetiségi és térségi lét kérdéseinek összefonódására is rávilágít. Kiemelet szerepet játszik a bemutatón a viselet, melyben még élő, felújított ünnepi és színpadi öltözeteket és a babákra varrt rekonstrukciókat lehet látni. Fényképsorozatok, filmvetítések mutatják be az ünnepeket, új jelenségeket (Karácsony, úrnapi virágszőnyeg, farsang, májusfa-állítás, szüret, „hagyományos lakodalom” gasztronómiai rendezvények).

 

Szombathely, Savaria Múzeum (Kisfaludy S. u. 9.) 

Osterburken és Konstanz után a két éves német-magyar előkészülettel létrejött tárlat „hazatért” Szombathelyre. Itt született ugyanis az a katona, akinek életútját végigkíséri, bemutatva egyúttal a Római Birodalmon belül a mobilitás lehetséges megnyilvánulási formáit. Publius Ferrarius Avitus pályafutásának bemutatása a Neckar-Odenwald járás és Vas megye testvérmegyei együttműködésével jött létre.

 

Győr, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum / Rómer terem (Teleki L. u. 21.)  

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Fazakas & Kimmel gyűjtemény közös, utazó kiállításán a kávé növány történetét, élattani sajátosságait éppúgy meg lehet ismerni, mint a hozzá kapcsolódó technikatörténet eszközeit, azok használatának elveit, vagy a hazai kávéfogyasztás szokásait, és a kávék készítőit, sőt gépeik feltalásáról is sok minden kiderül.

 

Győr, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum / Eszterházy-Palota (Király u. 17.)

A Kossuth-díjas festő a népmesék, a néphagyományok – különosen szülőfaluja, Somoskő – világából ihletet nyerő műveivel különleges színfolt a hazai palettán. A néphagyományok újraértelmezésén kívül abban is egyedi jelenség, hogy szívesen ír tanulmányokat gyermekrajzokról, ill. azok is gyakori ihlető forrásai. Mesterkéletlen, kozmikus világlátása mögött azonban ott rejtőzik az avantgárd és neoavantgárd, Jackson Pollock, Hans Hartung expresszivitása, a lírai absztraciói és a szentendrei szürrealisták, (Vajda Lajos, Ámos Imre) szuggesztiója. Kedvelt témái a növények és állatok, és jellemző rá a perspektíva mellőzése.

 

Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum / Országzászlótéri Kiállítóhely (Országzászlótér. 3.) 

A vizsgálódásainak középpontjába az oszlopot állító művész jelen kiállításához a kiindulópontot a zadari Szent Donát templom adta, melyet 2011-ben fedezett fel: a római Fórum területén, a bazika maradványaira ráépült 9. századi keresztény templom, melyben az egykori kannelúrás töredékek egyszerű építőkövekként vannak jelen. Bár ezek az oszlop darabok nem hordoznak terhet, mégis az értelem és a rendezettség, a törvény és a stabilitás szimbólumait látja bennük, melyre az ember támaszkodni akar. Mint írja, a formatudatos gondolkodásról szólnak, amely az európai művészet egyik legfontosabb jellemzője. Ihletésükre jött létre Hvar szigetén a növekvő, organikus szobormű, melynek dokumentációja látható a tárlaton a Hvar szigeti Jelsa városában 3 éve folyó nyári alkotó munka során készült alkotások dokumentációjával együtt. 

 

Balatonfüred, Vaszary Villa (Honvéd u. 2-4.) 

A modern magyar művészet megszületését jelentő nagybányai festőközösség egyi fő törekvése a hagyományos történeti és vallásos festészet megújítása volt. Ferenczy Károly a kezdeti időkben szinte évente alkotta jelentős bibliai témájú műveit. Az alapítás évében (1896) született meg A hegyi beszéd, emblematikus műve, majd követte a a Háromkirályok, a Józsefet eladják testvérei, az Ábrahám áldozata vagy A tékozló fiú. Festőtársainál, mint Hollósy Simon, Réti István, Iványi Grünwald Béla, Thorma János, Glatz Oszkár, Csók István és Koszta József, is az egyszerű emberek álltak a középpontban, és szívesen nyúltak vissza a görög mitológiához, és a magyar őstörténet mondavilágába. Ezzel egyidejűleg a modern könyvillusztrációt is megteremtették pl. Vörösmarty Mihály köteteinek az illusztrálásával, mely Kiss József nevéhez fűződik.

Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum (Fő u. 6.) 

A nemzeti történelmi fővárosban idén Szent István évét ünneplik, ezért is köszönti egy másik nevezetes város. Az egykori "Királyok városába", melyet még 972-ben Géza fejedelem alapított, a Herendi Porcelánok mutatkoznak be a királyok porcelánjai. Köztük olyan hírességek is találhatók, mint a Viktória-mintás darabok. Ez Viktória királynőről kapta a nevét. Az első világkiállításon ugyanis, 1851-ben az angol királynő rendelt egy étkészletet ebből a kínai eredetű, lepkés és virágos mintával díszített készletből. Az azóta a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrájává fejlődött üzem ápolja a hagyományokat, azok tiszteletben tartásával újít, és valamennyi munkájának minden fázisát kézzel készíti, a minőségi munkát szigorúan szem előtt tartva. 

 

Budapest, Ernst Múzeum (Nagymező u. 8.)

Pilinszky János versét a művész életművéből válogatott alkotások, és friss, erre a bemutatóra készült művek ötvözete illusztrálja, mintegy 60 installáció, szobor, grafika, festmény és videó. A költeménynek megfelelően a szerelem megszemélyesítői, érzelemgazdag, képzőművészeti megjelenítői. A tárlat kihasználva a tér adta lehetőségeket, „meglepetés részeket” is tartalmaz, például egy szív installációt, egy fehér, rizzsel felszórt teret és egy fekete termet is hártyaszerű falakkal. A festmények pedig az installáció részeiként tűnnek fel.

 

 

 

Iparművészeti Múzeum, Budapest

Ferenczi Múzeum, Szendendre

Ludwig Múzeum, Budapest

Műcsarnok, Budapest

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Budapesti Történeti Múzeum, Budapest

Pesterzsébeti Helytörténeti Múzeum, Budapest

Hegyvidék Helytörténeti Múzeum és Galéria, Budapest

Matrica Múzeum, Százhalombatta

Kékfestő Múzeum, Pápa

Fodrász Múzeum, Budapest

Királyi Kastály, Gödöllő

Örökségvédelem, Budapest

 

 

 

 

 

 

 

A műsor a KKDSZ támogatásával készült.