Tárlatról tárlatra / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)

 

I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / Textilmúzeum, Budapest    

 

 

Tóth Anita Eszter közönségkapcsolati munkatárs és sajtóreferens

Népessy Noémi, az Óbuda Múzeum igazgatója, történész  

 

 

 

 

Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Sztaravodai út)

A Páll Etelka nevével fémjelzett tárlat a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum vándorkiállítása. Alapját az 1928-ben Viski Károly által közzé tett 16 festékes („burjános”, „rakottas”, aggatott vagy székely szőnyeg) újraszövése, újraalkotása képezi. A természet, a hagyományok és a szövés iránti alázatosságot példázza, ahogy a Gyergyószentmiklóson élő és alkotó Páll Etelka, Portik Erzsébet és Benedek Katalin hihetetlen precizitással elkészítették a szőnyegeket. A kender felvetőszálas, gyapjú leverő szálú, kilim technika, a természetes alapanyagok, a festőnövényeket felhasználó nagy tónuskülönbségű, diszes motivumú festés az eredeti módszert követi.

 

Budapest, Forrás Galéria (Teréz krt. 9.)

A Kossuth-díjas textilművész kiállítása a terézvárosi Galériában élettörténetéről mesél, és rajta keresztül Isten és ember kapcsolatáról, a szentségekről, harmóniáról, szépségről és igazságról, hiszen Hager Ritta művészetét kezdetektől fogva a spirituális gondolatok megfogalmazása, a keresztény szellemiség hatotta át, és ezzel párhuzamosan a hagyományok és a klasszikus eszmék megértésére és megértetésére való törekvés a maga sajátos művészi eszközeivel. Bonyolult technikával készült, sikból kiemelkedő, absztrakt, plasztikus művei kisérletező szándékkal párosulva a 60-70-es évek magyar textilművészetének megújulásához, képzőművészeti rangra való emeléséhez is hozzájárultak.

 

Budapest, Iparművészeti Múzeum (Üllői út 33-37.)

A "Scripta manent" („az írott szó megmarad”) című nemzetközi tematikus könyvkötészeti kiállítást 5 évente rendezi meg Tallinnban az Észt Könyvkötő Művészek Egyesülete. A negyedszer, 2010-ben megrendezett kiállitás az "Énekelt szavak" címet viselte, a 80. születésnapját ünneplő észt zeneszerző, Veljo Tormis előtt tisztelegve – dokumentum filmje ("Az újra meglelt dal" (R: Peep Puks, 1977) is megtekinthető. Az észt nép archaikus dalait (regilaul) közvetítő zeneszerzőről megemlékező kiállitáson 22 országból 171 alkotó vett részt. Ennek a seregszemlének észt, és néhány magyar és japán alkotását mutatja be a tárlat: a művészek által "felöltöztetett" kétnyelvű könyvtest A népdal megtalálása, 13 lírai észt népdal, A vas elátkozásának története és Észt balladák egységekre oszlik.

 

Győr, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum / Napóleon-ház (Király u. 4.)

A fiatal művész a fővárosi életének hétköznapjait körülvevő tér és élményei inspirációjára „lak(oz)ásunkat" vizsgálja. Nagyméretű dúcokkal készült fametszetein a tágabb értelemben vett otthon, a város, a közterek, az utcák és az épületek tűnnek fel. A frottázs nyomatokon viszont az intimebb gondolatok ad hoc vetületei jelennek meg. Személyes perspektívából saját „városi eposzát” teremti meg. 

 

Győr, Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum / Borsos Miklós Állandó Kiállítás (Apor Vilmos püspök tere 2.)

A „vegyes, keresztezett, félvér” jelentéstartamú hibrid szó ezúttal az emberi képzelet világára utal. A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakos hallgatói és festőművészek részvételével tartott egyhetes győri worshop alatt ugyanis számos szürreális „hibrid” mű született a festővásznon, melyeken a régi idők és korunk kompozit lényeit közelitik egymáshoz. A bemutatott válogatás 10 művész alkotásaiból került bemutatásra.

 

Budapest, Magyar Nemzeti Galéria (Szent György tér 2.)

Chagall. Háború és béke között + Ámos Imre, a "magyar Chagall” a háború örvényében 1937-1944 – 2013. szeptember 13. - 2014. január 5.

Az ikerkiállitáson a két kelet-európai zsidó származású alkotó életműve látható párhuzamba állitva, jellegzetes kelet-európai motivumkincsükkel, mégis egyetemesen emberi művészetükkel. Kettejük találkozása a valós életben Ámos 1937-es párizsi útjával vált lehetővé. A hazatérő Ámost rövidesen munkatáborba deportálták, és 1944-ben meghalt. Chagall a nácik miatt elmenekült Európából, és majdnem százéves korában halt meg. Életműve igy a 20 század történetének lenyomata, melyet kronológiai rendben lehet a tárlaton áttekinteni. A 4 egységbe rendezett, 65 bemutatott mű között látható az Élet c. főműve is, mely korábban még nem hagyta el Franciaorzságot. Ámos 45 festményének a kiállitásán a tematika a vezérfonal: a párizsi találkozás, az önarcképek és a feleség-festőtárs, Anna Margit portréi, az angyal- illetve az álommotívum. A tárlatot megtekintve nyilvánvaló, hogy közös bennük sorsuk, vallásuk, zsidó identitásuk.

 

Budapest, Ludwig Múzeum / Művészetek Palotája (Komor Marcell u. 1.)

Az Amszterdamban élő és dolgozó, 2010-ben a Paris Photo BMW-díját elnyert konceptuális művész hónapokon, esetleg éveken át foglalkozik egy-egy problémakörrel. Különösen izgatja a fény és építészet kapcsolata, keresi a világnak a kép általi megragadhatóságát, leírhatóságát, a mozgás, a tér és az idő megjelenítését. Művészetére jellemzők az analóg fotográfiai eljárások (pl. camera obscura és lyukkamera technika), a visszafogott képi világ, rendkívül erősen esztétikai jellegű fotográfia. A tárlaton bemutatott életműben olyan jelenségeket elemez művészi eszközökkel, mint a fényből létrejött képek, a fénykép fogalmának alkotórészekre bontása a tértől a kamera helyzetéig, és a fénykép valóságtartalma, ill. mennyire tudja megidézni vagy átírni a múltat.

 

Budapest, Műcsarnok (Dózsa György út 37.9.

Mátrai Erik installációját egy barokk oltár ihlette, és kifejezetten a Műcsarnok M0 helyisége számára készitette. Idilli tájával a mitikus időre és a természet ciklikusságára utal, miközben aranyszínű folyadék kavarog és folyik le a négy méter magas falról, és sárgás fénnyel tölti be a terepet, az életadó víz és gazdagság szimbólumaként. Feltűnnek a művészre jellemző motívumok, de tőle szokatlan módon csak vízzel, festékkel, fával és fóliával dolgozik, jelezve, hogy itt a képzelet képét jeleníti meg – szemben a sokoldalú médiahasználatról ismert műveivel, melyekben az illúzió megteremtése a cél.

 

Szombathely, Szombathelyi Képtár (Rákóczi F. utca 12.)

Az életművet átfogó kiállitáson számos művészeti ág képviselteti magát: belsőépítészet, festészet, grafika, fém- és faplasztika, bőrművészet alkotásai egyaránt megtalálhatók, hiszen Garajszki József (1934-) a képzőművészet számos területén kipróbálta és képezte magát. Asztalosként kezdett dolgozni, majd 1978-ig belsőépitészként kereste kenyerét, hogy utána szabad foglalkozású művészként élje életét. Több művészeti közösség és művésztelep tagja lett, európai országban járt tanulmányúton, kiállitott, és alkotott szabadtéri nonfigurativ szobrokat, domborműveket, ill. számos közgyűjteménybe is kerültek művei.

 

Szeged, Somogyi Könyvtár (Dóm tér 1-4.)

Véber Noémi (1974-) festőművész kiállítása a kollázstechnika sokszínűségét, játékosságát, kifejezőerejét hangsúlyozza. Anyagfelhasználása nagyon széles skálán mozog, a legegzszerűbbtől a legváratlanabb anyagokig is sokszinű. A képekbe épiti a természet formáit, erdőket alkot és virágos mezőket, tengereket, és idegen kultúrákat idéz meg, közöttük még a navaho indiánok is feltűnnek. Diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Rajz- és Művészettörténeti Tanszakán szerezte (1998). Sokat állit ki, és sokféel technikával: festészet, grafika, kollázs, montázs, mozaik technikák kapcsolódnak össze művein. A kiállításon szerepel a 2012-es „Interior Design” Nemzetközi Kollázspályázaton 1. díjat kapott kollázsképe is.

A kamarakiállítás egyik legkülönösebb írónkat mutatja be, aki kortársaival ellentétben irodalmi sikereiken túl, különleges találmányaival, zenei képességeivel is közismertté vált.  

A kamarakiállítás a két világháború közötti magyar irodalom egyik legnépszerűbb írójára emlékezi. Ő volt az Új idők című irodalmi hetilap szerkesztője. Munkásságát annyira elismerték, hogy Az élet kapuja című regényéért Nobel-díjra is jelöltek.

 

Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum (Városliget, Vajdahunyadvár)

A Vajdahunyadvár állandó kiállitásának földszinti és emeleti terében interaktiv játékra nyilik lehetősége az apró látogatóknak. Kiderül, milyen jó megfigyelők, nyomolvasók és rendőrségi nyomozók. Az erdőgazdálkodás, halászat, vadászat, földművelés, és az állatok élete mellett a nyomozás világába is betekinthetnek a játék során. A nyomozószőnyeget követve egy tolvaj nyomába vetik magukat, és ha megfejtik a rejtélyt, még jutalmat is kapnak. 

 

 

Debrecen, MODEM (Baltazár Dezső tér 1.)

Ország Lili (1926–1978) magányos, női és zsidó gyökerekből táplálkozó életműve villan fel a tárlaton, melybe különböző hazai köz- és magánygyűjteményekből érkeztek alkotások. A kezdetek a francia szürrealizmus és a metafizikus festészet hatását viselik magukon, végén a fal és az előtte kővé dermedt figurákkal. A középső korszak jellemzője a gyakran elemző, apró részekre szétszedő analiziseket követő tudatos képépités, és a múlt és az ősi kultúrák kutatása.  Az utolsó időszak győri barátainak biztatása közepette telt, nem csoda, hogy művei jelentős része ezt a várost gazdagitja. Ihletet gyakran irodalmi művek keltettek benne. A 48 részes labirintussorozata is ekkor készült. A korszak egyik érdekes megoldása, hogy a nyomtatott áramkört nyomódúcként használta.

 

 

Rövidesen következnek

a Kulturális Örökség Napok: szeptember 21-22.

és a Kutatók Éjszakája: szeptember 27.

 

 

 

A teljesen megújult tárlat a Goldberger Textilipari Gyűjtemény anyagát mutatja be, az egykori gyár területén. Jól látható, hogy a kezdetben néhány fős családi vállalkozásból hogyan fejlődött ki az egymást követő generációi során  a világhírű vállalat, majd hanyatlott és szűnt végül meg. A kiállítás a textilnyomás technológiáját, az ipar változását és a gyár történetének különböző fázisait a bemutatás módjávalszámos interaktív elem segítségével nemcsak érthetővé, de élvezetesé is teszi a látogatók számára.

 

Budapest, Textilmúzeum (Lajos utca 136-138.)

 

 

 

 

 

A műsor a KKDSZ támogatásával készült.