Szinuhe irodalmi magazin: Ipu. a főrangú intelmei 1.

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2013, September 13
Szinuhe irodalmi magazin / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)
2013. szeptember 13.
 
 
A műsor témája       
Mai téma: Ipuver intelmei – 1. rész, világnézet, intelem, panasz, palota, mumifikálás, malomkő, zűrzavar, pusztulás, istenek visszavonulása, felfordult világ, papirusz, hivatalok, zsákírnok, bíróság, nyomorult, félelem, halál, szóismétlés, "bizony" 
 
 
Ipuver intelmei:
A leideni Oudheidkundige Mededelingen Múzeum Egyiptomi Gyűjtményének egyik értékes papirusza a I.344 számot viseli, és egyik oldalán egy 15 oszlopba rendezett, sok helyen töredékes szöveget őrzött meg, melyet első publikációja alapján Ipuver Intelmeiként ismer a világ. Alan Gardiner 1909-ben tette közzé a papirusz eredeti szövegét, fordítását és kommentárját. Kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy egy történelmi esemény feljegyzésével áll szemben, mely magyarázatot ad arra, miért annyira hézagosak ismereteink az Óbirodalmat követő korszakról, és valójában mi is történt akkor.
 
Az értelmezésben számos nehézséggel kellett szembenéznie. A szöveg teljesen egyedi, sehol nem ismert másik forrása, és több helyen erősen töredékes. Maga a papirusz sem ép, hiányzik eleje és vége. Hieratikus írással írták, a klasszikus óegyiptomi nyelvnek megfelelő nyelvtani szerkezetekkel és szókinccsel. Ennek alapján megállapitható, hogy a szöveget a 18. dinasztia előtt fogalmazták meg, feltehetően még a Középbirodalom korában, vagy esetleg ennél is korábban. Tartalmi vonások alapján a legkorábbi keltezési lehetőség a 6. dinasztia vége.
 
Az íráskép azonban jóval későbbi időre mutat. A betűk és betűkapcsolatok írásmódja 19-20. dinasztia vonalvezetésére jellemző. Ennek alapján megállapítható, hogy a papiruszt, amit Giovanni Anastasi svéd konzul 1828-ban vásárolt, a Ramesszida korban készítették el, vagyis Ipu szövegét akkoriban még ismerték. A feljegyzések szerint a szakkarai piramisok környékéről kerül elő, tehát minden bizonnyal egy memphiszi hivatalnok vagy előkelőség tulajdona volt, aki a túlvilágra készült vele, mint becses értéket örökre meg akarta őrizni.
 
 
Irodalomtörténeti kitekintés:
Irodalmi művek történeti forrásként csak nagyon óvatosan használhatók fel. Tipikus egyiptomi példa erre ez a mű, melyet sokan az Első Átmeneti Kor állapotainak a leírásaként fognak fel, mások a Második Átmeneti Kor viszonyait vélik felfedezni benne. Valóban számos olyan elem található a szövegben, mely az adott korokra vonatkozó ismereteinkkel összhangban áll, ám hasonlóan nagy a száma azoknak, melyek vagy túlzónak tűnnek, vagy annyira általánosak, hogy valójában bármely zavaros időszakra igazak.
 
Különösen óvatosságra int az egyiptomiak maat / igazság, rend, harmónia fogalmának központi szerepe, melynek ellentéte az iszefet / káosz, gonoszság, hazúgság, bűn. Ezeket kellett minden uralkodónak kozmikus szinten kezelni, hogy Hórusz trónjának jogos örököse lehessen. A maatot követték azonban a hivatalnokok, előkelők, parasztok, szolgák, sőt az Egyiptomban megtelepedő idegenektől is ezt várták el. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk Ipu, a Főrangú, vagyis Ipu-ver szavait, látható, hogy folyamatosan általánosságokban beszél, egyetlen konkrét helyet, történetileg megfogható eseményt nem ír le, személyt nem nevez meg. Szavai több helyen összecsengenek Khakheperreszeneb panaszaival, mely szerzője szerint az első, ebben a műfajban – a panaszt okozó állapotok leírásakor, ami irodalmi toposz használatára utal. 
 
A fennmaradt részek között azonban számos olyan elem megtalálható, mely nemcsak a korabeli világkép általános vonásait, az ideális állapotot és annak ellentétét, a pusztulást, összeomlást mondják el, hanem sok kis megállapítás az akkori élet apró mozzanataiba enged bepillantást. Kiderül például, hogy ebben az időben, a szandált még csak az előkelők viselték. A feleslegessé vált szemetet, amit el akartak távolítani közelükből, a Nilus folyóba dobták – a tömeges sirásás helyett ezért járhattak igy el halottaikkal is. Cédrusolaj szolgált az előkelők balzsamozására, és a papokhoz cédrusfából készült koporsót tartottak méltónak. Utazáshoz vittek magukkal gyékényszőnyeget az oázisok lakói. Volt „családtervezés”, amennyiben elkülönítették a „kivánt” gyermekeket. Különösen nehéznek tartották a tömjénes mozsarat ...
 
 
Szerkesztő-műsorvezető: dr. Győry Hedvig
Technikai munkatárs: Padi Géza