I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk /  Nyolcak, Szépművészeti Múzeum

 

Schilling Sára, Kiállítás-szervezési osztályvezető

Barki Gergely, MTA Művészettörténeti Intézet, Nyolcak kurátora

 

 

 

Budapest, Öntödei Múzeum (Bem József u. 20) 

Magyar malom-modell Ausztráliából – 2011 június 3-tól

William Farrer búzanemesítő és Fredrick Guthrie, a világ első „gabonavegyésze” az 1890-es évek elején a szelekció egyik fontos kritériumaként a nemesített búzából őrölhető liszt mennyiségét és minőségét tartották. A Ganz és Társa Rt. 1880-as években egy forradalmian új technológiai megoldást talált, melyet 7,5 cm átmérőjű és 6 cm széles kéregöntésű öntöttvas őrlőhengereket és szitaberendezést is tartalmazó ún. próbamalmokkal mutatott be. Az ausztrál szakemberek egy ilyen „reklámmalommal” kezdték meg kísérleteiket, mellyel megszületett a ma gabonakémiaként ismert szaktudomány. A cikkekben „játékmalomnak” titulált első laboratóriumi vizsgáló eszközük segítségével választották ki az őrlés során a legtöbb és a legjobb lisztet adó búzafajtákat. Negyedére kicsinyített az eredetivel teljesen azonos kivitelű és működésű modelljét Colin Hopkins, nyugdíjas mérnök készítette el 1990-ben, csupán azzal a különbséggel, hogy a gőzgép hajtotta szíjáttételek helyett ezt villanymotor mozgatja. A Sydneyben élő magyar gabonakutató, Dr. Békés Ferenc ötlete nyomán került most ide.

 

Budapest, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (Városliget krt. 11)

A Csuklósítás’50 kiállítás anyaga egy veterán Ikarus csuklós buszban június négy hétvégéjén különböző helyszíneken megtekinthető. Keresztül (ld. a Múzeum honlapját). Az első magyar csuklós busz rendhagyó körülmények között épült meg, ugyanis nem egy buszgyár gondosan megtervezett prototípusa volt, hanem a Fővárosi Autóbusz Üzem mérnökei és szakemberei két kiselejtezett járműből építették össze. A jármű Európában másodikként készült el, de forgalomba elsőként állt. A rendhagyó tervezési folyamat emlékei, dokumentumai tekinthetők meg.

Helyszínek és nyitva tartás:

 

Budapest, Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (Attila u. 93) 

A „Művészet és Kultúra Világa Egyesület” által tavaly meghirdetett Nemzetközi Festészeti felhívásra beérkezett művekből látható válogatáson mintegy 50 alkotó műveit mutatják be. A festmények és objektumok tartalmukban és technikájukban is igen változatosak, sokszínűek, hiszen a klímaváltozás kihatással van Földünkre, vizeinkre, energiaforrásainkra, táplálkozásunk biztonságára, a hal- és vadállományra, és magára az emberi életre, emberi kapcsolatok rendszerére. Bemutatására a művészet eszköztára a hagyományos festménytől a rongyképen, kerámián keresztül a kollázs és további megoldásokig széles skálát kínál.

 

Budapest, Magyar Nemzeti Galéria (Budavári Palota)

Privát labirintusok. Autizmussal élő alkotók és kortárs képzőművészek közös kiállítása - 2011. június 3. – szeptember  18.
A 17 autista és 9 kortárs képzőművész alkotásait bemutató tárlaton szembetűnő a szemléletek, megközelítési módok különbsége. Míg az autista alkotó a művészetben is az állandóságért, a biztos támpontokért folytat küzdelmet. Jól kitapintható a pontos, mennyire nagy adatmennyiséget, milyen pontosan megjegyeznek, de emlékezetük általánosításra, elvonatkoztatásra való képtelensége is, melynek eredményeként az egyformán ismétlődő tevékenység kiemelten fontos számukra. A kontrollálható világra való vágyukhoz a kortárs művészek alkotásai környezetükre is reflektáló, továbblépni segítő hivatkozási pontok. A kiállítás rendezés szempontjából ezek elválasztó blokkok, melyek párba állítják a kétféle megközelítési módot, és az egybeesésekkel és hasonlóságokkal, no meg az eltérésekkel elgondolkodtatnak, és rendezők reményei szerint a látogatókat az érintettség felfedezéséhez vezetik, elősegítik a megérteni akarás vágyát, és egy olyan lépés felé irányítják, amely néhány új nézőponttal gazdagídva, saját magunk és környezetünk jobb megértéséhez nyithat utat.

 

Dunaújváros, Intercisa Múzeum (Városháza tér 4.)

A tárlaton két szakrális tér bemutatásra és szerepének megismertetésére törekedtek a népi kultúra területén. Az egyik a paraszti kultúránkban általánosan elterjedt, a lakószobában kialakított szent képeket és szobrokat magába foglaló szent sarkok. A másik téma a búcsújáró helyek világát idézik fel, amikor a magán szférából kilépve, a közösségi vallási élet tárgyai, és a személyes hit eszközei együttesen jelennek meg. Ezek a tárgyak sok száz év hagyományát, üzenetét hordozzák annak ellenére, hogy koruk csak 100-150 évre tehető. A bemutatott, többségében magánszemélyektől kölcsönzött tárgyak használata nagyrészt a római katolikus vallású, királyi (történelmi) Magyarország parasztságához köthető.

 

Tápiószele, Blaskovich kúria (Múzeum út 13)

A hagyomány dícsérete. Paraszti öltözetek a Tápió vidékéről – 2011 Május 26 -tól 
A XIII. Blaskovich Napok rendezvényei között egy, Farmos, Kóka, Mende, Sülysáp, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tápiószőlős, Úri települések ruházatát bemutató tárlat is nyílt. Az öltözetek tulajdonosai jórészt magánszemélyek, de a Blaskovich Múzeum Baráti Köre, és a tápiószelei Néprajzi ház anyagát is kiállították.

 

Keszthely, Balatoni Múzeum (Múzeum u. 2)

A 20. sz. második felének meghatározó jelentőségű erdélyi magyar néprajzkutatója az anyagi kultúra és társadalomnéprajz szinte minden területén kutatott, különböző típusú néprajzi múzeumokat szervezett, kutatóhelyeket alakított ki. Vizsgálta az erdélyi magyar parasztság tárgyi világát funkcionális, történeti-táji összefüggéseiben és az együtt élő népek közötti természetes kapcsolatrendszerben is. Gyűjtései, kutatómunkája során készített grafikái szinte teljes képet adnak Erdély népéletének anyagi kultúrájáról. Az itt bemutatott szép válogatás így művészi és néprajzi szempontból egyaránt érdekes.

 

Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum (Múzeum körút 14-16.)

A firenzei Alinari Múzeumban, Európa egyik legrangosabb fotográfiai gyűjteményében összeállított vándorkiállítás a különböző európai országokat a nemzeti különbségek ellenére is összekötő szoros kulturális, vallási, gazdasági hagyományaikban rejlő kapcsolatok és az együvé tartozás bemutatását tűzte ki célul. Ennek megfelelően első egysége az európai gondolat és az egységes Európa történeti, politikai gyökereit; a tudás Európáját mutatja be Európa kommunikációs, ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi útvonalait és hálóját. A második egységben a programban részt vevő 27 európai tagállam saját magát mutatja be külön-külön, 4 fénykép segítségével, melyek a sajátosságok megragadására hivatottak. A tárlatot eddig Rómában, Berlinben, Ljubljanában, Párizsban, Brüsszelben, Pozsonyban és Madridban mutatták be. A Magyar Nemzeti Múzeumba hazánk uniós elnöksége érkezett.

 

Budapest, Szépművészeti Múzeum (Dózsa György út 41.) 

Art on Lake – Művészet a tavon. Kortárs víziszobrok a Városligetben (A Szépművészeti Múzeum rendhagyó kiállítása) – 2011. május 24. - 2011. szeptember 4.
A Múzeum szervezésében megvalósuló tárlaton 14 európai uniós ország 25 neves alkotójának nagyrészt erre az alkalomra készült szobrai tekinthetők meg az Európai Unió magyar soros elnökségének egyik legfontosabb és leglátványosabb hazai kulturális eseményeként. A város szívében elhelyezkedő 35 ezer négyzetméteres szabadtéri vízfelületen huszonöt felsorakozó belga, cseh, finn, angol, francia, holland, lengyel, német, olasz, osztrák, román, spanyol, szlovák és magyar művész képzőművészeti alkotásai mutatják meg a világhoz való viszonyát, a felmerülő kérdésekre adott reakcióját olyan művekben, mint pl.  El-Hassan Róza roma kosárfonókkal együtt készített Felkiáltójele, Tea Makipaa Atlantisza, Daniel Knorr beton hóembere, Jíri David hatalmas vakvezető botja. A tárlat a hídról és a sétányokról is jól látszik, de aki körül szeretné csónakázni a műveket, arra is talál lehetőséget. A tóparti sétányon Szesztay Csanád Így készült az Art on Lake - Művészet a tavon című werkfotó kiállítás a rendezés eseményeibe enged betekintést, míg az óbudai Vasarely Múzeumban megrendezett „Művek vízre - Tervek, modellek” kiállítson a tavon látható műtárgyak terveit ismerhetik meg a látogatók.

 

Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum (Széchenyi u. 9) 

A hazai kortárs képzőművészet egyik kimagasló, nemzetközileg elismert egyéniségének munkásságát több mint félszáz hazai és igen rangos külföldi egyéni, valamint kollektív kiállításáért, köztereken látható alkotásaiért és a művészképzésben végzett iskolateremtő tevékenységéért 2008-ban Kossuth-díjjal ismerték el. Alkotásairól átfogó képet nyújt most ez a nagyszabású tárlat, mely a Munkácsy-díjas festő-, grafikus- és szobrászművész páratlanul gazdag életműve előtt kíván tisztelegni.

 

Szentes, Koszta József Múzeum (Kossuth tér 1. ) 

"Kenyni muszáj". 150 éve született Koszta József – 2011. május 18. - 2011. július 2.

A múzeumi világnapon, május 18-án nyílt tárlat a százötven éve született festő 23 műve a festői útkeresést és a csakis rá jellemző festői stílust, a kifejezésmódot meglelt európai rangú festőóriást egyaránt megmutatja. A Müncheni Akadémián, ill. Lotz Károly és Székely Bertalan tanítványaként induló művész közel 30 évig élt egy Szentes közeli pusztán, melynek életét különlegesen szép képekkel örökítette meg. A tájképeket, virágcsendéleteket, portrékat és grafikákat jelentős mértékben magángyűjtők bocsátottak a kiállítás rendelkezésére.

 

Budapest , Petőfi Irodalmi Múzeum (Károlyi u. 16) 

Első szekvenciák, 1964 - Kovács Attila festőművész kiállítása – 2011. június 4. - 2011. augusztus 1.
Az 1938-ban Budapesten született művész a Magyar Iparművészeti Főiskola után a stuttgarti Állami Képzőművészeti Akadémián tanult, és 1981-ben tért csak vissza Magyarországra. Egy lényegében új, nem-ábrázoló szintetikus vizuális nyelv kidolgozását tűzte ki maga elé célul, melyben az igen és nem információs logikájával programozható nyelv megfogalmazásra törekedett. Elméletét 1967-ben Az átalakuló plasztikusság manifesztuma, és 1968-ban Az esztétikai tér címmel jelentette meg. Az összefüggéseket koordinátarendszerek bevezetésével, meghatározott módon definiálja. Az időstruktúrák matematikai jellegét hangsúlyozza: ezek megjelenése a látható forma, amely teljesen különbözik a fogalmi vagy szám-fogalmi struktúrától. 1968 óta szekvenciális csoportokban készíti képeit. Munkásságának eredménye a 20. század ábrázoló és absztrakt művészete után az úgynevezett szintetikus kép, ahogy maga nevezi szubsztrátum.

 

Szeged, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Dóm tér 1-4)

A Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület Szegedi csoportjának 25 művésze és 32 művészetpártoló gyűjtő tagja mutatkozik itt be az ötszázharminc grafikája és ex librisen keresztül.

Az 1934-35-ös szezon színháztörténeti jelentőségű előadásainak gazdag kép és kéziratanyagát lehet a tárlaton megtekinteni, mely egy igazi polihisztor, Bánffy Miklós író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, valamint színpadi rendezőt is bemutatja. Különlegesség a most megtalált Ember Tragédiája rendezőpéldánya.

Kamara-kiállítás Polner Tamás és Varga Lóránt kötetének fotóiból, a az Ünnepi Könyvhét programjának részeként nyílik.

„A nemzet mindenese”. 215 éve született Fáy András – 2011. május 16 - 2011. július 2.
Fáy András irodalmi munkássága mellett (társadalmi regényeik, mesék, erkölcsi példázatok) a haza „nevelését”, előrejutását a közéletben is próbálta támogatni. Többek között ő alapítottaa Takarékpénztárt, ami az első magyar pénzintézet volt.  Széchenyi és Deák Ferenc is elismerte közéleti tevékenységét; irodalmi munkásságával pedig kivívta a Kisfaludy Társaság és az Akadémia tiszteletét. A kiállításon elsősorban irodalmi munkái tekinthetők meg néhány közéleti írásával.

Fiókkönyvtárak 2011. június 30-ig látható kiállításai:

Petőfi-telepi: 1945 előtti tápai esküvői képek – fotók Molnár Mária gyűjteményéből

Csillag téri: Tanzániától Szegedig – A Szegedi Amatőr Alkotók Köre Fotóklub tagjainak munkáiból

Északvárosi: 90 éve született Karinthy Ferenc – irodalmi munkásságának áttekintése

Móra utcai: Madonnák és virágok – Kocsubej Tamara festményei

Francia utcai: Németh Istvánné Nagy Mária olajfestményei

Odesszai: Fa-fantáziák – Farkas Géza amatőr fotós kiállítása

Tarjáni: Tavasz – A Szegedi Amatőr Alkotók Köre Fotóklub tagjainak munkáiból

Szöregi: A szőregi Kiss kert növényei – Pölös Zoltán természetfotói: 2011. június 22-ig.

Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum (Batthyany u. 2)

 

Budapest, Iparművészeti Múzeum (Üllői út 33-37.)

Kiállításunk a Muzej Marton porcelángyűjteményéből közel 130 klasszicista és empire stílusú tárgyat a bécsi Császári porcelánmanufaktúra fénykorában, Conrad von Sorgenthal gyárvezetésének periódusban (1784-1805) készült, mely az európai porcelán történetének egyik csúcspontja volt páratlan művészi értékei és technikai kiválósága miatt. A főként klasszicista stílusú bécsi dísztárgyakat, valamint biszkvit plasztikákat olyan francia; sèvres-i, vincennes-i, párizsi és orosz; szentpétervári, moszkvai porcelánok egészítik ki, amelyekre részben hatott a bécsi klasszicizmus. Korabeli, hasonló formavilágú ezüst- és bronztárgyakat, kivételes cseh és orosz féldrágaköveket imitáló üvegek is láthatók lesznek a tárlaton.

 

 

 

A 20. század első évtizedében elsősorban Matisse és Cézanne művészetének hatása alatt nyolc magyar művész (Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstock Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos) saját alkotócsoportot alakított ki, és közösen rendezett tárlatokat. A 3 korabeli kiállítás képeit külön-külön egységbe fogva, mégis egymással szerves kapcsolatban állította ki a kiállítás 5 kurátora. Olyan kincsek is találhatók közöttük, melyek a pécsi kiállítás idején még ismeretlenek voltak, mint pl. a Czóbel és a Tihanyi akt. A reprezentatív válogatás a művészek 1906 és 1913 közötti alkotásainak átfogó képét mutatja be, kronológia rendben, logikai egységekbe rendezve. Az előzmények között a csoport formálódása, ill. az annak alapjául szolgáló nyergesújfalusi Kernstock birtokon készült, és a párizsi, különösen a „vadak” (fauve) irányzatába tartozó alkotások mellett kiemelt szerepet kaptak Berény Róbert művei. A tárlatot a Kernstock Károly tervezte Schiffer-villa üvegablak rekonstrukciói zárják, és a csoport tevékenységét bemutató, tudományos igénnyel készülő dokumentumfilm rövid előzetese, melynek forgatását a nyáron fogják befejezni. A kiállításhoz részletes katalógus készült.

 

A Múzeum Egyiptomi Gyűjteményében őrzött 4 múmiát mutatja be a tárlat a rajtuk végzett orvosi vizsgálatok eredményeivel, és a korabeli elképzelések feltárásával. Kitér a mumifikálás technikájára, az egyiptomi halotti művészetre, és látható lesz az egyik múmia arcrekonstrukciója. A magyarázattok között a múmiakutatás vizsgálati módszereiről is lehet tájékozódni. A kiállításhoz kapcsolódó második teremben a vizsgálatokról és az elért eredményekről egy 3D film nyújt majd tájékoztatást.

 

Budapest, Szépművészeti Múzeum, Dózsa Gy. u. 41.  

Az 1896-os évben a Millennium  alkalmából született új törvény egy új múzeum létrehozását írta elő, mely az európai, és azon belül a magyar művészet  fejlődését is hivatott volt bemutatni. Komoly megfontolások után az épület megtervezésével és kivitelezésével Schickedanz Albertet és Herzog Fülöpöt bízták meg. A kitűzött célnak megfelelően az első emeletet az eredeti tárgyak bemutatására, a földszintet a legfontosabb művek másolatainak tervezték. Így az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum földszintjén a dór, ión, román, reneszánsz és barokk stílusban megépült csarnokok fogadták be a korszaknak megfelelő nagyméretű gipszmásolatokat, és itt helyezték el az antik gyűjtemény eredeti tárgyainak tárlatát, feljebb pedig a Régi Képtár Gyűjteményét állították ki. A gyűjtemények gyarapodásával először a másolatok szorultak ki a kiállítási térből, majd a magyar és európai művészet alkotásait választották külön. Azóta a hely szűkössége miatt mélyföldszinti tereket is  kialakítottak …

 

 

 

 

 

 

A műsor a KKDSZ támogatásával készült.