I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / Fertődi Eszterházy Kastély

 

Dobó Ágota, Műemlékek Nemzeti Gondnoksága igazgatója, Eszterházy Projekt vezetője

Bardi Teréz, Műemlékek Nemzeti Gondnoksága tudományos titkára, művészettörténész

 

 

Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum (Katona József tér 12.) 

A születésnapi kiállításon jól látszik a mester műveinek sokfélesége. Egyéni technikával készült tárolóedények, kanalak, sótartó, láda, ülőke, különféle használati tárgyak, melyek gyakran szoborszerűek – ezt elősegíti alapanyaga is, ugyanis szívesen farag kérgétől megtisztított rönkből. Ormánsági ls somogyi néphagyományt eleveníti fel a lélekmadarakkal, melyeket régebben a mestergerendára függesztettek. A pontosan kisúlyozott fa pedig az enyhe szellőre is „repült”. Köztéri alkotásai fotók formájában vannak jelen.

 

Budapest, Földalatti Vasút Múzeum (Deák Ferenc téri metró aluljáró) 

A BKV és jogelődjei a közösségi közlekedés indulása óta kapcsolatot tartott fenn az utasokkal feliratok, plakátok és más hirdetmények formájában. Ezek tartalma és formája az évtizedek alatt sokat változott – az 50-es évek „A kötőtűk használatából eredő esetleges balesetek, sérülések feltétlen megelőzése érdekében kérjük, hogy az utazás tartama alatt a horgolástól és kötéstől tartózkodni szíveskedjenek.” felszólítása például ma már értelmét veszítette, ahogy az az utasítás is, hogy melyik irányba balesetveszélyes a mozgó villamosról leugorni. A tárlaton Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (BSzKRt) negyed évszázadából és az 1950-es, 1960-as évek BKV anyagából látható egy összeállítás.

 

Budapest, Néprajzi Múzeum (Kossuth Lajos tér 12.) 

A berlini Európai Kultúrák Múzeuma kultúratörténeti kérdésfelteléseivel elsősorban a kelet-európai átalakulás folyamatait kívánja bemutatni. Frank Gaudlitz fotográfus "Casa mare" - "A nagy tér" című projektje Európa keleti, délkeleti többnemzetiségű, multikulturális területén színes felvételekkel ünnepi öltözetben örökítette meg Duna menti utrazásán meglátogatott embereket. a fényképeken Erdélyben és a Bánságban románokat, németeket, magyarokat és romákat, Dobrudzsában törököket, tatárokat, muszlim romákat, aromunokat, németeket, lipovánokat és ukránokat, Magyarországon a magyarok mellett székelyeket, németeket, hollandokat, horvátokat, szerbeket és romákat, Moldvában romám moldvaiakat, oroszokat, gagauzokat, a Vajdaságban szerbeket, horvátok, szlovákokat, németeket, magyarokat, ukránokat és romákat fényképezett. A képek a hagyományokat és a különböző életmódokat szemléltetik.

 

Szeged, Regionális Összművészeti Központ /REÖK (Tisza Lajos krt. 56.) 

Az amerikai énekes- és színésznőnek (1926-1962) a német Ted Stampfer gyűjteményéből összeállított kollekciójában Monroe ruhái, ékszerei és különböző kiegészítői, róla készült, stúdió- és sajtóarchívumokban fellelt eredeti fotók, levelei és egyéb személyes tárgyai láthatók forgatókönyvek, más filmes dokumentumok és rekvizitumok mellett. Újabb egységet alkotnak a kooperációkból származó darabok, illetve a kortársak visszaemlékezései. A kétszáznál is több emlék felidézi rendkívüli egyéniségét, megjelenését, de magánemberként is közelebb hozza a látogatóhoz.

 

Szekszárd, Wosinsky Mór Múzeum (Szent István tér 26)   

 „Utam muzsikával járom …” Sárdy János emlékkiállítás – 2012.július 15. - 2012. október 30.

A Sárdy János (1907-1969) születésének 100. évfordulóján, Dunaföldváron rendezett kiállítás felújítása a nagykónyi Sárdy-emlékszoba gyűjteményéből és az Országos Színháztörténeti Múzeum dokumentumaiból is merít. Tablókon lehet áttekinteni operaénekesi pályáját, majd film- és operettszerepeit, míg bútorai, fellépőruhája, harmóniuma, sminkkészlete és a színészbarátok hozzá írt sorai is tárgyi valójukban vannak jelen. A tárlaton archív felvételeken hangja is hallható.

 

Zebegény, Hajózástörténeti Múzeum (Szőnyi István u. 9.) 

A Titanic száz éve történt katasztrófájára emlékezve a múzeum Lengyel Árpádnak (1886-1940), a mentőorvosi gyakorlata miatt a Carpathia hajóorvosai közül a mentéshez kiválasztott orvosnak a hagyatékát mutatja be. A newvezetes helyszínt a Titanic kicsinyített mása segít elképzelni. Életútját fényképek és személyes tárgyak idézik: díszkard, szurony, orvosi táska, és a túlélőkről készített feljegyzései – unokája, Reich Márta jóvoltából. Élete során számos helyen dolgozott: a Rókus kórház, a Mária téri, és a Kapás utcai rendelőintézet fül-orr-gége szakorvosa, a Carpathia hajóorvosa, az I. világháborúban mentővonat katonaorvosa, iskolaorvos, a Beszkárt üzemorvosa, magánorvos és 35 éven keresztül a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BÖME) mentőorvosa, főorvosa volt.

 

Békéscsaba, Munkácsy Emlékház (Gyulai út 5.) 

A vendégkiállításon a Bereczki Imre gyűjteményéből kinőtt dévaványai múzeum anyagának válogatása tekinthető meg, mely Ványa történetéről és kulturális életéről szól. A régészeti tárgyak felelevenítik a hajdani lakók életét, míg az Ősök emléke kísért című kiállítás ványai, sárréti paraszti életmódot, leginkább a pásztoréletet elevenítik fel, köztük Kádár Ferenc, a dévaványai Népművészet Mestere által készített tárgyak is találhatók.

 

Szombathely, Szombathelyi Képtár (Rákóczi Ferenc u. 12.) 

A szombathelyi textilbiennálék és -triennálék történetében ezúttal ismét olyan alkotásokat válogattak össze, melyeknél  a textilhez való hozzáadás, a textil gyarapítása, bővítése, gazdagítása, a textilnek valamivel való összekapcsolása fontos szempont volt. Ezeket az új kezdeményezéseket felkarolandó írták ki a pályázatot, így a látogatók számos új összefüggésben, formában találkoznak az anyaggal.

Bonyhád, Völgységi Múzeum (Szabadság tér 2.) 

A csehszlovák-magyar lakosságcsere következtében 1947 és 1948 között mintegy huszonháromezer csehszlovákiai magyar család érkezett Magyarországra, ebből hatszáznyolcvan család, közel háromezer fő Bonyhád környékére. A tárlaton beilleszkedésük, fogadtatásuk, közös történetük jelenik meg visszaemlékezések, dokumentumok, tárgyak, és a kitelepítések eseményeinek tényszerű felsorolása segítségével.

 

Szeged, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Dóm tér 1-4.) 

Az orvostudományi, botanikai, földrajzi- és útleírási kötetek növényábráiból összeállított tárlat legrégebbi emlékei a XVI. századból származó, a növények gyógyászati felhasználását feljegyző füveskönyvek. Ezekben még kézzel színezték a fametszetű ábrákat. Díszalbumok mutatják be a 18. századi híres kerteket, mint Schönbrunn, Vatican. A botanikai ismereteket életnagyságú, szintén kézzel színezett, finom rézmetszetek szemléltetik. Megtalálható több ókori tudós és híres utazók egzotikus és bibliai növényeket is ismertető növényleírásai, és Csapody Vera 1932-ben megjelent doktori értekezése, mely 7 példányának egyikét Győrffy István professzornak dedikálta – ő is kézzelo festette ki a színeket.

 

Budapest, Magyar Nemzeti Galéria (Szent György tér 2.) 

A tárlaton közel 300 műtárgyat, festményt, szobrot, érmet, serleget, fotót, plakátot, filmet lehet megtekintetni az egyes sportágak jellegzetességeinek, céljainak megfelelő műalkotások és relikviák segítségével. A címet, mint a kiállítás egyik kurátora, Szabó Lajos, a Magyar Sportmúzeum igazgatója elmondta, az újkori olimpiai mozgalom alapítójának, Pierre de Coubertinnek tulajdonítják. A tárlaton a sporttal kapcsolatos alkotások is tág teret kaptak, mint mint Ferenczy Béni, Medgyessy Ferenc, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Vaszary János, Szőnyi István vagy például Egry József művei, és díjazott magyar alkotásokat is bemutatnak – 1948-ig ugyanis az olimpiákon művészeti megmérettetéseket is rendeztek, például Hajós Alfréd, Gellért Imre, Manno Miltiades vagy Szepes Béla karikaturista munkáit.

Sárospatak, Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma (Szent Erzsébet u. 19.) 

A tárlat öt felfedező vadászutazót életét, munkásságát mutatja be: Teleki Sámuelt (1845-1916), akiról az afrikai Teleki vulkánt elneveyték, Kittenberger Kálmánt (1881-1858), aki a MNM számára gyűjtött afrikai állatanyagot, Sáska Lásylót (1890-1978), akit Abesszínia „Albert Schweitzere”-nek neveznek, Mésyáros Kálmánt (1894-1971), aki az abesszin fejedelem orvosaként dolgozott, és széchenyi Zsigmondot (1898-1967), akinek afrikai, indiai és alaszkai vadászatairól szóló könyvei közel másfél milliós példányszámban jelentek meg. A kiállított trófeák mai vadászoktól származnak.

 

 

 

Budapest, BTM Budapest Galéria Kiállítóháza (Lajos utca 158) 

Másképp gondolkodik az ember "képekkel" mint szavakkal. Másképp gondolkodik a befogadó mint az alkotó, mert más információk, élmények alakították, formázták látásmódját, tudását, személyiséget. Ezek a gondolatok sarkallták Szilágyi Szabolcsot arra, hogy  közös munkákat készítsen thai, kínai, francia, magyar művészekkel és Buddhista Mesterekkel, és információk nélkiül állítsa ki ezeket az alkotásokat, melynek interpretációját a nézőktől várja.

 

 

 

Látogatható például a kastélykápolna híres freskójával, melyen Szent István király a magyarok Nagyasszonyának, Szűz Máriának ajánlja fel a koronát (a kép teljes címe: Szentháromság és a korona felajánlása), a kastély központi részét képező belvedere festményekkel díszített lépcsőházával, különleges termeivel, köztük az Apolló és Haydn teremmel, mely jelenleg hangversenyteremként is szolgál – ennek szerepét a helyreállítási munkák eredményeként a marionett-szinház fogja átvenni. A látogatók a kertben a 18. századi barokk kert hangulatát élvezhetik, a szintén felújított, és újratelepített Narancsház környékén narancs-illat övezi őket, a rózsakert táján pedig rózsaillat. El lehet látogatni a sírdombra is, melyben Cziráki Margit grófnőt, Esterházy IV. Miklós herceg feleségét is eltemették – az összes Eszterházy birtok földjéből hoztak ide a domb kialakításakor.

 

A „Magyar Versailles" a 18. században jött létre, „Fényes” Miklós Eszterházy herceg elképzelései szerint. A herceg 1762-ben kezdett az építkezéshez, miután a család hitbizományának a tulajdonosa lett. Élete végéig folytak a munkálatok, részben a kastély, részben az azt körülvevő terület épületein, ill. a park kialakításán. Az első fázisban a barokk-rokoko kastély készült el a korszak vezető építészeinek, Nicolaus Jakoby, Hefele Menyhért és Ferdinand Mödlhammer építészek tervei alapján. Ezt olyan épületek követték, mint az Operaház, amit tűzvész miatt másodszor is felépíttetett, és a marionett-színház, melyekben az udvari zenészként évtizedeken át alkotó Franz-Joseph Haydn műveinek premierjei követték egymást, vagy a Muzsikaház, ahol a zenészek laktak, és számos további épület, melyekre a herceg és vendégeinek, ill. kíséretüknek szüksége volt.

A kastély festményei között kiemelkedik az Apolló terem, a nyári ebédlő és a kápolna festménye. Ez utóbbinál Mildorfer Ignác szokatlan technikát alkalmazott: a laternában a Szentlélek képe a megvilágítás hatására egészen különleges, rózsaszín árnyalatban úszik. Restaurálását Europa Nostra-díjjal (2001), a műemlékvédelem Oscar-díjával jutalmazták. A kastély egykori berendezési tárgyai között a Pompadour-gyűjtemény darabjai, a korszak leghíresebb francia bútorműveseinek alkotásai, 1000 guldent érő kínai lakktáblák, és más különleges értékek pompáztak.

A lúdláb formában kiképzett park fénykora ugyancsak Eszterházy Miklós idejére esik, amikor a két oldalt elhelyezkedő hercegi és hercegnéi lakosztályhoz szobrokkal és kővázákkal díszített kamarakerteket alakítottak ki, és a díszudvarban szökőkutak, vízesések, mitológiai istenekről elnevezett mulatóházak és kínai pagoda állt.

A kastély és környezetének helyreállítása évtizedek óta húzódik. A Műemlékek Nemzeti Gondnoksága 2001 óta rendkívüli erőfeszítéseket tesz a kastély pompájának a helyreállítására – legnagyobb részt a fénykor állapotát rekonstruálják.