I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / Szeged, Móra Ferenc Múzeum

 

Hegedűs Anita, a Múzeum közművelődési munkatársa

 

 

Debrecen, Tímárház / Kézművesek Háza (Nagy Gál István u. 6.) 

A sorozat második tárlatán a Kölcsey Ösztöndíj támogatásából megvalósult 19. század végi 20. század eleji debreceni cívis polgárok viseletét mutatják be, és hagyományokra épülő, azok mintáit, forma-, és díszítmény kincsét átörökítő modern ruhákat, kosztümöket. A Helytörténeti Fotótár segítségével összeállított korabeli fotók neves épületek, családi fényképek segítségével idézik fel a környezetet.  Összehasonlításként a pesti divat egy 1892-ből származó divatlap képein láthatók.

 

Debrecen, Tímárház / Kézművesek Háza (Nagy Gál István u. 6.) 

Boján Imre 20 éve készít riseliő csipkéket. Debrecenben él és alkot. Munkái megtalálhatók a Hortobágyi Nemzeti Park Kézműves udvar alkotóműhelyében. A Hagyományok Háza és az Iparművészeti Lektorátus által zsűrizett alkotásai között kisméretű, egyedi ajándéktárgyak és nagyméretű terítők is láthatók.

 

Makó, József Attila Múzeum (Megyeház u. 4.) 

A múzeum raktári anyagából kiválogatott legszebb bútorokból rendezett kiállításon festett és faragott gondolkodó székek, sarokpadok, katonaládák, tékák, szuszékok, fogasok, tulipános ládák, ágyvégek láthatók. A régi stílusúak sötétkék, az újabbak (20. sz. eleje – 1 . világháborúig) világoskék alapon virágmintásak. A tulipános ládákon rendszerint évszám és név is olvasható – az egyik legrégebbi darab 1813-ban készült. 

 

Balassagyarmat, Palóc Múzeum (Palóc liget 1.)

A hagyományos paraszti gyermekkorba nyújt bepillantást. Láthatók gyermekbútorok (bölcső, ülcsik, állóka, forgó, tolóka), játékok, viseltek , és megismerhetünk népszokásokat, betekinthetünk a gyermekekkel közösen végzett munka menetébe, eszközeibe. Enteriőr idézi fel a falusi iskola hangulatát, az oktatás fokozatos térhódítását, a parasztság viszonyát a tanuláshoz, a társadalmi és vallási háttérrel együtt. A korabeli élet bemutatásával a környezettudatos nevelésre és  értékközvetítésre egyaránt törekszenek.

 

Budapest, Mai Manó Ház (Nagymező u. 20) 

Szabó Judit fényképei városi felvételek, szereplőit a pillanat időtlensége veszi körül. Azt veszi észre, ami örömöt ad, mosolyt csal a lélekbe. Személyiségük egyedi, de pillanatnyi szerepükön túl semmit sem árulnak el magukról - a képzelet szabadon szárnyalhat, mint a mesékben.

 

Békéscsaba, Munkácsy Emlékház (Gyulai út 5.)

A festő születésnapja alkalmából Iványi Grünwald Béla, Pállya Celasztin, Vigh Bertalan, Fried Pál, Vidovszky Béla, Csabai-Wagner József és más 19. századi festők képeit mutatják be különböző magángyűjteményből.

 

Csongrád, Tari László Múzeum (Iskola utca 2) 

A mintegy 400 tárgyat bemutató tárlaton ezüst kávés, likőrös és dohányzó szettet, János vitéz motívumaival díszített teáskészletet, cserkész éremsorozatot, különböző plakátokat és festményeket és Nagy Árpádnak Drahos Istvánnal folytatott grafikai párbajának műveit lehet látni. Az ötvös élete során körülbelül harminc városban élt, de Csongrádon húsz évet töltött a két világháború között, ahol a második világháború végéig közel kétezer ötvöstárgyat alkotott. Kiemelkedik a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének készített díszobeliszk, amelyhez 25 kg ezüstöt és 5 kg aranyat használt fel a művész - az obeliszk a második világháború során azonban eltűnt.

 

Budapest, Klebelsberg Kultúrkúria (Templom u. 2-10.) 

Négynegyed. Gesztelyi Nagy Zsuzsa, Góra Orsolya, Halmi-Horváth István és Somogyi Emese közös kiállítása – 2012. február 22. - 2012. március 11. 

A négy művész eltérő formanyelvet használ, közös témájuk viszont a tér és az időbeliség. Góra Orsolya festészetében a filozófiai irányzatok irányadók, a különböző világok együttes jelenlétének problémáját boncolgatja. Gesztelyi-Nagy Zsuzsa pszichedelikus érzeteke kelt, a megragadott jelenségek személyes jellegűek, a kellemes és kellemetlen elemek összefonódnak bennük., Az állandó kísérletezés jellemzi. Somogyi Emese művészetében az intim, bensőséges témaválasztásában környezetének tárgyai, az utca közege, a gyermeki világ jelenik meg letisztult formavilággal, anyaghasználattal.  jellemzik az áttört, megnyitott síkokat, a vonal tömegformáló karaktere. Halmi-Horváth István festményei dobozképek, a hordozó forma vonalakkal és síkokkal ritmikusan tagolódik, térélményt teremt, az itt tapasztalt ellentét érzékszerveink behatároltságát, a tapasztalás természetére irányítja a figyelmet.

 

Sárváry Katalin textilművész (1945-) pályája műszaki tanulmányokkal indult, majd a formatervezés felé fordult. Divat- és jelmeztervező, majd a ruhatervezés tanára lett. Ruhaterveihez többnyire konstruktív-geometrikus elemeket használ, motívumkincsében kedveli a szögletes, a diagonális, a csíkos-kockás felületeket. A balkáni népviseletet a Bauhaus formanyelvével modernizálja. A Munkácsy-díjat 1990-ben kapta.

 

Budapest, CSILI Művelődési Központ / Muszély Ágoston kiállítóterem (XX. Baross u.55.)

A megnyitón dr. Kelényi István felvázolta a grafikusművészek indíttatásában oly nagy szerepet játszó szülőváros, Szabadka kulturális képét a 20. század elején. Az új szelek elkísérték további pályáján is idősb. Ürmös Pétert, aki a rajz mellett a litográfiát és rézkarcot is szívesen művelte. Kevés munkája maradt fenn, ám öröksége unokája alkotásaiban tovább hat.  

 

Budapest, Műcsarnok (Dózsa György út 37.)  

A hetvenes évek óta a performansz műfaját művelő Marina Abramović Az üresség nyolc leckéje happy enddel (8 Lessons on Emptiness with a Happy End) című videóinstallációja 2008-ban tűnt először fel. A Laoszban forgatott ötcsatornás installáció egy hosszú fríz elrendezését követi, és a háború archetipikus jelenetei és természeti képek váltakoznak benne. A háborút ábrázoló jelenetek a televízió és a videójátékok képeire utalnak, míg a természeti képeken vízesés, sziget és egy Lélekfa látható, melyek a laoszi spirituális életre vonatkoznak. Részvétre szólít fel, elítéli az erőszakot és annak reprezentációját, és felajánlja a megváltás lehetőségét. A laoszi projekthez készített eredeti rajzok néhány darabja is látható.

 

Százhalombatta, „Mátrica” Múzeum (Gesztenyés u. 1-3.) 

Kodrucz Sándor és Gergő sportfotóriporterek felvételeivel tiszteleg a Múzeum a londoni Olimpia előtt.

 

 

Szeged, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Dóm tér 1-4.) 

Az 1892. február 28-án megalakult Dugonics Társaság története, mely megalakulásától megszüntetéséig (1952) a város kulturális életének meghatározó tényezője volt, ill. lett újjászerveződése óta, képezi a tárlat témáját. A korabeli évkönyvek és híradások, a társaság kiadványai mellett a helyismereti gyűjteményben őrzött meghívók, Palotás Fausztinnak szóló tréfás oklevél, Mikszáth Kálmán névkártyája is bemutatják a közben eltelt idők eseményeit.

 

Budapest, Józsefvárosi Zászlómúzeum (József krt. 68.)  
                Irak – 2012. február 22 - 2012. április 22.

A tárlaton Mezopotámia történetét mutatják be az ókortól napjainkig. Lehet látni népviseletes ruhákat, zászlókat és jelvényeket, különböző apró tárgyakat, és sok felvételt a mindennapi életről, örömökről és az elmúlt időszak eseményeiről.

Hazádnak rendületlenül... – 2012.01.28. - 2012.04.15.
A tárlaton az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékeit mutatják be, köztük a tábori felszerelés hordására használt borjúbőrből készült hátizsák – a borjú, a honvéd és nemzetőr egyenruhák, tábori sapkák és csákók, Augustin-rendszerű gyutacsos karabély és pisztoly, korhű ágyú, zászlók, császári dob, szablyák, a korszakról készült frissen restaurált festmények és akvarellek. Különlegesség egy amerikai szenátortól származó, a tű gömbjébe beépített Kossuth arcképes arany nyakkendőtű. A látogatók fegyver és egyenruha másolatokat próbálhatnak fel, tábori sátorba bújhatnak, térképeket tanulmányozhatnak …

 

Varázslatos viaszhengerek – 2011.11.12. - 2012.03.30.
A dél-alföldi népdalgyűjtés emlékei között érdekes színfoltok a századelőn a zenei felvételek megörökítésére használt viasszal bevont hengerek, melyekkel Kodály Zoltán és Bartók Béla is dolgozott. A tárlatot a témához kapcsolódó további tárgyak is kiegészítik a Múzeum gyűjteményéből.

Volt egyszer egy múzeum. Válogatás az egykori aradi ereklyemúzeum kincseiből – 2012. február 7. - 2012. március 7.
Az Aradi Ereklyemúzeum, melynek létrejöttét aradi értelmiségiek kezdeményezték, a Szabadságharcos Emléktárgyak Országos Múzeuma néven hamar az egyik legjelentősebb szakgyűjteménnyé vált. 1913-ban megnyílt állandó kiállítása a 60-as években azonban lassan megszűnt, és anyaga csak 1990 után lett ismét hozzáférhető. Bemutatását „A nyilvánosságtól elzárt 1848-49-es kultúrkincsek bemutatása a nagyközönségnek” (HURO/0901/237) című román-magyar projekt tette lehetővé. Látható például Kossuth tőrt rejtő sétapálcája, Damjanich János díszkardja és pecsétje, a szekér része, mellyel a bitófához szállították, Petőfi ereklyék, és sok más kincs - több mint százötven.

 

 

Szeged, Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1-3.) 

A Múzeumi a megyei múzeumi hálózat központja, éppen ezért fő épületén kívül, mely klasszicista stílusban épült, a város ill. a megye más részein is vannak múzeumai ill. kiállítóhelyei. A Móra Ferenc Múzeumban működő Osztályai között található a Stratégiai Osztály – ebbe tartozik például a múzeumpedagógia, mely számos izgalmas program lehetőségével várja az iskolás korú érdeklődőket, ill. innen koordinálják az Önkéntes programot, melyben középiskolások és felnőttek is részt vesznek. A régészeti és műtárgyvédelmi Osztályon az M34-es megyei útszakaszán végzett ásatások jelentős energiákkal folynak – az eredményekről a hónap műtárgya kiállításokkal tájékoztatják a közönséget, ill. végzik a műtárgyak restaurálását. A humántudományok Osztálya a néprajz, képzőművészet, történelem és numizmatikai gyűjtemény feldolgozásával, bemutatásával foglalkozik, míg a természettudományi anyagot a Természettudományi Osztály kezeli. Az állandó kiállítások között a Csak egy Földünk van tartozik hozzájuk. Az intézmény névadója, Móra Ferenc szelleme egy emlékszobával most is jelen van a munkatársak között.