2011 október 21. 

 

- MEBT hírek: hétfőn Rózsa Erzsébet előadása az „arab tavaszról”

- fodrász és borbély, Uszerhat élete, sírjelenetei, siralaprajz és díszítés szerkezete a 18. dinasztia idején, marha és kenyér számlálás, festő mesterek, borbélyok és fodrászok

 

A thébai, közelebbről gurnai temető egyik legrégebben ismert sírja, mely II. Amenhotep fáraó korában készült a „királyi írnok”, „Amon marháinak írnoka és felügyelője”, a „királyi hírnök”, „a kenyeret számláló írnok Alsó- és Felső-Egyiptomban” címeket viselő Uszerhat számára. A palota udvarában nőtt fel, a királyi gyermekekkel együtt sajátította el tudományát, így nem csoda, hogy a később trónra kerülő II. Amenhoteppel jó barátságban volt. Felesége, Mutnoferet a „királyi ékesség” címet viselte.

 

Sírja a kor szokásának megfelelően T alakban lett kialakítva. A bejárat két oldalán Amon-Réhez, Ré-Harahtihoz, Oziriszhoz (balra), és Oziriszhoz, Anubiszhoz, Hathorhoz (jobbra) intézett áldozati formulák olvashatók. Az architrávon feleségével együtt áldoz Ozirisznak.

 

A keresztcsarnok nyugati felén (jobbra) lánya és felsége társaságában mutat be áldozatot az isteneknek. Mellette 5 sávban a gabona felmérését és mezőgazdasági jelenteket örökítettek meg. Ezt követően ládákat hozó emberek, majd billogozni felvonultatott marhák sora látható. „Mindenféle jó dolog hozása ezen pásztorok által … Uszerhatnak” felirat kíséretében. A folyosó fordulójában a halotti sztélét festették meg, két halotti áldozat tükörjelenetével. A hátsó falon Uszerhat két lányával és fiával mutat be áldozatot. Széke alatt tegeze és írófelszerelése, feleségéé alatt tükör és cerkófmajom.

 

A keresztcsarnok keleti (bal) fele a Völgy szép ünnepének részletével kezdődik. Mellettük az ellátmányukat átvevő katonák étellel, itallal, amint sorban állnak a kenyéradagért. A függőleges sávok felirat nélkül maradtak. Újabb katonák hajvágásra várnak, ücsörögnek, majd Uszerhat a királynak áldoz egy gyümölcsökkel megrakott, virágokkal díszített tálcát, aki testőre kíséretében fogadja. A fordulóban álajtó, rajta feleségével ül az áldozati asztal előtt. Körös-körül a szájmegnyitási szertartás kezdőjelenete, tisztító szertartások és a Völgy ünnep „Amon-csokrának” áldozata. A szem-pap szerepében Uszi fia tevékenykedik. A bejárat felőli falon további áldozati jelenetek sora, és gyermeket ölben tartó asszonyok, akik talán gyermekeinek dajkái lehettek.

 

A hosszanti folyosón Uszerhat ismét Ozirisz és Anubisz előtt áll, majd a sivatagban vadászik kocsiján gazellára, rókára és nyúlra – katonái mögötte. Lejjebb madarászat és halászat családja jelenlétében. Fogadja embereitől a hálóval elejtett madarakat, szőlőt szüretelnek, és Uszerhat áldoz Renenutet istennőnek. A szoborfülkében feleségével közös szobrának csak kis töredéke maradt meg. A jobb oldalon a temetés jelenetei sorakoznak a nílusi hajóúttal, a sírfelszerelés behordásával, sirató asszonyokkal, papi felvonulással és a „szájmegnyitási szertartással”.

 

 

A fáraók évezredei alatt sokszor változott a frizurák divatja. Az egyszerű emberek maguk vágták, formázták a hajukat, vagy a borbély segítségével oldották meg ezt a feladatot, akit Xaqw-nak neveztek, és amikor leírták, a szó végén mestersége szerszámával, az éles pengéjű borotvával fejezték be. Mint Duau-Heti intelmeiből ismerjük, nehéz soruk volt, az utcákat rótták, kiabálva keresték klienseiket, és olyan szorgos munkával tudták csak megtölteni hasukat, mint amilyent a méhek végeznek. Ebből arra is következtetni lehet, hogy olcsó munkaerőt jelentettek. Uszerhat sírjának jelenete alapján alkalmanként a hivatalok is igénybe vették szolgáltatásaikat, és ilyenkor nyilván azoktól kapták meg járandóságukat.

 

Több szót is ismerünk, melyek más, a hajviselet elkésztését végző személyekre vonatkoznak, de nem minden esetben világos, hogy valójában milyen munkát is végeztek. Ezek közé tartozik a „haj megcsinálója” (jrt-Snj), „hajhoz tartozó, a haj embere” (Snj), „fodrász/nő” (nS / nSt). Biztosra vehetjük viszont, hogy díszes frizurát készített az „ékesítő/nő” (Skry vagy Xkry / Xkrt), akinek a nevét talán legtalálóbban a hajszobrász formával lehetne visszaadni.

 

A haj nagyon fontos volt az ókori egyiptomiaknak, amit az is jól mutat, hogy már a Nagada kultúra idején helyeztek a sírokba emberi hajból kialakított golyókat. Később ezzel látták el a 18. dinasztia királynőjét, Meritamunt is. Tutanhamon sírjában két vászonba göngyölt hajfürtöt pedig kalcit ládába helyeztek. Tell el Amarnában lepecsételt agyaggolyócskákban találtak hajat. Ezek gyakorlati célja ugyan ismeretlen, de feltételezhetően a túlvilági élet számára fontosak voltak. Ilyen célt hajfonatok és parókák is szolgáltak a sírokban.

 

Hajtincseket és -fonatokat koporsókba, sőt múmiapólyák közé is rejtettek. Leggyakrabban azonban a frizura részeiként kerülnek elő, akár a természetes hajjal a fejen összedolgozva, akár parókának elkészítve. A fonatokkal történő hajhosszabbítás nem csak nőknél volt divatos – a 11. dinasztia korában elesett katonáknak Deir el Bahariban sietősen ásott sírjában egyik katonának feltűnően dús haját vizsgálva, szintén felfedeztek vendéghajat.

 

A fáraókor teljes ideje alatt szokás volt a paróka viselete is, és ez a szokás a görög és római kori Egyiptomban sem szűnt meg. Jellemző módon valódi emberi hajból készültek, többnyire a mediterrán népeknél szokásos cynotrichus típusból, de az Újbirodalom idején divatba jött a negroid hajviselet, melyet a negroid heliotrichus típusú hajból készítettek, a Núbiában megszokott ősi mintára. A haj nagy érték lehetett: az illahuni városban (hagyományos nevén Kahun) az arany és tömjén mellett sorolták fel egyik anyaglistán.

 

A fodrászat eszközeiből sok fennmaradt. Számos fésű, hajtű, paróka, különböző hajdíszek, mint a hajgyöngy, -lemez ill. -pánt, vagy éppen hajba fűzött függő tanúskodik a frizurák elkészítőinek kellékeiről. Van egy ollószerűen formált, nyitható, a felső száron díszes eszköz is, melynek funkciója nem teljesen világos. Felmerült, hogy esetleg a vendégtincsek beillesztésére, vagy a haj berakására szolgált. A fonás mellett ugyanis a hajat nem csak művészien elrendezték, hanem berakással is ékesítették. Az őszülő emberek pedig fekete hajfestéket vagy hennát ken(et)hettek rá, hogy megszínezzék.

 

 

Szerkesztő: dr. Győry Hedvig

Műsorvezető: Varga Annamária

Technikai munkatárs: Alföldi Zsófia