Wenamon beszélgető rovat / Az illahuni ásatások

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2011, September 24

Fáraók földjén

Wenamon beszélgető rovat / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)
2011 szeptember 24.
 
A műsor témája
- Társasági hírek: Egyiptomi Napok, szept. 22-24, Vásárcsarnok
Előadás: Youssef Khalil atya mutatja be a magyarországi kopt egyházat
- Vendégünk: Horváth Zoltán, egyiptológus / Szépművészeti Múzeum
 
Röviden az elhangzottakból  
A Szépművészeti Múzeum 2008-ban régészeti terepmunkába kezdett a Fajum oázis bejáratánál található Illahunban, melyet a következő évben is folytatott. A terepmunka legelső, és elengedhetetlen feltétele a széleskörű dokumentáció, melyet az expedíció külső szakemberek bevonásával végez. Az archeotopográfiai térkép például a Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Karának köszönhetően az RTK (real time kinetic) technológia segítségével készül, mely lehetővé teszi a terep ill. objektumainak 3D-s kivetítését és szerkesztését.
 
A korszerű dokumentációs technika a terepmodellek létrehozásán kívül az építészeti rekonstrukciók szempontjából is jelentős, hiszen a kb. 800 hektáros körzet erősen pusztuló területen fekszik: részben a természeti viszonyok miatt, részben emberi tényezők, mint mezőgazdasági tevékenység, újrafelhasználás vagy éppen „hanyag műemlékkezelés”  következtében. Az építészeti felmérésekben és rekonstrukciókban például a Vasáros Zsolt vezette RIVA végez fontos feladatokat.
 
A földmunkák eredményeként felszínre kerülő leletek között nagy mennyiségű cseréptöredék feldolgozásában egy egyiptomi szakember, Ashraf Senussi segíti az expedíció munkáját, mely gyakran a tervektől eltérő, mentőfeladatokat lát el. Pedig a feltárás eredeti célkitűzése is igen izgalmas: a Petrie vezette három ásatási szezonban (1889-1990, 1911, 1914 és 1920) előkerült leletanyag újraértelmezése és kiegészítése, valamint a londoni University Collegeba és a berlini Ägyptisches Museumba került papiruszok szövegeinek a lelőhelyről származó újabb adatok révén történő pontosabb megértése, az onnan megismert személyek, objektumok beazonosítása, a rituális élet helyszíneinek megismerése, és olyan kérdések vizsgálata, mint a település lakosságának rétegződése, a nemek szerepe a mindennapi életben …
 
A Steven Quirke, londoni anyag kiváló ismerője Petrie ásatási dokumentációjának a kópiáit is magával vitte a 2009-es szezonra, és azok jobb megértéséhez szintén hozzájárultak a helyszíni munkák. A University College papirusz anyaguk inkább a mintegy 150 évig virágzó városi élet megismeréséhez nyújtanak fontos támpontokat, mint például a polgármesterek kiléte, a korabeli előkelőségek élete, vagy egy nagycsaládnak tekinthető közösségé, melyet a településen belül helyhez is tudott kötni.
 
A regionális központ szerep mellett azonban egy másik alapfeladatot is ellátott ez a település, II. Szeszosztrisz halotti kultuszát. Létrejöttét is ennek, az állam rituális életében oly lényeges kultusztevékenységnek köszönhette, hiszen itt épült meg az uralkodó téglapiramisa a hozzá tartozó templomokkal, kápolnákkal és a királynői sírokkal. Az itt folyó halotti kultuszba a berlini papiruszok engednek betekintést, melyek feldolgozását Luft Ulrich végzi tanítványaival.
Az illahuni feltárások is ezért váltak tulajdonképpeni magyar projektté. A Nicolas Millett vezette kanadai expedíció (1988, 1990, 1992-1997), az ásatást vezető személy halálán túl, minden bizonnyal azért maradt abba, mert hiányzott ez a filológiai háttér.
 
Az eddigi munkák számos eredményt hoztak, de jelentőségében mégis kiemelkedik a piramis déli bejáratának a felfedezése, feltárása és értelmezése, a gazdag, és a régészeti dokumentáció alapján jól rendszerezhető kerámiaanyag, és a 2009 ásatási szezon végén talált két templomalapítási áldozati lelet-együttes, melyekből az alapítási szertartások folyamatára is következtetni lehet.
 
 
Szerkesztő: dr. Győry Hedvig
Műsorvezető: Varga Annamária
Technikai munkatárs: Molnár Bernadett