Magyar kiállítás a Krim félszigeten

No replies
2010, June 2 - 10:11
Magyar Ari
mari's picture
Offline
Joined: 2010 Jun 2
A távoli Krím vendégszeretete a magyarok iránt
Kultúrnapok Szinferopolban és Jaltában – 2010.május 14.- 05.31.
 
Bársony András, a Magyar Köztársaság Nagykövete neve fémjelezte a Krím félsziget két eseményének kezdetét, amire a krími magyarok már nagyon vártak. 
A rendezvény színvonalát meghatározta a Krími Autonóm Köztársaság Miniszterelnök helyettese: Umrihina Tatyána, az Ukrán Külügyminisztérium képviselője: Derevedmegy Ruszlán, a Krím fővárosa, Szimferopol Magyar Tiszteletbeli konzula: Viktor Pávlenkó, több városi vezető és ismert személyiségek és nem utólsó sorban a Krímben élő magyarok, vagy magyar származású ukrán polgárok.
 
Az események motívuma – a már a közülünk eltávozpott, drága emlékű Nyíri Mária – turkológus
volt, aki kutatásaival,  munkásságával, publikációival, összekötötte Magyarországot a Krímmel, a magyarokat, a krími tatárokat, ukránokat és a Krímben élő magyar közösséget, mint egy hidat építve a különböző kultúrák és népek között. Sokszor járt a Krímben és kutatta a XX. század
kezdetén hazánkban tanuló krími tatár költő, filozófus, tanár, akadémikus életét, nyers fordításában a verseit Magyar Arira bízta, hogy verssé költse, bemutava azt a tiszta hazaszeretet,
fájdalmas honvágyat, aggodalmat a krími tatárok sora, jövője iránt, amit Csoban-zadde Budapesten érzett és versbe öntött 1920-as években az Eötvös L. Tudományegyetemen végzett
tanulmányai idején. A tanulmányok és a tervezett kétnyelvű kiadvány még nem készült el, de a versek egy részét a Krími Magyar Társaság megjelentette.
 
 A szinferopoli patinas, régen a cári tisztikaszinóként működő épület, a Szépművészeti Múzeum  - ma befogadója az Ermitázs, a moszkvai Puskin Múzeum, az Orosz Muzeum, az Acheni Múzeum ajándékfestményeinek és a világhírú orosz és nemzetközi művészek klasszikus és inpresszionista munkáinak állandó kiállításával, szép koncerttermével ma a művészetkedvelők és barátok kedves kultúrközpontja.
 
E falak között nyitotta meg május 14-én Bársony András Nagykövet Úr Magyar Ari festményeinek tárlatát, ahol egyúttal Magyar Arit, mint a Csoban-záde “Budapesti versek” című munka magyar nyelvre költőjét, Nadezsda Gladkih, a Krími-Magyar Társaság elnöke és a kidvány szerkesztője mutatott be a nagy számú érdeklődőknek. 
Magyar Ari 20 festménye látható a teremben, melynek színei életenergiát sugároznak, témái a tavaszról, a művész szeretett magyarországi tájairól, az egyiptomi kiállítása során szerzett élményeiről, a második világháború embert-tájat megsemmisítő borzalmairól szólnak. A Parlament, két megfogalmazásban -  sok Magyarországon járt jelenlevőben keltett kellemes, nosztalgikus emlékeket.
 
A kiállítás megnyitója még egy meglepetéssel szolgált. Molnár József, a budapesti “100 Tagú Cigányzenekar” hegedűse és Magyar Ari harmónikával duettben népdalokat és megzenésített Petőfi verseket adtak elő, elvarázsolva a jelenlévőket. 
 
Május 15-én Jaltában, az ukrán déli fövárosban is részt vettek a vendégeink “Europa nap” ünnepségekken. Ezt a rendezvénysorozatot is Bársony András Nagykövet Úr nyitotta meg a város főterén “Europa kultúr fövárosai - 2010” fénykép kiállitás bemutatásával.
Szvetlána Kabis, a kievi Magyar Követség patronálásával működő információs iroda,
a ”Magyar turizmus” vezetője elmondta,  hogy már több europai városban bemutatták ezt a kiállítást, s most itt azzal a céllal, hogy minél több helyi lakos és Jalta üdülővendégei – mert már a nyári szezon javában megkezdödött, - megimerhesse az “Európa kultúrfővárosait”.
A bemutatót koncert zárta, fellépett a szimferopoli “Atilla Band” Rózsa Atilla vezetésével, aki a Krimi Magyar Társaság aktiv tagja, A társaság tánckara nagy sikert aratott, amikor is a fiatal táncosok csárdást és humoros magyar táncokat mutattak be. Végül az “Atiolla Band” kíséretében Molnár József cigányzenész a Monti csárdás előadásával zárta a közönség szívét rabúl ejtő előadás sorozatot.
A következő héten a magyar vendégek meglátogatták Szevasztopolt,  melyet a Krím félsziget gyöngyszemének neveztek, amely az újjáépült, rendezett, világszínvonalú utcáival, parkjaival, tengerparti sétányaival  nagy benyomást tett rájuk.
 Nem maradt ki a félsziget szívében található kultúrtörténeti hely, a Bachcsiszeráji palota megtekintése sem, ahol Pushkin ott jártakor Girej Khán és Mária története alapján megírta a “Bakhcsiszarái szökőkút” poemáját….
Nem hagyhattam ki a programból a tatár költő, Csobán-zadé szülőhelyét, Argén falut, ahol a drága emlékű turkológus - Nyíri Mária megismerkedet a magyar származású egyházi emberrel, Mihály atyával is, aki érte a kis ortodox templomban bucsúmisét tartott emlékére, ahol kegyeletüket rótták le azok a krími magyarok is, akik ismerték és szerették Mária varázsos személyiségét és kitartó munkásságát a népek, tatárok, ukránok, magyarok barátságának ápolása terén.
Elmentünk Karaszu Bazárba (most Belogorszk), Csobán-zadé emlékműhöz is.
Fotót készítettünk az emlékmű előtt, ahol korábban álltam Nyíri Máriával, most ott állok Magyar Arival, megörökítve, - abban a hitben, hogy a tudomány, költészet, festészet, s a zene szebbé kell hogy tegye az életünket, a földet, s a stafétabotot átadjuk, mert úgy rendeli a sors, de szívünkben a botot soha el nem engedjük, mert benne van a másik lelke, Csobanzaddétól kezdve mindenkié, aki valami kicsivel is hozzájárul a nemes cél kiteljesedéséhez.
(Szimferopol, 2010.05. 23.)

Szerző: Nadeszda Gladkih
Krími Magyar Társaság elnöke

Top