Thotmesz művészeti műhely: Uszerkaf Naptemploma

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2014, February 7
Thotmesz Művészeti Műhely / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)
2014. február 7.

 
 
A műsor témája
Mai téma: Abuszir, Uszerkaf fáraó naptemploma
 
 
userkaf_naptemplom.jpg  Uszerkaf Naptemploma, alaprajz 
forrás: M. Lehner, Complete Pyramids, 150.oldal
userkaf-naptemlom.jpg
Uszerkaf Naptemploma, látkép (forrás)
abusir_userkaf-relief.jpg
dombormű töredék (forrás)
 

Uszerkaf Naptemploma  
Az együttes neve: Nxn Ra
Helye: Abuszir   
 
Az 5. dinasztia első uralkodója szokatlan helyet választott egy addig ismeretlen épületegyüttes elkészítéséhez. Talán szűz területet keresett az új igények kielégítéséhez. A hely megválsztásánál úgy tűnik, fontos szempont volt, hogy Héliopolisz, a Nap városa látótávolságon belül legyen, és halotti együttese és a Szfinx templom is a közelébe kerüljön. Valamennyi említett építmény közös vonása a szoláris jelleg, mely a Naptemplom legjellemzőbb vonása is.
 
Az együttes az abusziri tó partján vízi úton jól megközelíthető helyre épült, és a piramis-együtteseknél megszokott hármas tagolással rendelkezik. Kérdéses azonban, hogy mikor épült ki ebben a formában. Ugyanis 4 fázis különíthető el. Az elsőben még vályogtéglákkal egy dombot alakítottak ki, melyet körítőfallal vettek körül, és ha a korai megnevezései mellett található determinativumot helyesen értelmezzük, további részei nem is voltak. Talán már ekkor lépcső vezetett a tetejére.
 
A 2. fázisban a későbbi determinatívumok alapján, már szabályos négyszögletes talapzaton piramidionnal végződő obeliszk állt. Egyelőre vitatott, ez a fázis mikor következett be. M. Nuzzolo újabb kutatásai azt valószínűsítik, hogy még Uszerkaf fáraó uralkodásának az idején átépítették kőbe, és egy ekkor még új építészeti formával, az obeliszkkel látták el. Ehhez a második, régészeti fázishoz két szobor-kápolna is kapcsolódik, melyek a talapzat előtt felállított oltár két oldalán helyezkednek el. Ezt az együttest vették körül a kő körítőfallal.
 
A 3.-4. fázisban – egyértelműen későbbi uralkodók idejében – a déli oldalon több fülkét illesztettek a körítőfalhoz, és azon belül az obeliszk talapzatát belső körítőfallal vették körül, ill. újabb helyiségek is épültek.
 
A naptemlomhoz feljáró és vögytemplom is kapcsolódik. Tájolása szabálytalan, leginkább Héliopolisz felé néz, a Nílus túlpartján. Szokatlan ez utóbbi szerkezete, bár csak az egyik fele maradt fenn. A feljáró felőli részében a piramis-templomokban szokásos szoborfülkék sorokoznak, 5 vagy 7 szobornak, előtte pedig pilléres udvar áll. A tó felőli oldal nem maradt fenn, de minden bizonnyal kikötő és bejárati részt alakítottak ott ki, talán raktárakkal együtt.
 
Sok kérdés merült fel az épület-együttes rendeltetésével kapcsolatban. Az nyilvánvalónak tűnik, hogy a fáraó halotti kultuszához kötődik, a Napistennel való szoros kapcsolatát fejezi ki, de ennek konkrét formája nem egyértelmű. Az utóbbi időben a kutatás arra hajlik, hogy a király és a Napisten egyesülését, a királykultusz szoláris megerősítését szolgálta, de felmerült, hogy a fáraó legitimizálásának eszköze is lehetett, hiszen személy szerint nem tartozott a királyi családhoz. Ez tükröződik a Westcar papirusz történetében is. 
 
 
 
Szerkesztő, műsorvezető:
dr. Győry Hedvig
Technikai munkatárs: Padi Géza