Szinuhe irodalmi magazin: Ipuver intelmei, 2.

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2013, October 4
 
Szinuhe irodalmi magazin / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)
2013. október 4.
 
 
A műsor témája    
Mai téma: Ipuver intelmei 2. rész 
 
 
Ipuver intelmei:
A mű ezen része, mely 4 oszlopnyi területet foglalt el a papiruszon, és az előzőhöz hasonlóan párhuzamos mondatszerkesztéssel készült. Valamennyi gondolati egység az „íme” szóval kezdődik. A korábbi, mindenhol észlelhető felfordulás ecsetelése után itt a királyi hatalom gyors összeomlását mutatja be a szerző, ugyancsak a hagyományos rend felforgatásával. Utal magának a király személyének a halálára, és az ország „titkának” a feltárulására. Ezzel ismét a maat megszűnésének az ecsetelésére tér át, ill. az alsó rétegek hatalmi helyzetének szemléletes leírása következik.
 
Hiányolja a hivatalokat, melyek nélkül az ország lakóit a pásztor nélkül bolyongó nyájhoz hasonlítja. A rend felbomlása így pusztulást jelent, melynek hangsúlyozására a kézművesek tétlenségét is megemlíti, és a művészetek hiányát fájlalja, mivel ettől is megfosztják az országot az ellenségek. Ezzel a szóval visszautal a 2. rész elejére, melyben szintén őket emlegette, valamivel konkrétabb formában: „az ország ellenségeinek” nevezve őket.
 
A záró rész kezdő szava(i) nem maradtak fenn, utána azonban a már megszokott módon halad a szöveg, ismét a királyi hatalom bukásának képeivel. A királyi vagyon védelmének és az adók beszedésének a hiánya az, amit a legjobban fájlal – és itt a korábbi részektől eltérően indoklást is ad, amennyiben elmondja, hogy a régi emberek felfogása szerint valójában az ország minden ingó és ingatlan vagyona a fáraót illette meg. Mindhogy a papirusz ezen a részen erősen megsérült, a felsorolás nem teljes. Igy is érdekes azonban látni, mik azok a termékek, melyeket igazán fontosnak tartottak a korabeli emberek.
 
 
Irodalomtörténeti kitekintés:
A sirámnak ebben a részében is sok érdekes költői kép jelenik meg, köztük például a 2. egység záró részében a „bemegyek és hoznak nekem” kifejezés a királyi csűr állapotáról. A kóborló marhák, a vetőmag és a magtár ellentéte külön-külön mind jól ismert elem, melyek éppen ezért az alkotás intertextuális kapcsolatait tükrözik, ill. azt a tényleges környezetet melyben megszületett.
 
Szállóigeszerű megállapítás például „a tulajdon nélküli most vagyon birtokosa”. Ez a kifejezés például „az ember tanítása fiának” című szerzeményben szinte szó szerint megtalálható – de olvasható egy Amonhoz szóló imában is, melyet Deir el-Medinében találtak. Az ókori idézési módok az európaitól eltérő hagyományokat követtek, az idézet származási helye, eredeti szerzője nem feltétlenül szerepelt az idézet mellett, sokszor csak hosszú filológiai munkával deríthető ki.
 
Az európai receptio esetében sem mindig írják ki a forrást – az olyan irodalmi művekbe, mint a József és testvérei (Thomas Mann) például mesterien keverednek a tényleges ismeretek és a fiktív adatok. Hasonló a helyzet a Kaukázusi krétakörben, ahol szinte az Erman féle német forditás szó szerinti idézésével több gondolatpárhuzamot is idéz B. Brecht. Érdekes módon az 1920-as, 1930-as német politikai vitairodalomban is kedvelték képeit, de a szerzőre alig utaltak. Vallástörténeti művekben egyesek szeretik a bibliai 10 csapással kapcsolatba hozni a víz vérré válása kapcsán. Mivel azonban a többi csapás leírása hiányzik, és természeti csapásokra is csak általános utalások vannak, itt sem lehet közvetlen átvételről, vagy esetleg bizonyítékról beszélni.

Szerkesztő-műsorvezető: dr. Győry Hedvig
Technikai munkatárs: Padi Géza