I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / Zebegény, Szőnyi István Emlékmúzeum

 

Klemmné Németh Zsuzsa művészettörténész, a Múzeum igazgatója

Köpöczi Rózsa művészettörténész

 

 

Gödöllői Városi Múzeum (Szabadság tér 5.) 

Blaha Lujza, sz. Reindl Ludovika (Rimaszombat, 1850. szeptember 8 – Bp., 1926. január 11) 1858. január 15-én, nyolcévesen játszotta el élete első igazi színpadi szerepét. Szabadkán ismerkedett meg Blaha János dzsidásezred karmesterrel, akinek 1866 februárjában felesége lett... Gödöllőn harmadaik férjével, báró Splényi Ödön rendőrtanácsossal vettek házat (1881), melynek egyik szobáját kedvenc színdarabjának, A piros bugyellárisnak a nyomán rendezték be. 1893-ban adták el, és költöztek Budapestre. A tárlaton a színházi pályafutása és személyes emlékei, köztük Blaha Lujza 1880-ban Lotz Károly által megfestett, hírességek által aláírt legyezője látható.

Mosonmagyaróvár, Hansági Múzeum / Cselley Ház (Fő út 19.)
                Fakanáltól a piperéig– 2012. március 9. - 2012. március 31.

A kamara-kiállítás keretében a nők életét mutatják be különféle háztartási eszközök és szépségápolási termékeken keresztül az őskőkortól napjainkig. Jól tükrözik ezek a tárgyak a nőkkel kapcsolatos elvárások és a nők igényeinek a változásait, de egyúttal a technika fejlődését is nyomon lehet követni.  

Budapest, Néprajzi Múzeum (Kossuth Lajos tér 12.) 

Új szerzemények, restaurált műtárgyak 2011 – 2012. március 5. - 2012. augusztus 26.
A tárlat különlegessége két frissen restaurált betlehem, mely a Múzeum 2011-es gyarapodását (523 tárgy és több száz fotó) bemutató vitrinek mellett szintén látható. A világ különböző térségeiből származó régi és új, hagyományos és modern tárgyak mellett a kiállításon sokszor kalandos útjukat is nyomon lehet követni. A változatos képet többek között mari viseleti darabok, egy teljes bolgár népviseletl, két pamíri szék, afrikai textilek, korondi kerámiák, gömöri korsó, a körhintás kollekció új darabjai, Kása Béla mintegy 200 fotója, egy mintarajzgyűjtemény, mintakendők, csíkszentkirályi nejlon csíkokból szőtt szőnyeg biztosítják.

 

Budapest, Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (Attila u. 93.)   /

A 19 alkotó munkáit bemutató tárlat áttekintést nyújt a Kiss János festőművész vezette, két évtizede működő képzőművész kör tevékenységéből. Bár ő a weimari Bauhaus iskola, Itten, Klee és Kandinszkij színelméletét, kompozíciós elveit szem előtt tartva irányítja a csoport alkotó munkáját, minden művész egyéni útján halad, egyéni stílust képvisel, így stílusában és témájában egyaránt változatos, színvonalas műveket lehet látni.

 

Budapest, Fővárosi Képtár / Kiscelli Múzeum (Kiscelli u. 108.) 

A tárlat különlegessége, hogy egy most egy nem-emlékmű képezi a központi motívumot: egy nagy, rusztikus kő mely a feldolgozatlan múlt általános jelképévé vált. A fojtogató elhallgatás, a nagy, jeltelen, néma forma, egy félelemből, önfelmentésből és reményből gyúrt gombóc. Állandó helye az 1956-ban ledöntött Sztálin szobor helye lesz, ahol a szoborfejet a "csőcselék" meghagyta. Az alkotó a szobrászat mellett filmeket, videókat, színházi díszletterveket is készít, és a Képzőművészeti Egyetem intermédia tanszékének egyik alapítója.

 

Szentendre, Ferenczy Múzeum / Szentendrei Képtár (Fő tér 2-5.) 

Fény-kép. Nagy Barbara kiállítása – 2012. március 8. - 2012. április 22.
Nagy Barbarának a szentendrei művészeti hagyományokat ötvözi a VLS abszurd képfelfogási hagyományával és a vizuális struktúrák időbeli változásainak elemzésével, melyeket mestere, Maurer Dóra nyomán tett magáévá. Ehhez méely természetélmény kapcsolódik a pilisi erdők végtelenjén keresztül. Az elmúlt 10 év alkotásaiból válogatott, surló fény hatását beépítő, metszett, fekete fatáblái, szén- és ceruzarajzai a természeti szituációkat filozófiai és szenzuális megközelítésben fogalmazzák meg, éppúgy, mint az itt bemutatott videó installációja.

 

Budapest, BTM Budapest Galéria Kiállítóháza (Lajos u. 158.) 

Napló 2011. Szilágyi Bernadett szobrászművész kiállítása – 2012. március 8. - 2012. április 8.
A tárlaton Szilágyi Bernadettnek (Pápa 1951-) az utóbbi három évben készült öt kisplasztika sorozatát lehet megtekinteni. Központi szerepet tölt be benne az 2011-es Napló - a mulandóság cáfolatául, mely vegyes technikával készült, kísérletező szellemű sorozat. Minden nap más-más módon megkísérelte meg megragadni az idő múlását. Így a napi történések mellett érzelmi és gondolati utazást tükröznek. További művek a Forma-nyelv szótár, az Ördöglakat-készlet, a Zászló-variációk, és a Kokárda-variációk

 

Budapest, Iparművészeti Múzeum (Üllői út 33-37.) 

A Márkus-családdal (Tom Markus) együttműködésben rendezett kiállítás a glasgow-i Collins Galleryben 2008 őszén rendezett kiállítás magyarországi adaptációja. Bemutatja a Márkus Lajos Rt., a két világháború közötti Magyarország egyik legfontosabb vasszerkezet építő cége, speciális és tömegtermékek gyártója, történetét, és az egyik tulajdonos feleségének, Márkus Lilinek kerámia művészeti pályafutását. Az 1930-as évek pezsgő hazai szellemi és művészeti életében kreatív alkotóként részt vállaló asszony számos sikert aratott külföldi kiállításokon is, alakította a Márkus cég munkáit, melyek több ponton érintkeztek a korszak számos építészének és iparművészének (pl. Kozma Lajos) pályájával. A harmincas évek Magyarországán és a negyvenes és ötvenes évek Angliájában keletkezett kerámiákat, textíliákat, tervrajzokat, építészeti fotókat, folyóiratokat, plakátokat és különféle nyomtatott anyagokat lehet látni.

 

Budapest, Iparművészeti Múzeum (Üllői út 33-37.) 

Simon Károly formatervező életmű-kiállítása – 2012. március 8. - 2012. április 8.
A kiállítás alcímeként megadott „A mű és ami mögötte van” jelzi a tárlat központi kérdését: az iparművészeti alkotásokban a forma és tartalom, vagyis a létrehozott tárgy funkciójának együttes megragadása, értelmezése nehéz feladat – a hozzáértők számára valójában sokszor megoldhatatlan. A tervezői pálya bemutatásával a mű létrejöttéhez vezető útra került a hangsúly, jelezve a termék műszaki és formai kvalitásának szétválaszthatatlanságát, a megrendelő és alkotó szükségszerű közös munkáját, a funkció és konstrukcióesztétika együttes hatását.

 

Budapest, Ludwig Múzeum / Kortárs Művészeti Múzeum (Komor Marcell u. 1.) 

Megyik János (1938, Szolnok) festészet-szobrászat-építészet határterületén álló tevékenységének középpontját a táblakép struktúrájának modellezése határozza meg. Festményein, rajzain, pálcikakonstruckióin, fotógramjain, kartonreliefjein és acéllemezein egyaránt a geometria költői megfogalmazása, a látvány perspektívikus visszaadása foglalkoztatta a neoavangard művészt. A hatvanas évek elejétől napjainkig született művekből összeállított válogatás a térbeliséggel kapcsolatos kísérleteinek lehetünk tanúi a projektív geometria rendszerén keresztül.

 

Budapest, Magyar Természettudományi Múzeum (Ludovika tér 6.) 

A Varázslatos Magyarország című fotópályázat nyertes képeinek bemutatója - 2012. március 12. - 2012. április 30.
A Varázslatos Magyarország Természetfotó Nonprofit Kft. új természetfotós pályázatának témái a hazai nemzeti parkok csodálatos adottságai, természeti szépségei, növény- és állatvilága és kulturális öröksége. A pályázat és a beérkezett művek kiállításának a célja országunk természeti szépségeinek bemutatásán túl ezek minél alaposabb megismertetése és megőrzése is.

 

Budapest, Magyar Természettudományi Múzeum (Ludovika tér 6.) 

Az újra megnyílt interaktív tárlat számtalan rovarpreparátummal, nagyméretű rovarmakettel, a szakértők által írt ismertetőkkel és játékokkal  mutatja be Földünk legnépesebb állatcsoportját. Végtelen sokféleségük jól példázza biodiverzitást, mely a Föld élővilágának változatosságát fejezi ki. Ennek mértéke a legegyszerűbb formában a fajok száma. Az élővilággal foglalkozó szakemberek eddig mintegy kétmillió fajt azonosítottak, melyek közül több mint egymillió a rovar, és a valójában létező rovarfajok nagy részét ma még nem is ismerjük.

A múzeumban bővült a „Titkok a föld alatt” kiállítás: az új vitrinben a föld legöregebb ásványkristálykái, 4,4 milliárd éves cirkonszemcsék láthatók, 1,25 katrátos briliáns, a legújabb fejlesztésű gyémántutánzat (szilícium-karbid / moissanit), mely a drágakő-kereskedelemben Amora néven lett bejegyezve, és további csiszolt szintetikus kövek.

 

 

Szentes, Koszta József Múzeum (Kossuth tér 1.) 

Őseink nyomában. Kazah-magyar régészeti ásatások – 2012. március 13. -tól
Az ELTE Régészeti Tanszéke Mordovin Maxin vezetésével 2007 óta folytat régészeti ásatásokat Kazahsztán délkeleti részén, a történeti Selyemút északi útvonala mentén. Az eddig kutatott helyek Merke, Aszpara és Töleb, ill. a Csu-Ili-hegység nyugati hegyaljának tekinthető fennsíkon, a Dzsájszán 27 és Terekti-1 nevű lelőhelyen. A régészeti feltárások leletei és dokumentációja mellett a terület érdekességei is helyet kaptak, valamint hagyományos kazah viseltek és korábbi ruhadarabok rekonstrukciói. A kiállításhoz videó vetítés kapcsolódik.

 

Kecskemét, Népi Iparművészeti Gyűjtemény (Serfőző utca 19.) 

Jelentkezni lehet a II. Országos Népi Bútorfestő Találkozóra, mely 2012. április 19. (csütörtök) 10.00 órától lesz.

A találkozó célja: lehetőséget biztosítani a népi bútorfestéssel foglalkozó és a téma iránt érdeklődő elméleti - és gyakorlati szakembereknek a tárgykör néprajzi vetületének megismerésére, az egymással történő ismerkedésre, az információk cseréjére. A rendezvény támogatója a Nemzeti Kulturális Alap.

Szőnyi István (1894, Újpest – 1967, Zebegény) Ferenczy Károly tanítványaként 1914 nyarától többször részt vett a Nagybányai Művésztelep életében, majd ellátogatott a Kecskeméti Művésztelepre, és utazásai során a klasszikus mesterek alkotásaival is megismerkedett – erre azért is szüksége volt, mivel 1919-ben eltanácsolták a Képzőművészeti Főiskoláról az ifjúsági reformmozgalmakban való részvétele miatt. Elsősorban a grafika és rézkarcolás foglalkoztatta. Zebegénybe költözése után szívesen festette meg a falusi életet és a környező tájakat. 1929-es római ösztöndíja során az itáliai művészetet szívta magába, de alkotni csak hazatérte után kezdett. Ekkor kerültek előtérbe a világosabb, derűsebb, fehérrel tört sugárzó színek. Új technikája a saját kísérletekkel kialakított tojástempera lett. 1937-től a Képzőművészeti Főiskola tanáraként a murális osztály vezetője volt, mégis a táblakép és grafika volt kedvenc műfaja. Elekfy Jenő hatására akvarellezésbe fogott, és előtanulmányok, vázlatok készítésére a gouache vízfestő technikát is elkezdte. Az utolsó, betegeskedő években szinte minden idejét Zebegényben töltötte, csak lányát látogatta meg Olaszországban. A halál éppen egy ottani kiállításra készülve érte.

 

Tápiószele, Blaskovich Múzeum (Múzeum út 13.) 

A zebegényi és a tápiószelei múzeum együttműködésével bemutatott 44 jeles kortárs művész alkotásából rendezett "Tápiószelei Tavaszi Tárlat" az 1968 óta működő Szőnyi István Szabadiskola megmentésére felajánlott festményeket mutatja be. A gyűjtemény T. Szőnyi Zsuzsa, a festőművész lánya és dr. Feledy Balázs művészetíró támogatásával jött létre.

 

 

A 20. századi magyar festészet kiemelkedő mesterének egykori lakóhelyén közvetlen halála után berendezett múzeum a művek születésének miliőjét közvetíti, hiszen a műhely és műterem használati tárgyai, a művész életének legapróbb személyes emlékei is eredeti helyükön maradtak. Halálakor ugyanis az állam megvásárolta az örökösöktől a birtokot a házzal együtt. Ezután jött létre a nevét viselő Szabadiskola, mely most is a Múzeum kertjében alkot, ill. rendezi meg nyári táborait.