Thotmesz művészeti műhelye: Az Égi Tehén I. Széti sírjában (KV17)

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2012, March 9
Thotmesz művészeti műhelye / KONTAKT Rádió

(87,6 MHz)

2012 március 9.
 
A műsor témája
MEBT hírek: március 26-án az Afrika-Europe Challange programról lesz szó
mai téma: Az Égi Tehén ábrázolása I. Széti fáraó sírjában, Ré, Hathor és Szahmet, Su, Heh istenek, ősvíz, Nun, Nut, emberiség elpusztítása, részegség, eredetmondák, ég, alvilág, új világrend, káosz
 
 
I. Széti sírja Thébában (KV17)
A sír, a legtöbb újbirodalmi királysírral együtt, a Királyok Völgye keleti völgyében található. Hossza a sírkamra mögötti 4 pilléres teremmel együtt 137 méter, de ebből még egy hosszú, lefelé lejtő járat indul, mely egyelőre feltáratlan. Ettől eltekintve is a Völgyben a legmélyebbre fúrt alagút I. Széti sírja. Két hosszú lépcső, és a közéjük épített folyosóval kezdődik, majd egy következő folyosó után a mély akna 4 pilléres terembe nyílik. Ebből lépcsőn lehet a következő, kétpilléres terembe lemenni. Ebből egy kisebb folyosó az előkamrába vezet, melyet boltíves sírkamra követ. Ez az „aranyház” 6 pilléres terem, melyből 5 kamra nyílik – a jobb sarokban található kamra falait az Égi Tehén történetével írták tele.
 
I Széti sírját teljesen beborítják a festett domborművek. Témáik a különböző túlvilági könyvek (Halottak Könyve, Naplitánia, Amduat, Kapuk Könyve, Szájmegnyitási szertartás), áldozatok és más, a vallási elképzelésekhez kapcsolódó jelenetek (asztronómiai mennyezet, különböző istenek és a király ábrázolása). A magasdomborművek mindenütt kiváló minőségben készültek, és eredetileg élénk színekkel festették őket ki. Jól mutatják ezt a korai látogatók rajzai és festményei, ill. a leírások.
 
A sírról az első tudósítás 1817-ből származik, amikor Henry Salt megbízásából Giovanni Battista Belzoni járt itt. Nyolc évvel később James Burton (1825) már a konzerválásán dolgozott. Robert Hay látogatásakor festményeket készített egy-egy jelenetről (1826), majd néhány évvel később a Lepsius vezette francia-toszkán expedició a feliratok másolásával volt elfoglalva (1828-29). Több mint 70 évvel később (1902-1903) Howard Carter végzett a sírban ásatást, és ismét szükség volt konzerválási munkákra. Pontos térképezése 1979-ig váratott magára (Theban Mapping Project). A legutóbbi konzerválási munkák 1996-2000 között folytak (ARCE), majd 2001-ben a bejárathoz építettek védőfalat a beázások megelőzésére.
 
A sír modern epigráfiai felmérését Erik Hornung készítette el, aki az Égi Tehén könyvének különböző változatait összegyűjtve filológiai megjegyzésekkel németül publikálta a teljes rekonstruált könyvet (1982, 1991, 1995). A tehén képe a bejárattal szemközti falán látható, az 51-62-es feliratoszlopok között. A jobb oldali falon csak szöveg olvasható, 1-21, ill. 22-50 oszlopok, míg a bal oldalin a 63-92 oszlop között két jelenetet is megörökítettek. Egyiken Dzset és Neheh, a kétféle „örökkévalóság, végtelen” támasztja alá az eget, a másikon a fáraó Su istent megszemélyesítve teszi ugyanezt. Az utolsó 3 oszlop közvetlen a bejárat mellett sorakozik.

 
Az Égi Tehén Könyve
A történet az emberiség elpusztításával kezdődik, majd Ré döntésének a megváltozása, és visszavonulása követi. Ez egyúttal egy új világrend létrejöttét is jelenti, hiszen véget ért az istenek és emberek közös élete, az aranykor, és kezdetét vette a történeti idők nappali és éjjeli ciklusokra bomló korszaka. Mindez Nut istennő égi tehénné alakulásával történhetett meg, mivel Ré az ő hátán emelkedett a felső égbeli palotájába. Nem csoda, hogy központi helyet kapott a könyvben a tehén, melynek leírása a teljes 3. egységet kitölti, mely szerint a korábbi történet valójában egy ráolvasás:
 
Ezt a mondást egy tehén (ti. rajza) felett kell mondani, mellén ’akik a végtelenek’ (ti. felirattal), és akinek a hátán ’akik a végtelenek’ (ti. felirat) van. Négy patája festékkel van kitöltve, és a hasán 9 csillag van, a hátsó lába előtt a hátsó negyedtől indulva. A hasa alatt pedig Su áll, sárga okkerrel megfestve, karjaival ezeket a csillagokat támasztja alá, és közéjük nevét írták, ami úgy szól: ’Su önmaga’.
 
Su előtt, közel a kezéhez egy bárka van, evezőlapáttal, felül napkorongos szentéllyel, és abban Rével, míg egy másik bárka mögötte van, közel a másik kezéhez. A két emlőt a bal lábszár közepéhez helyezték, és egyik felükre rárajzolták a hátsó láb közepe tájára festve a következő szavakat kívül, visszafelé írva: ’Az vagyok, aki vagyok. Nem hagyom, hogy cselekedjenek!’ Ami pedig a bárka előtt van, előtte: ’Nem gyengülsz le, fiam!’ – visszafelé írva, majd követi: ’olyan az állapotod, mint azé, aki örökké él’, és követi: ’Fiad bennem van, élet, üdv, egészség az orrodnak!’”
 
A Su mögötti pedig, karjához közel, a következő: ’Őrizd őket!’ Ami pedig mögötte van, az oldalánál, retrográd írással a következő: ’Helyes, hogy belépjenek minden nap, amikor elfáradok.’ A figura karja alatt pedig, a bal hátsó láb alatt és mögött, a következő: ’Minden le van pecsételve.’ Ami a feje felett, a tehén hátsója alatt, és a két hátsó láb között van a következő: ’Bárcsak kijönne!’ Ami a két hátsó láb közötti két alak mögött és fejük felett van: ’A megöregedett a halottak birodalmában van. Dicsérik őt, amikor belép’. Ami pedig a mellső lábak közötti figurák feje felett van: ’aki nemz, aki adorál, alátámasztja az eget’.”
 
A leírás után 4. egységet az új világ rendjének kialakítása követi, melyben a kígyók, és Thot kiemelkedő szerepet kap. Az utolsó részt ráolvasások, varázslatok és rítusok szövegei alkotják, melyek lehetővé teszik a halott király számára, hogy az újonnan kialakult világnak aktív részesévé váljon, és élvezni tudja az örök életet. „Semmilyen bűnt, amit esetleg elkövetett a földön, nem számítanak fel neki. Nem lehet szűkén adományoknak, és nem készíthetik számára a hálót.”
 
Még további 3 királysír falára került fel az Égi Tehén, és története: II. Ramszesz sírjának (KV7) L termében 101 oszlopos felirattal, III. Ramszesz sírjának X termében 76 oszloppal, és rövid, erősen megsérült részlete VI. Ramszesz egyik folyosójának fülkéjében. A első, publikáció (1876) óta sokszor idézett történet szövege - a már említett német fordítás után – csak évtizedekkel később jelent meg teljes angol (Simpson, 2003) fordításban.
 
A szöveg a klasszikus egyiptomi nyelven íródott, de néhol érződik már rajta az új-egyiptomi nyelv hatása, ami arra mutat, hogy az Amarna kort követően készült el a kanonizált változat. Mivel legkorábbi részlete a Tutanhamon sírban talált legnagyobb méretű, külső kápolnáról ismert, nem elképzelhetetlen, hogy az Amarna kori Aton kultusz egyik ellenpólusaként alkották. Tartalmára vonatkozó utalások azonban elárulják, hogy már a Piramisszövegek létrejöttekor is ismerték a történetet.
 
Az események sorába számos szójátékot illesztettek be, melyek azonban menetüket folyamatosan előre viszik, mivel a létrejött új dolgok etiológiai magyarázatát adják. Jelentős szerepet tölt be Thot, akinek kultuszközpontja Hermopolisz volt. Éppen ezért, feltételezhetően egy ott honos mitikus történet frissítéséről van szó, mely a tökéletlen világra kíván magyarázatot adni, és a király égbeszállását biztosítani.
 
 
Szerkesztő és műsorvezető:
dr. Győry Hedvig