Ramszesz történelmi arcképcsarnok: Újbirodalomból a Harmadik Átmeneti Korba

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2012, January 6

Ramszesz történelmi arcképcsarnok / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)

2012 január 6.
 
A műsor témája
- MEBT hírek: jövő csütörtökön Fullér Andrea tart előadást a Harmadik Átmenti Kor bronzplasztikájáról, azon belül Mereszankh szobráról, a hónap végén pedig a Szahara bűvöletében címmel dr. Kubassek János előadása következik. .
- Mai téma: Az Újbirodalom fáraóinak áttekintése, főbb tendenciák, változások, melyek előkészítették a Harmadik Átmeneti Kor beköszöntét
 
 
Változások az Újbirodalom idején
Az egyiptomi történelem talán legkiemelkedőbb időszakát képezik az elmúlt két évben uralkodóról uralkodóra áttekintett évszázadok, melyeket Újbirodalom néven szoktunk összefoglalni. A 18.-20. dinasztia uralkodóira, illetve az ő idejükben végbement eseményekre, állapotokra az egyiptomiak történelmük későbbi fázisaiban is szívesen tekintettek vissza. Ez az időszak azonban a hanyatlás okait is magában hordozta, számos későbbi esemény gyökere idáig nyúlik vissza.
 
Különleges áruk érkeztek, változatos zsákmányokkal kápráztatták el az embereket. A birodalom létrejötte azonban nem csak magas életszínvonalat biztosított az uralkodó réteg számára, és kedvező feltételeket a köznépnek, akiket a rehit (rxyt) szóval jelöltek, hanem azt is, hogy elkényelmesedtek, és gyakran vették igénybe az idegen népek „szolgáltatásait”. Nagy tömegben telepítették le a líbiai és núbiai embereket, és sok elő-ázsiai is beköltözött az országba. Ezek az emberek ugyan magukévá tették az egyiptomi kultúrát, de a sajátjukat is megőrizve annak egy a korábbitól eltérő jelleget adtak.
 
A győztes fáraót bonyolult, hierarchikus rendszerben felépített udvari arisztokrácia vette körül, ahol specializált szakemberek kifinomult, és változatos életet tettek lehetővé. Új anyagokat és technikákat fejlesztettek ki, aprólékos, művészi alkotásokat hoztak létre az élet leghétköznapibb tárgyainál is. Messzi földön híres tudósakat képeztek az „élet házában”, akik még a hettita birodalomban is keresettek voltak. a durvább anyagokat, más jellegű dolgokat viszont figyelmen kívül hagyták – a vaskorba lépő külső világ változását nem vették tudomásul.
 
A fejlett bürokrácia az uralkodó elitet végletesen elkülönítette népétől, és mivel a fáraó egyik alapvető funkciója, az istenek felé végzett közvetítő szerepe az amarna kori Aton reform következtében átalakult, a hirtelen változást követni nem tudó vagy akaró rétegek új utakat kerestek vallásos meggyőződésen alapuló világuk megszilárdítására – saját személyükben fordultak az istenekhez. Ezzel azonban a maat fenntartása, a kozmikus világrend biztosítása már részben rajtuk keresztül történt.
 
A személyes vallásosság számos sztélével és felirattal ajándékozta meg az utókort, mely az irodalmi kultúra értékének ugrásszerű emelkedését is tükrözi. Új műfajok alakultak ki, melyek azonban az egyén előtérbe kerülése mellett a fáraó, sőt a hagyományos istenek tekintélyének a csorbulását is jelzik. Az isten-ember kapcsolat minél erőteljesebb biztosítása érdekében újabb módokat kerestek – sokasodtak az oraculumok, amikor az isten szobrának mozgásával vagy álommal üzente meg kívánságát és döntését, és az isteneket megtestesítő állatok szerepe is nőtt.   
 
Hatalmas templomok épültek, pompás körmeneteket tartottak. A hadizsákmányok és adók jelentős mennyiségben áramlottak a birodalmi istenek templomaiba, legfőképpen pedig Amon-Ré karnaki házába, ahol a papság a kincsekkel együtt hatalmát is gyarapította. Fokozatosan ellenőrzése alá vonta az ország többi templomát is, hiszen az „istenek királyának” főpapjai a többi isten papja felett álltak. Gazdagságuk a Ramesszida korban már a fáraóét is meghaladta, akit sírjának az építésekor például a kézművesek járandóságának a kifizetésével ki is segítettek.
 
Mindezekből egyértelműen várható volt egy korszakváltás, mely a 21. dinasztia idejével be is következett. A tekintélyét veszített uralkodó helyébe a hatalmi helyzetük kihasználásával könnyen léphettek új uralkodó családok. A kettévált ország részei két külön úton indultak el. Egyik a hagyományokat igyekezett folytatni, másik az istenek újfajta tiszteletére alapozott.
 
 
 
Szerkesztő: dr. Győry Hedvig
Műsorvezető: Kövi Franciska és Oláh Adrienn
Technikai munkatárs: Molnár Bernadett