Szinuhe irodalmi magazin: A Paraszt panaszai, 2. rész

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2011, July 15

Szinuhe magazin / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)

2011 július 15.
 
A műsor témája
A paraszt panaszai: A paraszt 2. beszéde, keltezés, szónoki beszéd, igazságszolgáltalás, hivatali élet.
 
Tartalom röviden:  
A paraszt, akit Hunanupnak neveztek, eljutott Renzi, Meru fiához, ahol előadta panaszát szép természeti képekkel tarkított beszédben. Egyúttal a nagy házelöljáró tevékenységét is bemutatta, mint aki ügyel a maat rendjére, és annak felborulását megakadályozza. Renzi a fáraóhoz ment, és elmondta neki, milyen szép beszédű parasztra talált. A fáraó elrendelte, hogy jegyezze fel beszédeit, és tartsa addig magánál, amíg tudja. Közben lássa el őt és családját is élelemmel.
 
Irodalomtörténeti kitekintés:  
Hunanup első beszéde rövid, de csattanós. Igen szemléletesen fejezi ki magát, valójában három költői képet vetít fel. Ezek célja a szónoklatban jól ismert: a hallgatók megnyerésére szolgált. Az első egy nílusi hajókázás képe, a második az ideális hivatalnok, a harmadik az elesettségében segítséget kérő személy, vagyis ő maga volt.
 
Az első kép egy idilli utazás, melyet a megszólított személy élvez a nyugodt, békésen folydogáló Nílus folyón. Kijelentő mondatai pozitív megfogalmazásban jelentkeznek, utána azonban tagadó mondatok sora következik, jelezvén mennyi rossz dolog nem esik meg a megszólított hivatalnokkal. Ezzel felhívja a figyelmet arra, hogy balul is elsülhetne ez az utazás. A végén azonban, nehogy rossz szájíz maradjon meg, bőséget is ígér a felidézett kép, hiszen a halak és madarak odajönnek a csónakázóhoz, mondhatnánk szájába száll a töltött galamb.
 
A következő kép ismét pozitív hatásokat vált ki, de immár a sok jótett nemcsak az embert dicséri, hogy megnyerje a jóindulatát, hanem egyúttal emlékezteti mindazokra az erényekre, melyek a túlvilági boldogulását lehetővé teszik. Ily módon ez egyúttal finom figyelmeztetés is arra, hogy tisztességes, az elvárásoknak megfelelő életet éljen. Ráadásul azokat a képeket emeli ki, melyek felelősségteljes hivatali feladataival is szoros kapcsolatban álltak. Ezekkel a kijelentésekkel tehát egy ideális hivatalnok képében jeleníti meg a „nagy házelöljárót”. A mondatok mögött így két másik kép is felidéződik: a Maat kettős csarnokában Ozirisz előtt végzett mérlegelés, és számadás a hivatalnoki, ebben az esetben vezíri kötelességekről.
 
Az utolsó kép már egészen rövid. Egy kis magyarázattal maga felé fordítja a figyelmet, majd saját magát írja le: nagy teher nehezedik rá – a bánat miatt. Ettől egészen elgyengült, vagyis éppúgy segítségre szorul, mint a korábban emlegetett árva vagy özvegyasszony. Sőt, még tovább fokozza a negativ vonásokat állapotának körülírásában: veszteségben van. Az előidézett kép tehát a teljes nyomorúság, amin már csak Renzi, Meru fia segíthet.
 
Mindezek a képek semmi konkrétat nem árultak el a tényállásról, nem bántottak meg senkit, mégis kedvezően hatottak hallgatójára. Feltehetően az iskolai tananyagba is azért került a történet, hogy a szónoki beszédnek a különböző fajtáit rajta keresztül megismerjék.
 
 
Szerkesztő: dr. Győry Hedvig
Műsorvezető: Varga Anna Mária
Technikai munkatárs: Molnár Bernadett