Wenamon beszélgető rovat: Beszélgetés dr. Varga Edithtel

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2011, July 1

Fáraók földjén

Wenamon beszélgető rovat / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)
2011 július 1.
 
A műsor témája
- Társasági hírek: a nyári szünet előtti utolsó előadás Verdi Aida c. operájából készült Zefirelli film részleteinek megtekintése, megbeszélése volt dr. Temes Judit előadásában.
- Vendégünk: dr. Varga Edith egyiptológus (Szépművészeti Múzeum ny. főig. h., Egyiptomi Ov.)
 
Röviden a beszélgetésből   
A magyar egyiptológia ma élő legidősebb tagja dr. Varga Edith még úgy kezdte meg egyiptológiai tanulmányait, hogy merészségnek számított az is, hogy gondolatban Egyiptomba utazott. Az álom azonban jó néhány évvel a diploma megszerzése után megvalósult. Először 1959-ben jutott el Egyiptomba, Castiglione Lászlóval és Kákosy Lászlóval együtt. Ekkor látta meg először a gizai piramisokat, melyeket azóta is legnevezetesebb élményei között tart számon. Ösztöndíjuk ideje alatt a kis csapat nemcsak az országot utazta be egészen Abu Szimbelig, hanem számos egyiptomi műtárgyat is vásárolt a műkereskedelemből.
 
Az akkoriban még legálisan működő egyiptomi műkereskedők a Khan el-Khalili területén és a Gumhurriyya út mentén árulták portékáikat, és szívesen fogadták a szakemberek magyarázatait. Ezek a tárgyak, melyeket a régészeti hatóságok engedélyével, a magyar minisztériumtól kapott keretből vásároltak, ma a Szépművészeti Múzeum egyiptomi és antik gyűjteményét gazdagítják, annak megfelelően, hogy a fáraók korából vagy a görög-római időszakból származnak-e.
 
A Szépművészeti Múzeum gyűjteménye az 1934-es múzeumi törvény eredményeként jött létre, mely előírta, hogy valamennyi Budapesten található múzeumi egyiptomi tárgyat itt helyezzenek el. Ezzel megvalósult Mahler Ede vágya, aki már 1902-ben beszélt róla az Orientalista Kongresszuson. Az összegyűjtött anyagból Dobrovits Aladár rendezett kiállítást, mely 1939-ben nyitotta ki kapuit a főbejárat mellett – lépcsőn kellett felmenni a kriptahatást keltő szűk, mesterségesen megvilágított, két oldalt egyiptomi tárgyakkal vagy azokat tartalmazó vitrinekkel berendezett folyosóra. (Az 1990-es években lezajlott rekonstrukció eredményeként a Múzeumnak ez a része átalakult, más helyiségeket alakítottak itt ki.)
 
Dobrovits Aladár egyébként igen szuggesztív egyéniség volt, rendkívül éles elmével, és előadásait az egyetemi ifjúság nagyon nagyra értékelte. Az egyiptológiát tanuló hallgatók nagy élvezetére a szövegolvasásokat is eredeti meglátásaival, kommentárjaival bővítette. Sokoldalúságát jelzi az is, hogy az említett egyiptomi út során az Iparművészeti Múzeum igazgatójaként ő is feltűnt Kairóban, egy magyar népművészeti kiállítást kisérve.
 
A következő nagy utazás 1964-ben történt, amikor Varga Edith a núbiai leletmentő expedícióban vett részt, és végezte Abdallah Nirqi feltárását kollégáival együtt (ásatásvezető Castiglione László), de emellett az expedíció egészségügyi feladatai is rá hárultak – előtte részt vett tanfolyamon és kórházi gyakorlaton ennek minél megfelelőbb ellátása érdekében. A feltárások idején hajón laktak. Ennek az időszaknak nagy élménye még, hogy személyesen látta II. Ramszesz fáraó és Nofertari felesége abu szimbeli templomainak szétfűrészelését majd összeillesztését az új helyen.
 
Mindezeket a feladatokat a Szépművészeti Múzeum munkatársaként végezte, ahol 1955 óta dolgozott, kezdetben gyakornokként, majd az Egyiptomi Osztály munkatársaként, Wessetzky Vilmos nyugdíjba menése után pedig az osztály vezetőjeként. Mielőtt maga is nyugdíjas lett, a Múzeum főigazgató helyettesi tisztségét töltötte be. Kapcsolata azonban azóta sem szakadt meg az intézménnyel, hiszen hetente bejár, hogy kutató munkáját folytassa.
 
 
 
Szerkesztő: dr. Győry Hedvig
Műsorvezető: Varga Annamária
Technikai munkatárs: Molnár Bernadett