Szinuhe irodalmi magazin: Hajótörött története

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2011, January 28

Szinuhe magazin / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)

2011 január 28.
 
A műsor témája
- MEBT hírek: Abd el-Fattah Munib előadása következik a mekkai zarándoklatról személyes élmények alapján, februári közgyűlésünk alkalmából várjuk a programjavaslatokat.
- Hajótörött története, Punt, St John / Zeberged szigete
 
Tartalom röviden:  
A hazatérő fejedelemnek elmondott történetben egy különleges szigeten szenvedett hajótörésről hallunk. Ennek egyetlen lakója egy óriáskígyó, aki egyedül maradt meg egy nagy tűzeset után. Punt királyának mondja magát. Vele élt bőségben a hajótörött 4 hónapig, majd hajó érkezett a székhelyről, és hazatérhetett vele a sziget rengeteg jellegzetesen afrikai kincsével. A sziget hullámmá változott, a hajótörött két hónapos út után visszatért a székhelyre. A király megjutalmazta a sok ajándékért, amit hozott. Akinek azonban a történetet elmondják, úgy tűnik, reménytelennek tartja saját helyzetét – hogy miért? Ez sajnos nem derül ki, pedig a szöveg elejétől a végéig fennmaradt.
 
Irodalomtörténeti kitekintés:  
 
A történet egyetlen papiruszon maradt fenn, melyet Szentpétervárott őriznek, leltári száma 1115. A papiruszról először 1881-ben adott hírt Vladimir Golenischeff az 5. Orientalista-Kongresszuson Berlinben, de a szöveg teljes publikációja a hieroglif átírással csak 1906-ban készült el. Már ekkor egyértelmű volt, hogy modern értelemben is irodalmi szövegről van szó, amely teljes egészében fennmaradt, „elejétől a végéig”, ahogy az „ügyeskezű Ameni” maga lejegyezte.
 
A keretes történet egy tengeri utazásról szól, ezért is hasonlították kezdetben Szinbád kalandjaihoz, és tartották elsőnek ebben a matróz-kalandok műfajban. Azóta sokféle értelmezése született – mese, fabula, allegória, eszkatalógikus történet, királyellenes dokumentum, királyi antipropaganda, ezoterikus történet –, mint az említett példák is mutatják, de értelmezése ma sem zárult le. Úgy tűnik, több szinten értelmezhető, és ennek megfelelően egyszerre többféle jelentést is hordoz.
 
Így például a középső, fő történet színhelye, a sziget is lehet valós és fiktív, ez utóbbi esetben feltehetően mitológiai jelleggel. A kígyónál ez tulajdonságai alapján kétségtelen, ám értelmezése így sem egyértelmű. Az egyes kutatók felfogása között ingadozás van a király megtestesülése, a teremtés istene, vagy egy névtelen mitikus lény között. Az azonban bizonyos, hogy a történetet a 12. dinasztia idején vetették papiruszra, klasszikus egyiptomi nyelven, szépen megformázott, irodalmi művekre jellemző hieratikus írással.
 
Szerkesztési módja, ahogy a három történet egymásba épül, szóhasználata, de formája is – az utóbbi időben Gerhard Fecht kutatásainak alapján a korabeli költészetre vonatkozó ismeretek bővülésével az is kiderült, hogy 4 nagyobb részre osztható, és ezek 20 kisebb, verses egységre bomlanak – tudatos szerkesztésre vall. Ennek ellenére nem került be a korabeli, vagy későbbi óegyiptomi tananyagba, egy Ramesszida kori utalás alapján azonban feltételezhetően az Újbirodalom idején is ismerték.

 

 
 
Szerkesztő: dr. Győry Hedvig
Műsorvezető: Varga Anna Mária
Technikai munkatárs: Molnár Bernadett