Laudáció:
GALAMB JÓZSEF
Ford T-modell, a XX. század autója
MAGYAR ÖRÖKSÉG
átadásakor

Galamb József konstruktőri munkáját dicséri az 1908 októberében a Ford Motor Company szerelőcsarnokból első alkalommal kigördült Ford T-modell, a világ első népautója, melyből évtizedek alatt több mint 15 millió „Bádog Böske” készült, ahogy akkor becézték a szalagszerű szereléssel és gyártással készült gépkocsit.

Galamb József 1881. február 3-án, Makón, reformárus földműves családban született. A makói elemi- és polgári fiúiskolai tanulmányait követően 1896-tól már a szegedi Fa- és Fémipari Szakiskolában tanult, majd 1898-tól Budapesten, a mai Óbudai Egyetem jogelődjében, a Budapesti Magyar Királyi Felső Ipariskola Népszínház utcai épületében folytatta tanulmányait.

A Felső Ipariskolai tanulmányai befejeztével rövid időre a diósgyőri Vasgyárba került műszaki rajzolónak, majd katonai szolgálatát 1901-ben a haditengerészetnél töltötte Pulában.  Leszerelését követően Galamb először szülővárosához közel, rövid ideig Hódmezővásárhelyen, a mai Mérleggyár jogelődjénél, majd Aradon a Magyar Automobil Rt-nél dolgozott. A vállalattól kapott ösztöndíjjal 1903-ban tanulmányútra Németországba utazott: Drezda, Berlin, Hamburg, Bréma nagy gépgyárait tekintette meg. Szakmunkásként dolgozott egy brémai hajógyárban, bejárta Belgiumot és Hollandiát, ezután Düsseldorfba, végül Frankfurt am Main-ba, az Adler autógyárba került. Tapasztalatszerzés céljából Amerikába hajózott, és 1903. október 6-án megérkezett New Yorkba, ahol munkát vállalt egy dobozgyárban.

A St. Louis-i világkiállítás megtekintése oly nagy hatást tett rá, hogy elhatározta, Amerikában marad. Rövid kitérő után Detroitban keresett állást, és 1905. december 11-én belépett a Ford Motor Company alkalmazottai közé, ahol az N-modell tervezésével kezdett foglalkozni. Amikor Henry Ford elhatározta, hogy „kerekekre teszi Amerikát”, maga mellé vette Galambot. Közös tevékenységük Ford mára már a szakmai körökben híressé vált mondatával indult el: „Joe, van egy ötletem. Tervezzünk egy új kocsit. Vigye a rajztábláját egy külön szobába, hozzákezdünk egy új modell tervezéséhez... Az első dolog, hogy új sebességváltó kell, mert az eddigiekkel elégedetlen vagyok, nem elég praktikus.”

A T-modell tervezése 1907-ben kezdődött és 1908. október 1-jére készült el az első típusváltozat. Az autó Otto-rendszerű négyhengeres motorjának legnagyobb teljesítménye 15 kW, fogyasztás 100 km-enként 13,5 liter benzin, a legnagyobb sebesség 65 km/h volt. A Galamb tervezte bolygóműrendszerű sebességváltó működtetése két lábpedállal, szalagfékekkel és több lemezes tengelykapcsolóval történt. 1909 januárjában kiadott Ford katalógus kínálatában már szerepelt a négyszemélyes túraautó, a háromszemélyes nyitott sportkocsi, a kupé, az ötszemélyes városi autó és a nyitható tetejű változat. A Ford T-modell nem csak közlekedési eszköz volt, erős és megbízható motorját használták különböző munkagépek erőforrásaként is.

forrás: Hippokrampusz

A növekvő megrendelés állomány kielégítésére kidolgozták a futószalag rendszerű gyártást. Míg 1912-ben egy autó összeszerelése 12,5 óráig tartott, a következő évben bevezetett sorozatgyártással ezt az időt 1 óra 33 percre szorították le. Hivatalosan 1927. május 28-án gurult le az utolsó T-Ford a szerelőszalagról. A több mint tizenötmillió legyártott T-Fordból ma is körülbelül százezer van üzemképes állapotban, ez a legelterjedtebb veteránautó.

Edsel Fordra és Galamb Józsefre hárult az új Ford modellek megtervezésének feladata. A tervezés részletekig menő alapossággal, Henry Ford jóváhagyásával folyt. Így született meg a 4 hengeres, 3285 cm3 hengerűrtartalmú, soros motorral rendelkező, 40 LE teljesítményű Ford-A modell. Galamb József tervei alapján továbbfejlesztett – első alkalommal a hengertömböt és a forgattyúsházat egy egységbe öntött – motor nyolc hengere 90 LE teljesítmény leadására volt képes. Újdonságot jelentett a világon elsőként a hátsó tengely mögé helyezett benzintartály is. Az új V-8-as jármű tervezésében sokan közreműködtek, ám a gyártás technológiáját mindvégig Galamb szervezte, koordinálta. Az első, sorozatban készült jármű 1932-ben hagyta el a szalagot.

Az amerikai gazdaság fejlesztésében, a mezőgazdaság gépesítésében fontos szerepet töltött be a Galamb József és Farkas Jenő terveinek felhasználásával készült olcsó Fordson traktor, melyből több milliót gyártottak, és az egész világon forgalomba került. Magyarországon a 20-as években gyorsan terjedt, 1945-ig a mezőgazdasági traktorok vezértípusa volt.

Galamb tervei alapján 1908 és 1914 között a kísérleti mérnöki részlegen készített sportkocsik közül kettőt a New York – Seattle versenyen indítottak, és egyike meg is nyerte a versenyt. Galamb József részt vett többek között más Ford gépkocsi-modellek tökéletesítésében, fejlesztésében, teherautókat, pályamunkás kocsikat tervezett, dolgozott prototípusokon, új gyárrészlegek tervezésén és fejlesztésén is. Az első világháború alatt tervezett sebesültszállító autókat, tengeralattjáró-keresőt és könnyű harckocsit, azt követően pedig karosszériát különböző gépkocsikhoz. Előkészítette a Liberty repülőgépmotor gyártását, mely a háború végén indult meg, és összesen 3950 darabot készítettek belőle.

Gépszerkesztői munkásságát híven illusztrálja szabadalmi tevékenysége. Az Amerikai Szabadalmi Hivatalhoz, a United States Patent Office-hoz 1920 és 1952 között benyújtott szabadalmi leírások rendre a Ford gépkocsik egyes szerkezeti elemének korszerűsítését szolgálták. Az összesen 27 szabadalmi leírás jól szerkesztett, a mellékelt vázlatok áttekinthetőek, pontos mérnöki munkát tükröznek.

Galamb 1915-ben lett amerikai állampolgár, majd megnősült. Felesége, Dorothy Beckhem két gyermeket szült: 1918-ban Claire, majd kilenc évvel később Gloria látta meg a napvilágot.

A világháború után 1921-ben Galamb Makóra küldött hat darab Fordson traktort testvéreinek, hogy alkalmazásuk mellett reklámozzák a Ford termékeket. Így született meg a családi vállalkozás, amelyet két fiatalabb testvére, János és Ferenc vezetett. Galamb József 1922 őszén Makón járt, hogy az üzletet beindítsa.

Hazalátogatásaikor nemcsak rokonait kereste fel, hanem előadásokat is tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben és a Műszaki Akadémián. Filmeket hozott magával, amelyeket levetítve a szakemberek megismerkedhettek a sorozatgyártás Ford gyárbeli megvalósításával és a termékek műszaki jellemzőivel.

Galamb József Fordnál végzett tevékenységét jól jellemzi az Autó című folyóirat 1930. júniusi száma cikkének részlete: „Joe Galamb 25 éve mérnöke a Ford-gyárnak, de eltekintve ettől a nagy időtől, Detroitban és környékén, de különösen a Ford-gyárban mindenki tudja, hogy nélküle Henry Ford egy lépést sem tesz, s ha egy probléma felmerül, akkor mielőtt döntene, mindig megjegyzi: Well, majd megkérdezem Joe-t. Ne vegye tőlem rossz néven Galamb mérnök úr, ha azt is megírom, hogy munkásságáért Ford évi 75 ezer dollárt biztosít számára, tehát annyit, mint amennyit az amerikai nép köztársasági elnökének fizet. Elképzelhető tehát, hogy micsoda értéket jelenthet az ő munkássága.” Galamb 1932-ben volt utoljára itthon. Ekkor is előadást tartott a Magyar Mérnök és Építész Egylet székházában, és ismételten filmet vetített a Ford gyártmányokról.

1944-ben egy szívrohamból felépülve kérte nyugdíjazását. Négy évtizedes munkássága alatt a Ford cég 300 főt foglalkoztató kisüzemből az USA óriásvállalatainak egyike lett. A Detroit News 1944. április 14-ei számában James Sweinhart tollából megjelent „Mai híres emberünk” című riport részlete rámutat Galamb szerénységére: „A Fordnál töltött 38 év tapasztalatából mi okozta a legnagyobb elégedettséget? – kérdeztem Galambtól. Habozás nélkül azt válaszolta: Az a megbízás, hogy megtervezzem és kifejlesszem a T-modell korai változatát, még anno 1906-ban.” 1955. december 4-én, 74 éves korában hunyta le örökre szemét a világ egyik legnagyobb autógyárának nyugdíjas főmérnöke, az 1999. december 18-án Las Vegasban az „Évszázad autójának” választott T-modell főkonstruktőre.

Galamb József emlékét alkotásai mellett szülővárosa, a hazai és nemzetközi mérnöktársadalom, a mérnöki szervezetek és a hazai műszaki képzés őrzi. 1990-ben vette fel nevét a makói Szakmunkásképző Intézet, 2000-ben posztumusz díszpolgári címet adományozott részére szülővárosa, 2001-ben avatták fel mellszobrát Makón.

Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kara neves tanulója emlékét ápolva előadótermet nevezett el róla, melyben bemutatja a gazdag életpálya kiemelkedő állomásait. Kiállításaival, kiadványaival népszerűsíti Galamb József szellemiségét, alkotó munkásságát, innovációs képességét. A kiemelkedő képességű és alkotó munkásságú tanulójának állított emléket egy megvásárolt és restaurált T-modell elhelyezésével alma-matere földszintjén kialakított Galamb József Emlékszobában, valamit 1928-ben gyártott Ford A-modellel az egyetem Bécsi úti aulájában.

2008 októberében Galamb életpályájának és alkotásainak keresztmetszetét Pálinkás József akadémikus, az MTA elnöke védnöksége és megnyitó szavai mellett a „100 éves a T-modell” című nemzetközi konferencia mutatta be a szakértő résztvevőknek.

1955-ben Clevelandben megjelenő Szabadság című lap nekrológban búcsúzott tőle: „…Galamb József sírjánál hajtsuk meg az emlékezés zászlaját és búcsúzunk tőle azzal, hogy ő jó magyar volt mindig.”

Dr. Gáti József

okl. gépészmérnök, c. egyetemi docens, technikatörténész