A Himnusz születésnapján

2015, January 28 - 16:54 | Mikusi Enikő
8 érdekes tény a Himnuszról

Január 22. alkalmából, mely a Himnusz szövegének a születésnapja, és egyben a magyar kultúra napja is.
 
1. Mi volt előtte?
Kölcsey műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdectű ének, míg a református magyarságé a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. Zsoltár) volt. A 19. század elején ugyanis hivatalos alkalmakkor Magyarországon az osztrák császári himnuszt játszották, de mellette, mint a magyarság kifejezője gyakran felhangzott a Rákóczi-nóta vagy másként a Rákóczi-induló is.
 
2. Mikor adták elő először?
Erkel Ferenc 1844-ben zenésítette meg, az első nyilvános, szabadtéri előadása 1844. augusztus 10-én történt, a Széchenyi nevét viselő gőzhajó avatásán.
 
3. A fordítások
A magyar himnuszt eddig mintegy harminc nyelvre fordították le.
 
4. Anekdota a leváltásáról.
Állítólag az ötvenes években Rákosi Mátyás Illyés Gyulával szeretett volna új nemzeti verset íratni, de a költő nem vállalta a feladatot. A pártfőtoitkár Kodályt is győzködte, de a zeneszerző válasza erre annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel a kérdés lekerült a napirendről.
 
5. Akkor most hogy is kell énekelni a szövegét?
A Himnusz éneklését nehezíti, hogy a hatodik sor („hozz rá víg esztendőt”) hat szótagból áll, de a sorhoz tartozó dallam hét hangot tartalmaz. Ezt az ellentmondást a Himnusz modern előadásai úgy hidalják át, hogy a hozz szót hajlítják, a sort „ho-ozz rá víg esztendőt” szöveggel éneklik. (Ez a forma szerepel a Dohnányi-féle hivatalos partitúrában is.) Történelmi érdekesség, hogy Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter 1939. június 2-án kelt 1939/15.151 sz., a „Himnusz” egyöntetű előadásáról szóló rendeletében ezzel szemben úgy rendelkezik, hogy „a könnyebb énekelhetőség kedvéért” az eredeti szöveg helyett „hozz reá víg esztendőt” énekelendő.
 
6. Benne van az útlevélben
A jelenlegi magyar útlevelekben kétféleképpen is megjelenik a himnusz: a műanyag adatlapon dombornyomással látható a kézirat szövegének részlete, az útlevél lapjain pedig UV-fény alatt látszanak a zenemű kottái.
 
7. Van szobra is
2006. május 7-én avatták fel Budakeszin a Himnusz szobrát. V. Majzik Mária kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotása egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén egy kétméteres, bronzból készült Isten-alak látható. A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét.
 
8. Mikor lett hivatalos?
Ugyan 1903-ban az Országgyűlés elismerte a magyar himnusznak a hivatalosságát, amikor elfogadott egy két paragrafusból álló törvényjavaslatot, „az egységes magyar nemzet himnuszáról”. Ennek 1.§ szerint :„Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánítattatik”, a 2.§ pedig meghatározta, hogy a törvény 1903. augusztus 20-tól lép hatályba. Ezt a törvényjavaslatot azonban I. Ferenc József magyar király nem szentesítette, így hatályba sem lépett. A Magyar Köztársaság alkotmányába csak 1989-ben került hivatalosan.
 
forrás: szeretlekmagyarorszag.hu (2015. január 22)

Comments

Mikusi Enikő | 2015, February 3 - 11:36

Soha, senki nem tette

Soha, senki nem tette kötelezővé, Kölcsey fennkölt versét a magyar nép maga választotta nemzeti himnuszává. Ez egyedülálló a világon. Nem csoda, korábbi himnuszainknak is egyedi hangvétele volt. Ma pedig a magyar kultúra napja van.
Nemzeti himnuszunk szövege, dallama egyaránt bús, borongós, míg más népek győzelmeiket sorolják, nagyságukat sulykolják ezekben a dalokban. Nem is értik a magyart, egy vezető amerikai blog például épp "sötét, depresszív" volta miatt választotta szó szerint a világ legrosszabb himnuszának. Lelkük rajta. Olvasták, de nyilván nem értették. "A magyar nép zivataros századaiból" - hangzik Kölcsey Hymnusának alcíme, amiről minden befelé forduló önsajnálat nélkül elmondhatjuk: Magyarországon kívül nehéz átérezni.
 
"Jaj, régi szép magyar nép!"
Korábban sem láttuk szebben a jövendőt, a katolikus magyarság néphimnusza, a "régi magyar himnusz" sem az a pattogós, kurucos lendülettel szárnyaló mű. A XVIII. század elején keletkezhetett, az első versszak: "Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!/Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk:/Magyarországról,/Édes hazánkról,/Ne felejtkezzél el/Szegény magyarokról!".
A népi és nemzeti himnuszok a XVI. századtól kezdve keletkeztek és terjedtek Európa-szerte a korábbi templomi himnuszok nyomán. Magyarországon a fent idézett "Boldogasszony anyánk", vagy az "Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga", illetve a megreformált vallású hívek körében a 90. genfi zsoltár "Tebenned bíztunk eleitől fogva".
 
A XIX. században a császári himnusz volt kötelező, ám sokkal népszerűbb volt, és ugyancsak nemzeti himnusznak tekinthetjük a hatóságok által szigorúan tiltott és üldözött Rákóczi nótát. Ez sem nagy csatákról, fényes győzelmekről szól, sőt. "Jaj, régi szép magyar nép!/Az ellenség téged mikép/Szaggat és tép!/Mire jutott állapotod,/Romlandó cserép./Mint egy kedves eleven kép,/Voltál olyan szép,/Magyar nép!/De a Sasnak körme között/Fonnyadsz mint a lép./Szegény magyar nép,/Mikor lész már ép?"
 
A nép választotta
Ilyen "előzmények" után nincs mit csodálkozni azon, hogy a magyar nép Kölcsey megzenésített versét választotta nemzeti himnusznak. Merthogy szó szerint erről van szó: a világon egyedüli állami himnuszként semmilyen törvény, uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tett kötelezővé egészen a rendszerváltásig. Csak egy 1989 októberétől hatályos törvény mondja ki: „A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével."
Kölcsey Ferenc 33 évesen, 1823. január. 22-én írta meg a Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményét. A vers több helyen is megjelent, de igazi felemelkedése 1844-ben kezdődött, amikor Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdetett "a Hymnus megzenésítésére". Erkel Ferenc pedig leült a zongora mellé: „Csend van. Ülök és gondolkodok: hát hogy is kellene ezt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok."
"És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz."
 
"Nemzeti hymnusszá magasult"
A pályaművet ezzel a jeligével küldte be: „Itt az Írás, forgassátok érett ésszel, józanon. Kölcsey." A zsűri őt szavazta meg győztesnek, indoklása szerint: "... mint a melly a mellett, hogy magyar jellemű s a költemény szellemét leginkább megközelítő, a két főkívántatóságot is, a dallamegyszerűséget és hymnusi emelkedettséget legszerencsésebben megközelíté."
 
A Himnusz kézirata
Először nyilvános ünnepségen 1844. augusztusában egy hajóavatáson szólalt meg a Himnusz. „Erőteljes diapasonokban kezde zengeni ama fölséges néphymnus, mellyet Kölcseynk és Erkelünk egyesült lantjai teremtének. Szent lelkesedés rezgé át a hallgatóságot, az erősmellű férfi és csengőhangú énekesnők minden szavára, melly erélyezve az érczhangszerek teljes harmóniája által, valóságos nemzeti hymnusszá magasult." - írta a Honderű. A következő évben a kolozsvári ünneplő tömeg már e dallal köszöntötte az Erdélybe látogató Deákot és Vörösmartyt.
 
A mű születésének dátuma, azaz január 22. a rendszerváltás óta a magyar kultúra napja. Országszerte kulturális és művészeti rendezvényeket tartanak, ezen a napon adják át a magyar kultúrával és oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos díjakat.
forrás: hir24, 2015. 01.22