Művészet és Klímaváltozás/ Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

Rádió: 
Tárlatról tárlatra
Adás dátuma: 
2011, June 20

Tárlatról tárlatra / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)

2011 június 20.
 
A műsor felépítése:
I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek
II. Bemutatjuk / Művészet és Klímaváltozás, Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ
 
A műsor vendégei:
Géczy Olga, a „A Művészet és a Klímaváltozás” kiállítás rendezője,
aki karmester és festőmávész: első diplomáját a Zeneakadémián szerezte karvezetés szakon, és mint karmester nemzetközi sikereket ért el, az Európa-díjat is elnyerte. Élt Svájcban, az USA-ban, zenekarokat hozott léte, vezetett, és tanított különböző egyetemeken. Festeni már 60 évesen kezdett, de így is sikereket ért el világszerte. Néhány éve költöztek férjével (David Aurell építész, grafikus, festőművész) Magyarországra. Tökön létrehozták a Pajta Galériát és a Művészet és Kultúra Világa Egyesületet. A Pajta Galériában kiállításokat és hangversenyeket rendeznek, kicsit felpezsdítik az álmos vidéki életet.
 
Lükőné Örsi Gabriella a Könyvtár főigazgatója,
első diplomáját tekintve kertész mérnök, a könyvtár szak a második diplomája. 2007  óta vezeti a könyvtárat.
 
 
I. Kaleidoszkóp
 
Szeged, Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1-3.) 
Értékőrzés – 2011 június 10 - 2011. december 18.
A Múzeum 1850 óta gyarapodó képgyűjteményének legértékesebb darabjaiból nyíló tárlat  egyik kiemelt célja, hogy bemutassa milyen országos jelentőségű festők éltek Szegeden. Egyikük, Kukovetz Nana festményét 2008-ban a franciaországi „Magyar vadak” című kiállítás-sorozaton is bemutatták. A többi, körülbelül ötven további festménnyel együtt a múltba is utazhat velük a látogató, hiszen a város régi utcáit, tereit elevenítik fel. Még egy különlegességgel szolgál azonban a kiállitás, mivel a művel jelentős része most először látható a nagyközönség számára.
 
Miskolc, Herman Ottó Múzeum (Görgey Artúr u. 28.) 
Jószay Zsolt szobrászművész retrospektív kiállítása – 2011. június 9 - 2011. szeptember 12.
A  szobrászművész harmincéves alkotói munkásságának retrospektív tárlata legjelentősebb munkáit gyűjtötte össze, annak az életművön belül legjellegzetesebb műveivel: az emberközpontú, meditatív faszobrokkal, az érzékenyen mintázott kisplasztikákkal és plakettekkel. A művész eddigi életútjáról és művészi pályájáról szóló kiállítás 60 éves évfordulóját ünnepli.
 
Zirc, Országos Széchényi Könyvtár Reguly Antal Műemlékkönyvtár (Rákóczi tér 1.) 
A zirci apátság kincsei (újrakezdéstől 1857-ig. Apátság és könyvtártörténeti kiállitás) – 2011. június 26 - 2011 december.
Az apátság történetének három nagy korszakát bemutató tárlat a könyvtár különleges kódexei (pl. a 15. századi, Johannes Herolt dominikánus szerzetes latin prédikációit és egy bestiáriuma (valós vagy kitalált állatokhoz szimbolikus, vallási-erkölcsi értelmezéseket társít, ezért gyakran használták prédikációkhoz) tartalmazó kódexe, melyben a 20 magyar szót „Zirci Glosszákként” emlegetik) és kéziratai mellett ősnyomtatványok és antikvák kerültek a vitrinekbe, valamint a rend által kölcsönzött miseruhák és a kelyhek. A 18. században kerültek Zircre, mert a középkori kincsek a 16-17. század folyamán szétszóródtak, megsemmisültek.
A török kiűzése után a nagy múltú szerzetesrendeknél a helyreállítást sokszor külföldi kolostorok, apátságok segítették, Zirc esetében a sziléziai Heinrichau. Innen érkeztek az első könyvek a Bakonyba, és természetesen a szertartásrendet is az anyamonostor szokásainak megfelelően alakították ki. (Ld. kéziratos liturgikus munkák) Az 1814-től önálló zirci apátság új feladatként a középiskolai oktatásból vállalt részt. Ez szükségessé tette a könyvtár fejlesztését tankönyvekkel, illetve az oktatást segítő művekkel. A ciszterci rend jó gazdálkodása következtében lehetővé vált egy reprezentatív könyvtárterem megépítése, melynek gyönyörű intarziás berendezése messze földön híres. A termet 1857-ben adták át. Ez a második korszak a rend 1950-es feloszlatásáig tartott. A harmadik korszak már a napjainkig fennálló műemlékkönyvtári funkció az Országos Széchényi Könyvtár keretei között.
 
Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum (Károlyi Mihály u. 16.) 
Textúra: Szövet és Szöveg – 2011. június 15. - 2011. október 30.
A cím két része, a text: szöveg, és a túra: kirándulás, egybeírva mást jelent: szövet, szövedék, vagy szerkezet, térbeli elrendeződés. A kiállítás is ilyen kirándulás az irodalmi szövegek és a kézimunkák, csipkék, hímzések szövedékében. Mindkét terület alkotásaiban közös a kézi munka. Ez a fajta „kézművesség” keveredik a géppel teremtett texturával. Kettőjük ötvöződése pedig új értelmezési lehetőséget kínál, illetve új harmóniát teremt. A tárlat a divat és irodalom határterületeit átlépő kísérletezésék negyedik állomása, amely Zoób Kati divattervező ötletéből született.
 
Budapest, Centrális Galéria (Arany János u. 32.) 
Hangművészet és a zenetechnika orosz úttörői 1910-től az 1930-as évekig – 2011. június 9. - 2011. július 20.
A tárlat a húszas évek szovjet-orosz művészeti elképzeléseibe, felfedezéseibe nyújt bepillantást olyan különleges zenei szerkezetek segítségével, mint a variofon, teremin, terpsziton, ritmikon, emiriton, ekvodin vagy a grafikus hang. A hang kutatói, a hangszerkészítők, az új zenei technológiák megteremtői közül talán csak Leon Theremin, az első elektronikus hangszer, a teremin megalkotója vált ismertté, mivel alkotóközösségük elképzelései és céljai összeegyeztethetetlenek bizonyultak az uralkodó rendszerrel. Számos, akkoriban utópisztikusnak tűnő találmányukat évtizedekkel később azonban azóta máshol megvalósitották, sőt, némelyiket ma is használjuk más néven.
 
Balassagyarmat, Palóc Múzeum (Palóc liget 1.) 
Armales Transylvanorum.  Válogatás az erdélyi fejedelmek címeradományaiból nemzetközi vándorkiállítás – 2011. május 18 - 2011 július 18.
A tárlat az erdélyi fejedelmek által 1583 és 1684 között adományozott 50 erdélyi és bihari címert mutatja be. A nemesi címer és a címeres oklevél (armális) bizonyította és biztosította a 16. század második felétől a nemesi kiváltságokat birtokosaik, az armalisták számára.  A Magyar Országos Levéltár, Budapest; Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, Debrecen; Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, Debrecen; Kolozs Megyei Országos Levéltár, Kolozsvár; Református Egyházkerületi Levéltár, Kolozsvár; Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár  anyagából válogatták őket a hazai és erdélyi szakemberek. Sajátos vonások ellenére tökéletesen illeszkednek az európai címertan / heraldika rendszerébe.
 
Salgótarján, Nógrádi Történeti Múzeum (Múzeum tér 2.) 
A szódavíz egy magyar kultuszital – 2011 május 18 - 2011. július 30.
Joseph Priestley találmányát, az első, széndioxiddal elegyített vizet (1767) a genfi Jacob Schweppe fejlesztette tovább, aki 1783-ban ugyan megoldotta a mesterséges szénsavas ásványvíz nagyipari előállítását, de módszerét titokban tartotta. A szifonfejet Charles Plinth alkotta meg és szabadalmaztatta 1813-ban. Jedlik Ányos 1826-ban a távolról szállított balatonfüredi ásványvizet helyettesítette friss, mesterséges szénsavas vízzel. Az ital olcsó, nagyüzemi előállítását a gáz lehető legjobb jobb elnyeletésével oldotta meg. A kolerajárvány idején azt remélte, hogy a szikvizet ivók kisebb eséllyel betegednek meg. Jedlik kedvenc itala a saját termékével higított bor, vagyis a fröccs volt.  
A tárlaton a mai és a történeti Nógrád megyéből való felszerelések, mint a szódatöltőgép, különböző szifonfejes szódásüvegek, homokfúvással címkézett vendéglő szövetkezetek üvegei, egy Petőfi képes szódásüveg Körmendről, szódakészítő szerszámok … lettek kiállítva helyi rendeletekkel és a gácsi szikvízüzem több dokumentumával. Van olvasósarok pl. Tömörkény István írásával, és kiállításra kerültek olyan képzőművészeti alkotások is, melyeken a szódát ábrázolták.
 
Balatonfüred, Vaszary villa (Honvéd utca 2.)
A magyar festészet klasszikusai: Mednyánszkytól Barcsayig – 2011. június 18. - 2011. szeptember 11.
A magyar képzőművészet népszerű korszakából, az 1896-1945 közötti időszakból származó híres képeket, jelentős alkotók főműveit mutatja be a tárlat. A törzsanyagot a 20. század első felének két igen jelentős magángyűjteménye adja: Nemes Marcell, a híres műgyűjtő és műkereskedő, 1911-ben, a kecskeméti Városi Múzeum Képtárának megalapítására adományozott, elsősorban század eleji nyolcvan képből álló gyűjteménye illetve a művészettörténeti szempontból igen jelentős Farkas István-Glücks Ferenc-hagyaték, mely a nyolcvanas évek folyamán került a képtár tulajdonába.
Szinte minden jelentős iskola festményei láthatók: a nagybányaiak, a szolnoki és kecskeméti művésztelep, a gödöllői kör illetve a Nyolcak közül többen, mint például Czigány Dezső, Czóbel Béla és Márffy Ödön. Az irányzatokhoz, iskolákhoz kevésbé besorolható festők közül többek (például Rippl-Rónai József, Vaszary János és Gulácsy Lajos, Mednyánszky László, Farkas István és Nagy István, Barcsay Jenő és Egry József ).
 
Dunaszerdahely, Kortárs Magyar Galéria - Vermes-villa (Szabó Gyula u. 304/2, Szlovákia) 
Magyar Festők Társasága: Fekete képek – 2011. május 13. - 2011. július 10.
A  Magyar Festők Társasága olyan tárlatot alkotott, melyen a képek a fekete minden árnyalatával, a képzőművészet minden technikájával, és mindenféle tematikájával jelentkezik. A fekete szín uralkodik az alkotásokon, életre kel, csillogtatja sokrétűségét. A kiállítást Kováts Albert rendezte.
A Múzeumok Nyári Éjszakája keretében szzínes program fogadja a látogatóket, közöttük egy kiállításmegnyitó is: Detvay Jenő, Lévay Ádám „Allat-Kepek“  kortars képzőműveszeti kiallitas. 
 
Budapest, BME OMIKK Aulája (Budafoki út 4-6.)
Zemplén Jolán kamarakiállítás: 100 éve született a Műegyetem első női professzora – 2011. június 8 - 2011 szeptember 15.
A tárlaton Zemplén Jolán könyveit, levéltári dokumentumait, személyes iratait mutatják be. A matematika-fizika szakos tanár 1936-ban doktorált a Schmid–Gerő–Budó–Kovács-féle spektroszkópiai iskola tehetséges fiatal tagjaként. A fizikához és a Műegyetemhez való kötődése családi örökség: édesapja, Zemplén Győző a Műegyetem elméleti fizika professzora, nagybátyja, Zemplén Géza nemzetközi hírű szerves kémikus, szintén műegyetemi tanár volt. 1967-ben nemcsak az első női fizikaprofesszor lett Magyarországon, aki egyúttal a Műegyetemen a Kísérleti Fizika Tanszék első női tanszékvezető egyetemi tanára is volt. A kutatások mellett Tudománytörténeti Kutatócsoportot hozott létre, és részt vett a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének és az MTA Tudomány- és Technikatörténeti Bizottságának megalakításában. A háromezer éves fizika című könyvének kézirata 1945-re készült el, majd ezt követte A magyarországi fizika története 1711-ig, és A magyarországi fizika története a XVIII. században.
 
Pécs, Egyetemi Könyvtár Történeti Gyűjtemények Osztálya (Szepesy Ignác utca 1-3.) 
A pécsi nyomdászat évszázados históriája (1772–1950) – 2011. június 6. - 2012. március 31.
Az ünnepi könyvhéthez kapcsolódón nyílt tárlat több mint 500 könyvet és különböző nyomtatványokat mutat be. Borsy Károly (1917-2003) nyomdász és helytörténeti kutató emlékére ajánlották, aki a város nyomdászatának a történetét rendkívüli alapossággal kutatta – halála miatt azonban a feldolgozást már nem tudta elvégezni. A kiállítással egy időben megjelenő kötettel az ő eredményeinek egy részét is megismerheti a nagyközönség. Az idei év a pécsi nyomdászat létrejöttében jelentős évforduló, hiszen Klimó püspök közbenjárásának köszönhetően adott engedélyt 1773-ban Mária Terézia az első pécsi nyomda létrehozására (Engel János József), és ő 300 évvel ezelőtt született. Később is az egyik legjelentősebb megrendelő volt, és neki köszönhető az is, hogy a Tettyén megépülhetett a papírmalom. Nyomdatörténeti érdekesség még, hogy hazánk első héber nyelvű könyve itt jelent meg, a Zsinagóga felavatására. A nyomda épülete a mai Perczel utcában állt.
 
Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum (Erzsébet sétány 1.) 
Felszabadulástól a megszabadulásig – 2011. június 18. - 2011. november 4.
A tárlat a környéken létesített szovjet katonai alakulatok történetéről, jellemzőiről, az itt szolgálatot teljesítő állomány feladatairól és hétköznapjairól szól. A tárgyak és fényképek, mint a katonaruhák, a „legjobb traktoros” jelvény, „Budapest bevételéért” érdemrend, aknavető a Tapolcai hadtörténeti emlékparkból, korabeli plakátok, „Szovjetúnió hőse” festmény, részben a veszprémiektől kölcsönkapott emlékekkel emellett a helyi lakosság és a szovjet katonák között kialakult kapcsolatokról, konfliktusokról is mesélnek, és arról is, hogy mit jelentett az itt lakóknak velük együtt élni. De arról is vallanak, hogy nekik mit jelentett a hazájuktól távol élni.  
 
Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum (Erzsébet sétány 1.) 
 „Az ékesítés módja és jelleme...” Népművészet Veszprém megyében. Menyasszonyi ládától a húsvágó deszkáig – 2011. június 15 - 2012. február 5.
A paraszti kultúra alkotói karakterű, mely idővel egyre növekvő mennyiségű tárgyat használ, és ezek az elhasználódás során újabb és újabb funkcióban jelennek meg: így lett például egy 1830-as években készült menyasszonyi ládából taligaraktér, majd disznóöléskor használatos húsvágódeszka. A városi ember a gépesítés elterjedésével rácsodálkozott a hagyományos kézműves gyakorlatra. Nemzeti karaktert, ősiséget és esztétikai értéket fedezett fel benne. Értékelni és vásárolni kezdte az egyszerű kézi munkákat, fazekas termékeket, szőtteseket, faragott holmit, megőrzésükre hagyományfenntartó mozgalmakat hozott létre. A kiállítás ezt a folyamatot is bemutatja a gazdálkodástól a bútorművességen át az ünnepekig.
 
Esztergom, Keresztény Múzeum (Mindszenty tér 2.) 
Vázlattól a képig: Id. Markó Károly rajzai – 2011. június 18 - 2011. október 2.
A tárlat a Magyar Nemzeti Galéria Markó kiállitását egészíti ki a festő grafikai lapjaiból válogatott művekkel. Ezekdokumentálják munkamódszerét, és bemutatják a nagy alkotásokhoz készített előtanulmányokat, melyeket többször is felhasznált. A két kiállítás kapcsolatát erősíti, hogy a grafikák mellett fotóreprodukciók elevenítik fel a festményeket – míg a Nemzeti Galériában a rajzokat jelzik digitális technikával. A kiállitás 44 darab Simor János hercegprímás gyűjteményében található grafikát és 10 darab Budapesten őrzött vázlatlapot tartalmaz.
 
Győr, Városi Művészeti Múzeum, Váczy Péter Gyűjtemény (Nefelejcs köz 3.)  
Gyenes Gábor kiállítása – 2011. június 18. - 2011. július 24
A 42. Nemzetközi Művésztelep díjazott művészének önálló tárlata, ahol a gondolatiság, az eszme, a filozófia, a koncepció, a film és az irodalmi élmény által inspirált műveinek sora látható. Ezek jellegzetesen városi művek: az ember által alkotott tér, s abban az alkotó vagy a teret élő ember foglalkoztatja, a városokbeli lét olvasztótégely jellege, a szegletekbe bújó fény, az embert szögletes törmelékké reszelő árnyék, a kör csodája és megmagyarázhatatlansága, az emberi veszendőség, a beolvadni hajlandóság, a dolgok összemosódása és a dolgok elválasztása, ahogy Szászi Zoltán fogalmaz.
 
Tata, Kuny Domokos Múzeum (Alkotmány u. 1.) 
Fehér és arany. Louis Seize bútor restaurálása – 2011. június 18 - 2011. augusztus 14.
A XVI. Lajos kori bútor együttes, mely egy társalgó részét képezhette, asztal, két fotel, 2 kisasztal és zsámoly együttese, mely a 80-as évek közepén lepusztult állapotban került a múzeum gyűjteményébe. A restaurálás nehéz és hosszú folyamatát pályázat segítségével sikerült megoldani. A kiállításon látható tablók révén ebbe a folyamatba pillanthatnak be a látogatók, míg a kiállított bútorok  alapján az eredményéről győződhetnek meg. Az együttes korabeli felhasználásáról pedig a vármúzeum tulajdonában levő, szintén 18 századi rézkarcok  nyújtanak tájékozódást.
 
Budapest, Bajor Gizi Színészmúzeum (Stromfeld Aurél utca 16.) 
Elfelejtett szobrok. Rév István Árpád báb- és iparművész kiállítása – 2011. június 20. - 2011. szeptember 9.
Az első hivatásos hazai bábszínházát 1941-ben megalapító Rév István Árpád (1898-1977) maga tervezte bábfiguráit, egy új típust fejlesztve ki. Kedvelt anyaga a fa volt. Mellette reklámgrafikával, hegedűkészítéssel és szobrászattal foglalkozott. A múzeum Bábgyűjteményének különleges, ritkán látható darabjait lehet itt megtekinteni.
 
Budapest, Bajor Gizi Színészmúzeum (Stromfeld Aurél utca 16.) 
Országomat egy ló(erő)ért! Szinészek és járművek – 2011 május - 2011. szeptember 25.
A fényképkiállításon olyan felvételeket válogattak össze a tárlat rendezői, melyeken színészek és színésznők ezúttal különféle járműveken, vagy közlekedésre alkalmas eszközökön vannak. Döcögnek szekéren, hajtják a biciklit, légballonban ülnek vagy repülőn, esetleg hajón, de siklanak sítalpon, leginkább azonban autóban láthatók.
 
Budapest, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (Városligeti krt. 11.) 
„A megszelídített Száguldó Cirkusz” festménykiállítás a Forma 1-ről. Szabó Andrea Cecilia kiállítása – 2011. június . 17- 2011. július 31.
A Formula-I-et az 1986-os első Magyar Nagydíj óta látogató művésznőt rabul ejtette a színes sportkocsik világa. A száguldás, a sebesség a kulcsa ennek a játéknak, melyet általában sportnak tartanak. Innen jött a kiállítás címe is. Ehhez az, „életveszélyesen szép feszes játékhoz” hasonló feszes, összpontosított képek festésére törekszik. A sebesség minél sokrétűbb megörökitésében a müncheni BMW Museum anyagának a tanulmányozása a technikai részletek és eljárások jelzésében is tükröződik. A színek, és a versenyautók részleteinek megválasztásában pedig a hozzájuk kapcsolódó szimbolika is fontos.
 
Budapest, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (Városligeti krt. 11)
DOStalgia. 30 éves a PC – 2011. június 24 - től
Az IBM PC 30 éves évfordulója alkalmából rendezett tárlaton látható az 1981-ben készült első olyan moduláris, nyitott rendszerű számítógép típus, amely az IBM, Microsoft és Intel közös fejlesztéseként kezdetben az irodai majd az otthoni számítástechnikai munkákat forradalmasította. 1982/83 már Magyarországon is elkezdtek gyártani ennek egy változatát, az itt bemutatott Proper számítógépet. Az Intel gyártotta a világ első számítógépes processzorát, idén 40 éve – a cég közreműködésének hála ezt is meg lehet nézni Nagy Károly magángyűjtő kuriózumaival együtt. A világ első mikroprocesszorának vezető konstruktőre, a magyar származású Les-Vadasz személyes üzenete a kiállítás látogatóihoz, hogy az első mikroprocesszor 2300 tranzisztorból állt, a maiak 2 milliárdnál is többől készülnek. Technológiájuk gyökeresen megváltoztatta életünket és munkánkat, de ez a nagy utazás nem ért véget, a forradalom még tovább tart.
 
 
Előzetes
Szeged, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Kiskundorozsmai fiókkönyvtár) 
A régi Dorozsma – 2011. június 23 - 2011. július 24.
A XIII. Dorozsmai Napok alkalmából a Kiskundorozsmai fiókkönyvtárban a település története és közelmúltja elevenedik meg a 19. századtól az 1980-as évekig. Hirdetményen közzétették a követválasztás névsorát, rendeztek mezőgazdasági kiállítást, kultúrversenyt és eb-oltást, népzenei találkozót és motoros napot, még Hofi-kabarét is.
Szőregi fiókkönyvtár:
„Rózsás” könyvek Szőregen – 2011. június 24. - 2011. július 24.
A magyar népi díszítőművészetben ábrázolt rózsa az idei szőregi rózsaünnephez kapcsolódik.
 
 
A Magyar Nemzeti Múzeum kezdeményezésére először 2003-ban megrendezett Szentivánéji Éjszaka azóta országos rendezvénysorozattá vált. A Múzeumok Nyári Éjszakáján, ahogy azóta nevezik, szinte minden múzeum és számos más kiállítással rendelkező intézmény is bekapcsolódott a programokba, melyeken különböző programok és tematikus tárlatveztések várják az éjszakai látogatókat. Idén két hétvégén kerül/t sor az eseményre. Vidéken június 18-án volt, Budapesten június 24-én lesz. Érdemes a rendezvány honlapján tájékozódni a lehetőségekről. Nehéz lesz a választás!
 
II. Bemutatjuk
 
„A Művészet és a Klímaváltozás” – 2011 június 2- 2011 július 1. 
 
A kiállítás kapcsán kerekasztal beszélgetés lesz július 1-én az OMgK-ban, ahol a művészek és a tudósok, szakemberek fognak eszmét cserélni a klímaváltozásról. 
 
 
A tárlatok helyszíne:
Budapest, Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (Attila u. 93) 
 
 
Ha kíváncsi vagy a részletekre itt meghallgathatod!
 
 
Zenei betétek:
Ady Endre, Párizsban járt az ősz
KFT, Balatoni nyár
Szerkesztő-műsorvezető: dr. Győry Hedvig
Zenei szerkesztő: Király Hedvig
Technikai munkatárs:
 
 
A műsor a KKDSZ támogatásával készült.