Wenamon beszélgető rovat: Múmiák Testközelben kiállítás

Rádió: 
Fáraók földjén
Adás dátuma: 
2011, June 10

Fáraók földjén

Wenamon beszélgető rovat / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)
2011 június 10.
 
A műsor témája
- Társasági hírek: június 20-án beszámoló az ELTE Thébában folytatott ásatásairól (Bács Tamás, Schreiber Gábor és Fábián Zoltán)
- Mai téma: június 9-én megnyílt a Szépművészeti Múzeumban a Múmiák Testközelben c. kiállítás (zárás: október 22.)
Vendégünk: dr. Liptay Éva egyiptológus (Szépművészeti Múzeum, Egyiptomi Osztály vezetője)
Riport: dr. Karlinger Kinga radiológus és patológus (Semmelweis Egyetem, Radiológiai és Onkoterápiás Klinika)
dr. Korom Csaba radiológus (Semmelweis Egyetem, Radiológiai és Onkoterápiás Klinika)
 
 
Röviden az elhangzottakból
A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményében őrzött négy múmia tudományos vizsgálatának kezdetét mutatja be a mélyföldszinten most nyílt kiállítás, mely alapvetően négy egységre osztható a múmiákhoz rendelt témakörök révén: (1) az egykori demográfiai jellemzők, különös tekintettel az óegyiptomiak halálhoz és betegséghez való viszonyára, (2) a mumifikálás technikája, (3) a múmiák felkészítése a túlvilági utazásra díszítésükkel, és (4) a személyiség ábrázolása a művészetben, vagyis a portré korabeli jellemzői. Mindez a múmiavizsgálatok természettudományos lehetőségeinek a felhasználásával, az első eredmények bemutatásával történik, melyeket a falakra függesztett magyarázó szövegek tesznek teljessé.
 
A két férfi múmia egyikét, amelyiknek csak a fejét „csomagolták ki”, 1951 április 26-án vasúton küldték ide a szombathelyi Savaria Múzeumból aranyozott arcú kartonázs koporsójával együtt. Sokáig úgy tudták, Almásy László gróf ajándékaként került oda. Levéltári kutatások segítségével azonban ma már egyértelművé vált, hogy Kunc Adolf prépost 1896-ban vásárolta Egyiptomban, és ő adományozta a szombathelyi premontrei gimnáziumnak. A Kr.e. 2-3. századból származó múmián a vásznak felhelyezése nem a szokványos módon történt. Ez a technika csak szűk körben volt használatos.
 
A másik férfi múmia a Nemzeti Múzeumból átvétellel került az Egyiptomi Gyűjteménybe. A teljesen „kibontott” múmián jól látszik, hogy a Hérodotosznál is olvasható legteljesebb mumifikálási módban részesítették. Belső szerveit a baloldalon ejtett vágaton emelték ki, majd a mostani vizsgálatoknak hála megtudtuk, hogy a megfelelő tartósító eljárások után vissza is helyezték. A műveletet a Kr.e 2-1. században végezték.
 
A zirci Reguly Antal Múzeumból 1963 november 8-án ide szállított, eredetileg Platz Bonifác gyűjteményéből származó, fadeszkákból összeállított Rer (Rwrw) koporsójában eddig egy múmiavásznakba tekert, törékeny alakot lehetett látni az állandó kiállításon. Most, hogy egy éjszaka elszállították a Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinikájára, a komputertomográfiai vizsgálatok kimutatták, hogy 20-24 éves nő maradványait rejti, akinek csontjai hiányosak. Csontritkulásban szenvedett. A csontok jelentős levegővel telitettsége nem csak a mumifikáló papoknak jelentett gondot, a CT vizsgálatokat is megnehezítette.
 
A koporsó és a kartonázskészlet ikonográfiai vizsgálata alapján megállapítható, hogy a talpán Apisz bikával díszített, eredetileg Delhaes István festőművész tulajdonát képező másik koporsó, mely 1901-ben került állami tulajdonba, egy Ahmimban eltemetett nőt rejtett. Az együttest a Nemzeti Múzeumból adták át a Szépművészeti Múzeumnak az 1934-es múzeumi törvény értelmében. A CT vizsgálatokból az is kiderült, hogy a teljesen beburkolt Hortesznaht karjait az ottani papok szokása szerint mellei előtt keresztbe rakták, és egyik kezébe annak idején valamit bele helyeztek, mivel ujjait marokra szorítva tartja. Felső állkapcsa kissé előreugrik, fogai teljesen épek – múzeumpedagógiai foglalkozásokon CT-s mozgókép segítségével a részvevők megnézhetik. Arcvonásait a koponyafelvételeken alapuló arcrekonstrukció mutatja be.
 
Az átvilágítás számítógépes felvételeinek a kiértékelése még most is folyik. A munka archiválása azonban nem csak a megszokott szöveges- és fotódokumentáció formájában történik, hanem a felvételeket úgy készítik, hogy valódi 3D-s filmet lehessen összeállítani belőlük. Az eddigi munkákról már látható egy 10 perces bemutató a Múzeumban, a kiállítással szemben levő teremben. Az érdeklődő látogatók pedig múzeumpedagógiai foglalkozás keretében további részleteiben is ismerkedhetnek a tárgyakkal és a kutatott témákkal.
 
 
Szerkesztő: dr. Győry Hedvig
Műsorvezető: Varga Annamária
Technikai munkatárs: Molnár Bernadett