Bartók Szegeden / Somogyi Könyvtár, Szeged

Rádió: 
Tárlatról tárlatra
Adás dátuma: 
2011, March 21

Tárlatról tárlatra / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)

2011 március 21.
 
A műsor felépítése:
I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / Bartók és Szeged - Somogyi Károly Könyvtár, Szeged

A műsor vendégei: 
Szerdahelyi Péterné, a Bartók kiállítás rendezője
1974-től dolgozik a Somogyi-könyvtárban. Kezdetben fiókkönyvtárakban tevékenykedett, később kiemelték fiókhálózati instruktornak. 1991-től a Somogyi-könyvtár tájékoztató részlegének és helyismereti gyűjteményének munkatársa. Munkájával segíti a helytörténeti kutatásokat, és a kötetek megjelenését. Többek között a „Három folyó mentén” munkálataiban vett részt, valamint a „Szeged története” 5. kötetének az előkészítésében. A „Szegedi Műhelyben”, a „Szeged” című folyóiratban és a „Délmagyarországban” jelentek meg publikációi. Elsősorban könyvismertetéseket és helytörténeti közleményeket ír. A könyvtárban számos helytörténeti vonatkozású kiállítást rendezett (pl. Moholy-Nagy László, Szeged 750 éve, 1848-49 Szegeden).
 
Piri Ildikó, tájékoztató könyvtáros
a Szegedi Somogyi-könyvtár munkatársa. 1996-ban végzett a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán magyar, informatikus könyvtáros, művelődésszervező menedzser szakirányon. Azóta dolgozik a könyvtár olvasószolgálatában. Emellett szerkeszti a könyvtári honlapot és rendszeresen tart lakossági internet-tanfolyamokat.

 

 
I. Kaleidoszkóp
Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum (Erzsébet sétány 1.)
      Történelem a mának. Anne Frank Veszprémben – 2011. március 17. - 2011. április 10.
Az amszterdami Anne Frank Ház kiállítása 1997 óta járja a világot, eddig már 60 országban volt látható, az elmúlt 14 év alatt több mint tíz millióan nézték meg. Ide a Holokauszt Emlékközpontból érkezett, érdekessége: kortárs diák tárlatvezetők mutatják be az iskolai csoportoknak. A tablókról Anne Frank története történelmi háttérével együtt ismerhető meg.
 
Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum (Erzsébet sétány 1) 
     Nyugat és Kelet találkozása fotókiállítás. A lublini Szent Mihály Székesegyház freskói – 2011. március 9. - 2011. április 10.
Európa egyik legkülönlegesebb középkori temploma a lublini várban található Szentháromság temploma, ahol a gótikus kápolna a falait bizánci-orosz freskókkal díszítették Jagelló Ulászló kezdeményezésére. A munkáért felelős mester, András 1418. augusztus 10-én fejezte be művét. Bármennyire is megoszlott a tér, a bizánci hagyomány által előírt hierarchiát sikerült megtartania. A XVI. században az épület reneszánsz portállal gazdagodott, a XVII. században pedig a homlokzat csúcsa lett lublini reneszánsz stílusú. 1386-ban itt koronázták meg Jagelló Ulászló, aki nem sokkal később Krakkóban feleségül vette Nagy Lajos magyar király és Erzsébet legfiatalabb lányát, Hedviget. A XIX. század elején a várkápolnából börtönkápolna lett, értékes freskóit bevakolták, és csak véletlenül fedezte fel őket 1897-ben Józef Smoliński lublini festő. Restaurálása 1997-ben ért véget, és 2008-ban a Szentháromság-kápolna felkerült az Európai Örökség listára.
 
Salgótarján, Nógrádi Történetei Múzeum (Múzeum tér 2)
     Ripple-Rónai József rajzai – 2011 március 16 - 2011 május 31.
Több olyan művet lehet látni a tárlaton, melyek eddig ismeretlenek voltak a nagyközönség számára. Bár Ripple-Rónait elsősorban festőként tartják számon grafikai hagyatéka is páratlan értékű. A ceruza-, tus-, és diópác rajzokat, akvarelleket, cinkográfiákat és litográfiákat a Reggelizőasztal című olajfestmény teszi még színesebbé. Az anyagot a Nógrádi Történeti Múzeum Mihályfi-gyűjteményéből és a győri Városi Művészeti Múzeum Radnai-gyűjteményéből válogatták, de érkezett alkotás a Palóc Múzeumból is.  
 
Dunaszerdahely, Kortárs Magyar Galéria - Vermes-villa (Szabó Gyula u. 304/2, Szlovákia) 
     „Gödöllő múltja és jelene“ – 2011. március 14. –től
A kiállított mintegy 100 fotó Balázs Gusztáv és Tatár Attila Gödöllő város kommunikációs és marketing feladataival megbízott munkatársainak felvétele. Gödöllő városának múltját és jelenét mutatják be, elsősorban történeti épületeire koncentrálva, melyeket a régi felvételekkel történelmi távlatokba helyeztek. A tárlatot az Europai Uniós magyar elnökség tette aktuálissá, hiszen Gödöllő az egyik székhely. Testvérvárosa pedig éppen Dunaszerdahely.
 
Balassagyarmat, Palóc Múzeum (Palóc liget 1) 
     Fából faragott csoda – 2011 március 10 - 2011. szeptember 12.
A kiállítás szlovák-magyar együttműködés keretében jött létre, hiszen a Szlovák Nemzeti Múzeum, a Szlovákia Magyar Kultúra Múzeuma, a Nógrádi Múzeum és Galéria, a Losonci Múzeum, a Füleki Vármúzeum kölcsönzésével valósult meg. A kiállított tárgyak a szlovák népművészet ihletését mutatják, témájukat az élet számos területéből merítik. Ábrázoltak itt családokat, szenteket, szekereket, dísztárgyakat. A pásztor- és paraszti fafaragás emlékei a polgári otthonokban is meglelték helyüket olyan használati tárgyak formájában, mint például a sótartó, dobozka, vagy dísztárgyként, mint a szobrocskák, faliképek,vagy éppen a  tülök. Valamennyi kiállított tárgy a történelmi Nógrád megyében készült.
 
Füleki/ Filakova Vár (Hlavná ul. 14, Szlovákia)
     A történeti Nógrád népművészete – néprajzi kiállítás a füleki várban – 2011. március 18 - 2011. május 24.
A vár Bebek-tornyában nyilt, több mint 350 eredeti műtárgyat bemutató tárlat első alkalommal kínál együttes betekintést az egykori Nógrád vármegye területén élő magyarok és szlovákok népművészetébe. A díszes nógrádi hímzések, szőttesek, vert csipkék, főkötők, ködmönök és egyéb viseletelemek mellett a pásztorművészet, a háziipar, a népi bútorok valamint a régió fazekasiparának termékei lehetőséget nyújtanak a látogatónak, hogy megfigyelje a határ két oldalán élő magyarok és szlovákok hagyományos tárgyi kultúrájának párhuzamait és eltéréseit. A tárlat társrendezői a Szlovák Nemzeti Múzeum Néprajzi Múzeuma Túrócszentmártonból, a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria valamint a balassagyarmati Palóc Múzeum.
 
Kecskeméti Képtár – Cifrapalota (Rákóczi út 1.) 
     A Kecskeméti Művésztelep első korszaka (1909–1919) – 2011. március 18. - 2011. május 29. 
A művésztelep létrejöttét Iványi Grünwald Béla festőművésznek kösöznheti, aki  1909. július 17-én Nagybányán írta meg elképzelését Kada Elek polgármesternek. Az alkotói tevékenység 1910-11 folyamán indult pl. Bornemisza Géza és Perlrott Csaba Vilmos, Kmetty János, Faragó Géza, Uitz Béla, Gráber Margit részvételével. Vegyes képében jól megfértek egymás mellett a fauve-os, szecessziós és Cézannei hatások. A tárlaton látható 82 alkotást és a művésztelephez szorosan kapcsolódó dokumentumokat egy „virtuális” terem teljessé, melyet A. Varga Imre festett meg, hogy Kecskemét korabeli hangulatát, építészetét, az alkotói környezetet felidézze.
 
Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (Szent István tér 15.) 
     Úton. Kádár Katalin kiállítása II. – 2011. március 20 - 2011. április 4.
Kádár Katalin grafikus művész életében számos műfajban dolgozott: embléma, plakát, televíziós és diafilmek, kiállításgrafika, illusztráció, gyermekjáték és képeslapok is szerepel alkotásai között. Az utóbbi idők egyik főbb témája, a Városok c. sorozata látható ezena tárlaton. Utazásai hatására született grafikák, festmények és fotók együttese alkotja a kb. 50 lapból álló kollekciót. Technikai szempontból rajzok, rézkarcok, akvarellek, pasztellek, kollázsok találhatók benne.
 
Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum (Városliget, Vajdahunyadvár)
Labirintus. Fedezzük fel az erdő titkait egy játékos útvesztőben! – 2011. március 12. - 2011. május 1.
A Múzeum hagyományainak megfelelően ismét interaktív tárlattal várja látogatóit: egy játékos útvesztőn végighaladvaaz erdő állat és növényvilágának titkaiba lehet betekinteni, ráadásul a színes képek, élethű szobrokkal teli 500 m2-es területet bejárva fejtörőket is találnak. Egy játéklapot segítségével azonban kitalálhatók a helyes megoldások, és így ajándékot is lehet nyerni. Már, ha a labirintusból sikerül megtalálni a kivezető utat.
 
Budapest, Közlekedési Múzeum (Városligeti körút 11)
     175 éves a magyar ipari hajógyártás – 2011. március 17 - 2011 május 1.
A magyar hajóépítés olyan gyöngyszemeit modelleken mutatja be a Múzeum, mint a Clark Ádám úszódaru, a budapesti, és magyar hajógyárakban épített tengeri hadihajók, és a Dunára szánt luxusgőzösök. olyan modelleket is megismerhetnek a látogatók, amelyeket gyári készletként nem lehet megvásárolni. Ezek közé tartoznak a konténerszállító hajók, vagy az úszódaruk, amelyeknek szerkezetét, felépítését ennyi re részletesen élőben soha nem lehetne látni. A kiállítás egyik különlegessége a Székesfehérvár nevű Duna-tengerjáró hajó modellje, amely félbevágva, metszetelve látható, így a hajó belső szerkezete is megismerhető. A kiállítás alatt a TIT Hajózástörténeti Modellező és Hagyományőrző Egyesületének titkára, Bicskei János bemutatja a világ leghíresebb hajójának, a Titanicnak a 8 éve épülő 270 centiméter hosszú modelljén, hogy miképp is készülnek az egyedi építésű modellek.
 
Budapest, Közlekedési Múzeum (Városligeti körút 11) 
     A múzeum állandó kupolatermében a múlt héten kiállították a két világháború közötti legsikeresebb magyar terepjáró-kisteherautó, a Rába Botond egyetlen megmaradt példányát. A néhány napig (április 3-ig) látható autó állandó kiállítását a győri Rábában egy Látogatóközpontban kívánják megoldani. Tervezését és gyártásának beindítását Winkler Dezső, a Rába autó szerkesztési osztályának vezetője koordinálta. A Rába Botondot 1938 augusztusában mutatták be, a honvédelmi miniszter a következő hónapban intézkedett a gépkocsi rendszerbe állításáról. A 14 személy szállítására alkalmas terepjáró speciális megoldások egész sorát vonultatta fel. Így a hátsó négy hajtott kerék speciális felfüggesztése nagyon jó terepkövetést biztosított, az oldalán elhelyezett pótkerekek mankókerékként megakadályozták a kocsi fennakadását a dombtetőkön, az első lökhárítókon elhelyezett két görgő pedig a bukkanókon segítette át a kocsit.
 
Budapest, Holokauszt Emlékközpont (Páva u. 39.)
     "Éhe a Szépnek...". Nagyváradi művészsorsok a két világháború között – 2011. március 9. - 2011. június 9.
A Száműzött művészet programsorozat újabb tárlata Nagyváradot és a két világháború között a Pece-parti Párizsban festőiskolákat alapító művészeket mutatja be. A Körös-parti Athént, ahogy Nagyváradot akkoriban hívták, gazdag és nyüzsgő művészeti élet jellemezte a 19/20. század fordulóján. A grafikusok többsége a Sonnenfeld család nyomdájában dolgozott. Az archív filmek, képeslapok, fotók és levéltári dokumentumok első Barát Móric, Kara (Krón) Mihály, Leon Alex, Mund Hugó és Tibor Ernő alkotásai segítségével villantják fel a korabeli élet néhány mozzanatát. 
 
Budapest, Néprajzi Múzeum (Kossuth Lajos tér 12.)
Liszt Ferenc és a „czigány zene” – 2011. március 18. - 2011. augusztus 29.
A kiállítás vonalvezetése a zene és a tánc történetén, illetve ezek képzőművészeti ábrázolásán keresztül Liszt Ferenc: A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon című, 1861-ben megjelent könyvére épül, mely eredetileg franciául és Párizsban látott napvilágot 1859-ben. A témaválasztás szorosan kötődik Liszt zenei pályájához, hiszen a cigányzene erősen hatott rá. A 18. Század végére véglegesült cigányzenei stílusok és irányzatok Liszt Ferenc és zeneszerző kortársai, sőt tanítványai körében is magyar zenei stílusként és táncként értelmeződnek. A „magyar nóták” gyűjtése és közzététele ekkoriban a népismeret részét alkotta. Képzőművészeti alkotásokon a paraszti élet fontos elemeként örökítették meg a cigányzenészeket is. A tárlaton korabeli hangszerek, idézetek, festmények, más ábrázolások, litográfiák és nyomatok, kották és kottakiadványok előlapjainak a segítségével ezt a szellemi műhelyt mutatják be. Három zenehallgató fülkében a korszak zenéjével (verbunkosok, csárdások s az ezek inspirációit őrző Liszt-művek) lehet ismerkedni. A kiállításhoz vetítőterem kapcsolódik, ahol a témáhhoz kapcsolódó filmek tekinthetők meg (Szerelmi álmok, rend.: Keleti Márton, 1972; Liszt Ferenc, rend.: Szinetár Miklós, 1982) és Czinka Pannáról (Cinka Panna, rend.: Dušan Rapoš, 2008).
 
Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum (Rákóczi Ferenc u. 2.)
     Kazetta. Lichter Péter/Szécsényi-Nagy Loránd kiállítása – 2011. március 8. - 2011. május 21.
Egy 1997-ben készült hangkazetta egy általános iskolai kirándulás során rögzített hangfelvétel abszurd fordulatokkal teletűzdelt párbeszédeket, gyerek-monológokat, hangfoszlányokat tartalmaz. Ennek újraképzelése és az általa keltett benyomások alapján készítette Lichter Péter és Szécsényi-Nagy Loránd a rendhagyó tárlat filmjét és a kapcsolódó álomszerű fényképeket.
 
Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum (Rákóczi Ferenc u. 2.) 
     „Másik? Nem.” – két nem, hét kiállítás – 2011. március 8 - 2011. május 21.
Szintén rendhagyó a nőnapon nyílt tárlat, mely a nőkről (és férfiakról), a női nem, a társadalmi nemről szól. Témái között fontos helyet foglal el a női tekintet, a tükörhelyzet a XX. századi és a kortárs művészek körében. A kiállítás a nőművészet hiányzó magyar történetéhez kíván néhány részletet felvillantani. Célja annak abemutatása, hogy milyen inspiratív, felszabadító észrevenni a másik tekintetet, a tükörhelyzeteket, a rátekintések, megértések különbözőségeit. Hét egységbe rendezték:  Nagybányai festőnők / Kondor és modelljei (április 2-ig) / Almási Gertrúd, feLugossy László (ápr. 16-ig) / Szerelmem, Borsod, Szerelmem, Weinviertel (ápr. 16-ig) / Videa - Kortárs női videóművészek / A színésznő tükre - Meghívásos kortárs kiállítás a színházra tekintve a Színészmúzeumban / meNŐK - múzeumpedagógiai foglalkozások nőkről, nőktől a Nagy Kunszt Tanulmányi Múzeumban.  
 
Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum/ Csók István Galéria (Bartók Béla tér 1.) 
      „VAGYOK”, gyengénlátó emberek alkotásainak kiállítása a Lions Klub szervezésében – 2011. március 18. - 2011. március 26.
A székesfehérvári Első Lions Klub az 1914-ben Chicagoban alapított legnagyobb humanitárius célú klubhálózat tagja. A kiállítás megnyitása az általuk szervezett „Vakok és Gyengénlátók Országos Művészeti és Kulturális Találkozója" nyitó programja volt. Süket, vak és gyengén-látó alkotók tárgyai és alkotásai láthatók itt változatos műfajokban: kerámia, tűzzománc, rajz, selyemfestmény, hímzés, horgolás, szőttesek és faliszőnyegek, szalmadíszek, de még gyöngyfűzéssel készített tárgyak is. A tárlat egy rendezvénysorozat része, melyhez Ki mit tud, színész találkozó és gálaest kapcsolódik. A tárlatot április 17-től a Csók István életmű kiállítása követi a Galériában.
 
Körmend, Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum (Batthyány kastély)
     Vas megyei tudósok arcképcsarnoka – 2011. március 17. - 2011. április 19.
A vándorkiállításon látható, Vas megye 50 neves természettudósát ábrázoló plexikarcolat Simon Gyula alkotása, aki orosz hadifogságban kezdett a portréműfajjal foglalkozni. Hazatérte után a megye néhány kiemelkedő természettudósát is megörökítette ebben a formában, melyekre felfigyelve Horváth Ernő ősnövénytanos muzeológus az 1980-as évek elején tárlatot rendezett velük. A gyűjtemény azóta bővült, és mintegy 400 évet fog át: kezdve a flamand származású Carolus Clusiusszal, aki Bejthe Istvánnal a pannon flóra első tudományos feldolgozója volt a törökverő Batthiány Boldizsár felkérésére és aktív közreműködésével. A képeket Dr. Batthyány-Strattmann László, Molnár Lajos és Csaba József tárgyai egészítik ki.
 
Püspökladány, Karacs Ferenc Múzeum (Kossuth Lajos utca 28.)
     Kövületek és ásványok világa – 2011. január 25. - 2011. március 31.
Az ásványok 5 milliárd éves Földünk legmaradandóbb "virágai", melyeket már a történelmi korok előtt felfedezte az ember.  Festékek, pattintott eszközök, olvasztott fémek lettek belőle. Fontos szerepet töltenek be minden kultúrában, a Föld valamennyi területén. Az ipari világ nélkülözhetetlenek anyagai. Az ásványok szépsége, formája, színe, időtállósága esztétikai, vallási-mágikus, gyógyító és értékmérő szerepet is kiváltott. Mátyás király a Corvinákat például ázsiai lazurkő porával színeztette. Itthon is sokféle drágakő megtalálható: a 10-15 millió éve működött vulkánok drágakő tartalmú telérekkel szőtték át hegyeinket. A forró vizes oldatokból kivált ásványfajok az érdeklődő gyűjtők számára jól hozzáférhetők a Börzsöny, a Mátra, a Tokaji-hegység ásványokban gazdag régióiban. Fáként rájuk épül a debreceni Déri Múzeum Természettudományi Osztályának geológiai gyűjteményéből kiállított válogatás.
 
Mohács, Kossuth Filmszínház Galéria (Deák tér 3.)
     Mohácsi busóálarcok, busójárási kellékek és Böhm Gergely "Poklade" című munkájának kiállítása – 2011. március 4. - 2011. március 26.
A hagyományosan a busójáráshoz kapcsolódóan mohácsi busóálarc-faragók és kellékkészítők pályázati kiállítása arról tanúskodik, hogy az utóbbi években folyamatosan növekedik a maszkfaragással foglalkozók száma. Az ugrásszerűen javuló színvonal a kiállított az A és B kategóriás tárgyak igen magas számában is jól érzékelhető. A közel száz munkát bemutató tárlaton az álarcok zöme fali tablón látható, a csuklyával szerelteket és a busóbabákat posztamenseken mutatják be, a kereplők, a buzogányok és az obramenicák (vízhordó rudak) paravánokra kerültek, és különleges látványt nyújtanak a terem közepén az élethű bödönhajós busófigurák is.
A kiállítás szerves része Böhm Gergely grafikusművész Poklade címet viselő diplomamunkája, amelyben a mohácsi busóálarcok változásait, fejlődését vizsgálja az 1800-as évektől napjainkig. A fiatal művész figyelemre méltó tapasztalatait, eredményeit egy rendkívül izgalmas, teljesen egyedi technikai és formai megoldású könyvvel és posztereken reprezentálja.
 
Előzetes: 
Budapest, Klébelsberg Kultúrkúria (Templom u. 2-10) 
     Sallai Géza szobrász Rés c. kiállítása – 2011. márc. 24 - 2011 április 15.
Az művész legfontosabb feladatát a környező világgal való kölcsönös viszonyban határozza meg, ami széthulló világunkbvan egyre nehezebb. Ezért kulcsfogalma művészetében az ún. áthatás gondolata. A kubizmus formabontó módszerével készült tanulmányai után ezt a fogalmat a konkrét, Boccioni által elhíresült definíció értelmében használta: a környezet és a tárgy kölcsönhatásának, a légkör és a tárgy kapcsolatának plasztikai eszközökkel való megjelenítését értette alatta. Mára általánosabb értelmet nyert: „A művészet önmagában áthatás. Ha a művészet túllép a látható világon, akkor a láthatatlannal kerül áthatásba.”
 
Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum (Múzeum krt. 14-16.)
     A szecesszió európai nagymesterei (Barcelona – Budapest – Brüsszel) – 2011. március 23 - 2011 május 3.
A Magyarország soros EU- elnöksége alkalmából szabadtéri fotókiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban.
 
 

II. Bemutatjuk

 
Bartók és Szeged – 2011. március1 - 2011. március 30.
Bartók Béla először 1906 augusztusában járt Szegeden. Koncertet adott, és népdalgyűjtő körútra indult. A Szegedi Híradó is röviden beszámolt az eseményről, innen a tárlat címe. Útját édesanyja levele előzte meg, aki fia néprajzi gyűjtéséhez kért támogatást. Bartók végül az akkoriban tanárjelöltként dolgozó, később Balázs Béla néven ismert íróval kelt útra. Életre szóló barátságot kötöttek, aminek két opera is tanúja, hiszen a Kékszakállú herceg vára és a Fából faragott királyfi szövegkönyve egyaránt Balázs Béla munkája. Bartók 1906 és 1939 között többször járt a városban koncertezni. Az egyéni előadásokon kívül több zenésszel is játszott együtt, mint például a szegedi származású Vecsey Ferenccel. A Bartók Béla születésének 130. évfordulójára rendezett kiállításon a zeneszerző szegedi tartózkodásával kapcsolatos dokumentumokon, újságcikkeken kívül, műveinek partitúrái, az operaelőadások plakátjai és különböző nyomtatványok is láthatók. A bemutatott anyag a könyvtár Helyismereti Gyűjteményéből származik, melynek értékes részét alkotó Vaszy Viktor és Belle Ferenc hagyatéka, és Király-König Péter gyűjteménye tette lehetővé ennek a tárlatnak a létrehozását.
 
A tárlatok helyszíne:
Szeged, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Dóm tér 1-3) 
A könyvtár nevét Somogyi Károly esztergomi kanonokról kapta, aki az 1879-es nagy tiszai árvíz után 43701 kötetes könyvtárát ajánlotta fel Szeged várásának a szellemi újjáépülés megsegítése végett. A 6000 m2 területű könyvtár 1883-ra készült el, amikor Ferenc József császár személyesen nyitotta meg. Azóta folyamatosan működik. Jelenleg közel 1 millió dokumentum áll az olvasók és kutatók rendelkezésére, és 13 fiókkönyvtárat tart fenn, így Szeged valamennyi városrészében jelen van. Különgyűjteményei közül kiemelkedik a Vasvári gyűjtemény, mely hazánk legnagyobb amerikai magyarságra vonatkozó adattára.
A Somogyi könyvtár a kölcsönzések mellett olvasásnépszerűsítő programok sorozatát rendezi, kezdve a könyvkiemeléstől a vetélkedőkön, pályázatokon, tanfolyamokon és a legkülönfélébb rendezvényeken át a rendszeres kiállítás- rendezésekig. Részt vesz számos városi eseményen is, mint például az ünnepi könyvhét, a múzeumok könyvtári éjszakája, a képregényfesztivál, könyvtári hét vagy a most 12. évben megrendezésre kerülő Internet Fieszta.
Ez utóbbi jövő héten lesz, és egyik előadása után megtekintik és megbeszélik Illés Tibor panoráma fotókiállitását is. A bőséges programban előadások és gyakorlati foglalkozások váltják egymást. Olyan témákról lesz szó, mint például a játék és olvasás szerepe, hírportálok, a magyar elektronikus könyvtár, az e-könyv …

 

 
Ha kíváncsi vagy a részletekre, itt meghallgathatod!

 




Zenei betétek:
Bartók Béla, Este a székelyeknél
Bartók Béla, Szonatina
 
Szerkesztő-műsorvezető: dr. Győry Hedvig
Zenei szerkesztő: Király Hedvig
Technikai munkatárs: Molnár Bernadett
 
   
A műsor a KKDSZ támogatásával készült.