T(h)oerisz, Taurt avagy Taweret

Az idei év ókori egyiptomi emléke a víziló testű istennő lett, akinek hátán azzal egybeolvasztva egy krokodil fekszik, és akinek emberi mellei és karjai, de oroszlán mancsai, ill. lábai vannak.
Neve, mint a címből is látszik, többféleképpen is ismert a modern szakirodalomban. A Toerisz és Thoerisz avagy Thouérisz forma az ókori
görög átírásból ered, míg a címben szereplő két következő név az ókori egyiptomi írás alapján jött létre. Flinders Petrie, az egyiptomi ásatások ma is nagyra becsült módszerének kidolgozója a múlt század elején, ill. azt megelőzően Taurt formában ejtette ki „a nagyot” jelentő nevét, az utóbbi időben azonban inkább a Taweret kiejtés nyert tért. Mindkét olvasat lehetséges, hiszen a hieroglif írásban nem írták ki a magánhangzókat, így az. ún. félhangzók tudták jelezni őket. Az u és v hangot pedig egyazon jellel lehetett csak leírni. Hogy a névadás még különlegesebb legyen, érdemes azt is megjegyezni, hogy ez a név valójában a határozott névelő és a nagy melléknév nőnemű alakjából áll. A határozott névelő használata azonban csak a 18. dinasztia korától terjedt el, vagyis korábban nem is lehe- tett így megnevezni az istennőt. A Piramisszö-
vegekben, ill. középbirodalmi forrásokban leggyakrabban Ipet néven nevezték. Ennek görög formája az Opet a thébai vidék egyik legnagyobb ünnepében élt tovább. Úgy tűnik, ezekben a korai időkben lényegesen kisebb volt a jelentősége, vagy legalábbis az írástudó réteg ritkábban jegyezte fel a nevét. Az Újbirodalom elején bekövetkező változások viszont fontossá tették közreműködését a felsőbb körökben is, így a 18. dinasztia végére állandósult a „nagy” jelzője. Fontosságát jelzi, hogy már magának Hatsepszut királynőnek a megszületését ábrázoló domborművön is ábrázolták. Bár a név megváltozott, az istennő ábrázolási módja alapjában.   
...