I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / Otthonok kincsei, BTM Vármúzeum

 

 

Zsigmond Attila, BTM Budapest Galéria Igazgatója

Csörge Csaba, műgyűjtő

 

 

 

Miskolc, Színészmúzeum (Déryné u. 3.)

A művész festményein megfigyelhető fegyelmezett, lírai absztrakció jelentkezik élete utolsó éveiben készített videófilmjein is. Politikai-történelmi utalások, filozofikus gondolatok jellemzik őket, és gyors váltások. Technikailag a képek, képsorok montírozása, a zenei aláfestés fontossága, a free jazz elemek és hangeffektusok széleskörű alkalmazása jellemzi őket. Rá emlékezve születtek meg a tárlaton látható Budahelyi Tibor, Damó István, Lux Antal, Frömmel Gyula, Nógrádiné Kiss Magdolna, Matzon Ákos, Schwarz Volker, Szlabej Zoltán, Urbán Tibor, Vankó István, Wagner János alkotások.

 

Miskolc, Herman Ottó Múzeum / Rákóczi-ház (Rákóczi u. 2.)

A tízéves a Spanyolnátha művészeti folyóirat kiállitássorozat keretében megnyilt tárlat Lux Antal (1935-) munkásságába enged betekintést, aki Spanyolnátha Mail Art Nívódíjas képzőművész. Festő és grafikusként indult,  1970-től szabadfoglalkozású képzőművész, és 1980-tól médiaművészettel is foglalkozik. Számos hazai és nemzetkozi dijat kapott művei elismeréseként. 

 

Miskolc, Herman Ottó Múzeum / Rákóczi-ház (Rákóczi u. 2.)

A sorozat másik tárlata Erich Maria Remarquera emlékeik, a „Nyugaton a helyzet változatlan” (1929) szerzőjére, akit 18 évesen sorozták be katonának, de súlyos sérülése következtében 1917-től katonai kórházban érte meg háború eseményeit. Tapasztalatairól és élményeiről a későbbiek során is különböző irodalmi műfajokban számolt be. A világháboró 100 éves évfordulójára meghirdetett mail art pályázat művei róla is megemlékeznek. A kiirásban ezúttal a postán, fedetlenül feladott két- vagy háromdimenziós műalkotásokkal, és a borítékokba (ill. bármilyen csomagolásba) tett, a témához kapcsolódó műveket, rajzok, grafikák, elektrográfiák, fotók, festmények, művészbélyegek, pecsétnyomatok, művészkönyvek, objektek, egyéb műtárgyakkal kapcsolatban a minél több postai kellék igénybe vételét is kérték a pályázóktól. 

 

Budapest, Kiscelli Múzeum / Fővárosi Képtár (Kiscelli utca 108.)

Korodi Luca kortárs művész filozófikus gondolatokból indul ki művei megalkotásakor. Az abszurditás, a tudat és öntudat, a megfogható és megfoghatatlan foglalkoztatja, a lét és a mozgás folyamata, a pillanat torzitó ereje. Az állandó újragondolás és újra értelmezés tükröződik alkotásain. Jellemzően az emberi horizonton belül marad, hiszen „A lélek határait nem találhatod meg, ha minden utat be is jársz, oly mélységes az alapja", mint Arisztotelész megfogalmazta.

 

Budapest, Néprajzi Múzeum (Kossuth tér 12.)

Japán legnagyobb szigetének ÉK-i részén található Tóhuku, más néven Micsinoku, ahol az ainu népcsoport él. A 20. század elején indult Mingei népművészeti mozgalom atyja, Janagi Szoecu fedezte fel különleges, archaikus hagyományait, és gyűjtőmunkájával összegyűjtötte számos használati eszközöt és tárgyat, ill. ihletésére új műalkotásokat hozott létre.  Példáját más művészmesterek is követték, mint a fazekasművész Kavai Kandzsiró és Hamada Sódzsi, a textilművész Szerizava Keiszuke vagy a kiemelkedő fametszetkészítő művész, Munakata Sikó. Az egykor virágzó, gazdag néphagyomány kézműves alkotásaiból és az ihletésükre született iparművészeti művekből összeállitott fazekas, lakkművészeti, textil- és fémművészeti munkák és fa- és bambuszalkotások mellett régió kulturális szellemisége is megismerhető a tárlaton.

 

Szentendre, MűvészetMalom (Bogdányi u. 32.)

A két világháború közötti időszak története, társadalomtörténete és művészete nehezen határozható meg objektiven a jelen értéktelített és túlpolitizált világában. Az egyes kimagasló tehetségek értékelésében létrejött egyöntetű vélemény alakitotta kánon elemeit állitja a vándorkiállitás (Egy korszak történelmi traumák között – kultúra és műpártolás 1920-1944 - A megyei hatókörű városi múzeumok vándorkiállítása, 2013-2014) ezúttal a középpontba, igyekezve ezáltal a kor és annak a művészekre gyakorolt hatását megvilágitani. Itt, harmadik helyszinén Barcsay Jenőt és Vajda Lajost emeli ki, akik egymástól függetleneül, de jártak Párizsban, és ott szerzett benyomásaikat és a szentendrei motivumokat felhasználva művészi kiteljesedésüket itt élték meg. Alkotásaikat egymás mellé állitva átfogóbb, új képe rajzolódik ki a korszak művészeti életének.

 

Budapest, OTP Bank Pénzügytörténeti Gyűjtemény (Vigyázó Ferenc u. 6.)

Az I. világháború kitörésének századik évfordulójára emlékezve a Bank Pénzügytörténeti Gyűjteménye a Nagy Háború emlékeit mutatja be. Látható a királyi kiáltvány, mely a Népeimhez! megszólitással kezdődik, katonai-, és hadifogoly táborok használati és emléktárgyai, a Pénzintézetek Hadikórházainak emléktárgyai, és a legkülönfélébb írott dokumentumok, a korszak legjellemzőbb értékpapírjaival és a nyolc kibocsátást megélt hadikölcsön kötvényekkel. Bemutatnak jegyzésre mozgósító plakátokat, a pénzintézeti és az ipar- , kereskedelmi társaságok 1914-1918 közötti részvényeit és egyéb forrásanyagokat is.  

 

Kecskemét, Cifrapalota (Rákóczi út 1.)

Aknay János Kossuth és Munkácsy díjas festőművész munkássgára jellemző az „ikonos” szó. Műveiben ugyanis sokat merit belőlük. A mostani tárlaton az előképként szolgáló 18.-19. századi ikonokkal együtt láthatók alkotásai, melyek  tematikában, térszemléletben és szimbólumrendszerben egyaránt meritenek belőlük. Igy találkozik a Kelet és a Nyugat, melyek metszésvonalán élünk.

 

Szeged, Somogyi Könyvtár (Dóm tér 1-4.)

Mitterpacher Lajos (1734-1814) természettudós volt, mely tudományt természetrajz-, mezőgazdaságtan- és technológiaprofesszori munkájával együtt művelt. Az első magyarországi agrártudományi tanszék, az „oeconomica ruralis” vezetőjeként több oktató jellegű kiadványt köszönhetünk neki, köztük az évtizedekig az évtizedeken át akadémiai oktatási anyagnak tekintett háromkötetes, tudományos igényű, rendszerező-összefoglaló mű, „A mezőgazdaság alapelemei a magyarországi akadémiák használatára”, mely az első magyar nyelvű tankönyv ezen a területen. A cim pedig Schmidt János György egyik irásából (1830) származik:  „... tanusítom nektek ifjak, hogy amit a leghasznosabb tudománynak ezekből a kis művekből kiolvastok, ezeket a magvakat szórjátok szét és akarjátok, hogy gyümölcsöt teremjenek nem csupán a számotokra, hanem az egész haza számára.”

 

Szeged, Somogyi Könyvtár (Dóm tér 1-4.)

Bár sokak számára ismeretlen Bajza József lánya, mégis fontos személyiség volt a magyar újságirás történetében. A Nővilág című lap főmunkatársaként bevezette a külföldi divatújdonságokról a francia divatról, a világhírű színésznők és énekesnők fellépéseről szóló hiradásokat, és megjelentetett kifejeztten a női közönség számára lakberendezéssel, háztartással, kertműveléssel, utazással és főzéssel kapcsolatos híreket.

 

Miskolc, Herman Ottó Múzeum (Papszer 1.)

A Barcsay Jenő (1900–1988) tiszteletére létrehozott vándorkiállítás nagyrészt Szentendrén készült szitanyomatokból áll, melynek technikájára  fiatalabb szentendrei pályatársai irányították a figyelmét. Az ismert, mintegy húsz szitamunkájából tíz látható itt, 3 tanítványa majd barátja 4–4 munkájával együtt, melyek a mestherhez közel álló geometrikus alapú, konstruktiv szemléletet tükröznek. Ezt az anyagot bővitette ki a Herman Ottó Múzeum kapcsolódó Barcsay művekkel, és neves művészek Barcsay tiszteletére készitett festészeti és a szobrászati alkotásaival. Barcsay rajtuk kivül is sokakra hatott a Képzőművészeti Főiskola professzoraként, ill. Művészeti anatómia című művével, mely 1953 óta használatos tankönyv.

A tárlat előző állomásai Révkomárom, Gúta, Ipolyság, Dunaszerdahely, Leányfalu, Nagyvárad, Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely és a budapesti Hegyvidék Galéria volt.

 

 

 

Budapest, BTM / Vármúzeum (Budavári Palota E épület)

 

 

 

 

 

 

A műsor a KKDSZ támogatásával készült.