Radnóti Miklós: Himnusz a Nílushoz

Itt küldök egy verset, ami megnyerte tetszésemet. Kicsit emlékeztet az ókori egyiptomi himnuszokra.

Radnóti Miklós: Himnusz a Nílushoz
 
Dicsérlek zöldelő!
A mélyből törsz elő
S messze síkra áradsz,
Te áradó!
 
A fénytől szinte vak
Csordák tolonganak
S csupa zöld ragyogás
A legelő.
 
Te öntözöd, folyó!
S a földig roskadó
Fákról szedegethet
A kolduló,
 
A vándorló szegény,
Aki a kőkemény
Rend alján háborog
S villongva nő.
 
Hempergő jóság vagy,
Termést bőséggel adj,
Tömöttre tömd a csűrt,
Adakozó!
 
Dicsérlek zöldelő
Nílus, illatozó!
A mélyből törsz elő,
S a naptól lángoló
Messze síkra áradsz,
Te áradó!
 
Te bőven áradó,
Halaktól hemzsegő,
Hajóktól duzzadó,
Partokra szökkenő
Búgó szelídség,
Feltörő harag!
 
Téged dicsér a hold
S téged dicsér a nap!