Van új a föld alatt / Aquincumi Múzeum

Rádió: 
Tárlatról tárlatra
Adás dátuma: 
2011, Május 9

Tárlatról tárlatra / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)

2011 május 16.
 
A műsor felépítése:
I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek
II. Bemutatjuk / Van új a föld alatt, Aquincumi Múzeum
 
A műsor vendégei:
Szilas Gábor őskoros régész
Kuruczné Lengyel Katalin, közművelődési csoportvezető
 
 
I. Kaleidoszkóp
 
Budapest, Magyar Nemzeti Galéria (Szt. György tér 2) 
Kicsiny Balázs, Vándorló értelmezés – 2011. április 18. - július 1.
Egy négyalakos, eredetileg „Domesztikációs kísérlet” és „Megszakított földet érés” címmel 2007 és 2010 között külföldön is, többnyire deszakralizált környezetben, egykori zsinagógákban, templomokban bemutatott installációjával az adott "emlékhely" egykor volt közösségét, kollektív emlékezetét kívánta "megszólítani". Egy olyan jelrendszert dolgozott ki, mely leginkább a repülőgép navigátorok által használt rendszerhez hasonlít, akik az ismeretlenből az ismeretlenbe vagy az ismertből az ismeretlenbe vezető utat „koreografálják”. Az installáció különböző helyeken való felállításának a célja, hogy mint médium a látogató és a műalkotás között közvetítsen egy olyan köztes térből, amely a néző "jelenideje" és a műalkotás "múltideje", illetve az alkotótól már elidegenedett műalkotás és a befogadó szubjektív értelmezése között helyezkedik el.
 
Duanújváros, Kortárs Művészeti Intézet (Vasmű út 12)
Bukta Imre, Csákány István, Csáki László, Imre Mariann, Kaszás Tamás, Palkó Tibor: Agrikultúra. Történeti és kortárs művészeti projekt a mezőgazdaságról – 2011. április 30. - június 10.
Magyarországon a hatvanas évek elejétől a hetvenes évek végéig a mezőgazdaság mint a gazdaság tartópillére, és a kultúra elválaszthatatlan része élt a 60-70-es évek köztudatában. Mára eltűnt a kultúrából, és a köztudatból is. Az Agrikultúra című projekt történeti és kortárs képzőművészeti szemszögből ismét reflektorfénybe kívánja állítani a korabeli évek kontextusában a mezőgazdaság és a kultúra, a vidék és a kultúrpolitika összefüggésrendszerét, miközben különböző műfajokban (film, irodalom, képzőművészet, reklám, karikatúra, fotó, iparművészet stb.) áttekintést nyújt a korszak idevonatkozó alkotásaiból. A projekt második rétegét a kortárs képzőművészek alkotásai és a korszakra vonatkozó reflexiói adják, mivel a kortárs művészek alkotásai az archívumokból származó műalkotásokra, dokumentumokra épülnek. A tárlat érdekessége, hogy folyamatosan bővül, a képzőművészek pedig szintén ebben az időszakban vázolják fel gondolataikat vagy készítik el reflexióikat.

Miskolc, Herman Ottó Múzeum (Papszer u. 1.) 
                „Ki játszik ilyet? Játékhagyomány és játékdivat” – 2011. április 7- 2011. augusztus 28
Az egri Dobó István Vármúzeum vendégkiállítása 19-20. századi falusi és városi gyermekjátékokat mutat be, melyek valójában a felnőttek világát tükrözik, hiszen a gyermekek szüleiket, a felnőtteket és egymást utánozzák, így a felnőttek hagyományt és divatot diktáló világának hatását is mutatják. A felnőttek eszközei, szokásai, mesterségei, műveltsége, az ünnepek szertartásai, a hagyományok ezáltal a gyermekjátékokban élnek tovább, melyek egyúttal a munkára nevelés eszközei is. A hagyományos népi játékok mellett a 19. században feltűntek a polgári gyermekjátékok, majd a 20. században folyamán a játékkészítő kisipari termelőszövetkezetek és játékgyártó vállalatok játékszerei, mint a biszkvit porcelán babák, a finom kelméket, s a kor divatos öltözetét bemutató babaruhák, a miniatűr szalonbútorok, porcelán étkészletek, az építőjátékok, vasút-és autómodellek. A tárlat betekintést enged a vásárok, búcsúk világába pl. az egri Szervita búcsú színes forgatagán keresztül, és korabeli felvételek segítségével bepillantást engednek egy 1935-ös polgári család ill. egy 1966-os egri játéküzlet és karácsonyi játékvásár hangulatába.

Miskolc, Herman Ottó Múzeum (Papszer u. 1.) 
Száz éve született Lajos Árpád (1911–1976). Kamara kiállítás és játszóház a folklorista-muzeológus emlékére – 2011. április 7 - 2011. augusztus 28.
A kiállítás tulajdonképpen a játékkiállítás kísérője, hiszen Lajos Árpád, aki 1952–1973 között a múzeum néprajzosa volt, sőt rövid ideig igazgatója, a gyakorlati muzeológia mellett folklórgyűjtéssel foglalkozott. Ezen belül egyik érdeklődési területét a népi játékok és a gyermekfolklór világa képezte, ami gyűjtéseit is befolyásolta: a Herman Ottó Múzeum népi gyermekjátékokból álló tárgyi kollekciója részben Lajos Árpád Borsod megye területén végzett gyűjtőmunkájának eredményeként került a Múzeumba.
 
Pácin, Bodrogközi Kastélymúzeum (Kastélykert)
A hagyományos parasztgazdálkodás a Bodrogközben. Bodrogközi halászat. Czinke Ferenc grafikái. Kastélyenteriőr – 2011 május 1- 2011 október 31.
Magyarország legnagyobb, egyedülálló reneszánsz kastélya a 14. században a tokaji vár tartozéka volt, a török hódoltság után a Serédi, majd az Alaghy család tulajdona lett, végül 1571-től a Mágóchy családé, akik 1560-1581 között felépítették a kastélyt. A benne látható kiállítás a tájegység népművészetének, népi kultúrájának olyan területére vezet be, mint a paraszti gazdálkodás, halászat, kismesterségek vagy lakáskultúra.
Czinke Ferenc (1926-) festőművész-grafikus kiállításán rézkarcok, litográfiák, fametszetek, kollázsok, zománcképek, sőt, komputer-grafikák találhatók. Rajztanárként dolgozott, és Derkovits Gyula Iskolagaléria néven megszervezte az ország első iskolagalériáját. A Magyar Képzõművészek és Iparművészek Szövetségében a megyei csoportnak közel negyven éven át, napjainkig titkára volt. Több hazai irodalmi folyóirat közölte glosszáit, novelláit, tanulmányait. Tihanyi mesék címmel pedig maga illusztrálta magyar-német nyelvű mesekönyve jelent meg 1990-ben. Más könyveket is tervezett és illusztrált, murális alkotásai meg Badacsonyban, Nógrádgárdonyban, Tihanyban, Salgótarjánban, Pácinban és a kuopioi Palotában (Finnország) láthatók.
 
Bátonyterenye-Kisterenye, Kastély és Palóc tájház (Népkert u. 7. Tel.: 32/350-620)
„Fában faragott élet” és „A paraszti életforma”. – 2011. május 1 – 2011. okt. 31.
A 18. századi barokk Gyürky-Solymossy-kastély manzárdtetős, tornyain zsindelyes hagymasisakok vannak. Mindkét szintjén öt-öt, részben teknőboltozatos helyisége van. Jelenleg fafaragás kiállítás látható benne. Hatalmas, ősfás, arborétumszerű, botanikai ritkaságokban bővelkedő parkjának a bejáratait kovácsoltvas kapuk őrzik, a déli mellett az egykori gazdatiszti lakás épületcsoportja található, sarkán zömök, kör alakú, egyemeletes toronnyal. Az egyik lakóépületben palócház várja a látogatókat. Konyha, szoba, tisztaszoba alkotja teljes berendezéssel, hímzés, csipkeverés fotóival a falon, a paraszti élet eszközeivel a ház megfelelő helyein. A valószínűleg 13. századi, gótikus eredetű római katolikus templom és a Solymossy-féle egykori lovarda épülete tartozik még a műemléki környezethez.
Verőce, Gorka Géza Kerámiamúzeum (Szamos utca 22.) 
Mester és tanítványai - Szabó Kinga keramikusművész kiállítása – 2011.05.07. - 2011.06.26.
A kiállítás világosan mutatja, hogy a művész előtt nincsenek technikai nehézségek, minden vonatkozásban uralja anyagát, biztos kézzel alakít formát és díszítményt egyaránt. Új formákat és díszítményeket hív életre, és mindezt úgy, hogy az már teljes mértékben az övé, kiérlelt sajátja, mégis a hagyományok szellemében alakított. Mindazok közt, akik a hagyományok szellemében folytatják alkotó tevékenységüket Szabó Kinga a legjobbak közé tartozik.
 
Győr, Xántus János Múzeum (Széchenyi tér 5.) 
                Borbély Károly - Lebó Ferenc - Varga György: Válogatás – 2011. május 5 - 2011. május 29.
Borbély Károly festőművész, művészetterapeuta, és főiskolai tanár, aki a fametszést is megtanulta. Kiállított tárgyai között a sokszorosító grafikától a festészet felé haladt, mostanában meg inkább a bibliai tárgyú figurális kompozíciókat kedveli, ill. 2002-től litográfiával és mélynyomással, aranyfüsttel kombinált színes anyagnyomatokat készít. Lebó Ferenc (1960-) éremművész és szobrász, Kő Pál, Kovács György tanítványa. Érmeit klasszicizáló, tradicionális, gondosan kivitelezett, részletgazdag kompozíciók, kisplasztikái játékos stilizáltság jellemzi. Domborműveket és portrékat készít, és komolyan foglalkozik a restaurálással. A festő, iparművész, szobrász Varga György (1947-) autodidakta művész, aki
szerszámkészítő ipari munkásként kezdte pályáját, de 1980 óta maga is vezet képzőművészeti szakköröket, alkotótáborokat. A Szigetköz festője, bár érdeklődése az utóbbi időkben a konstruktív fémszobrászat felé fordult.
 
Szeged, Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1-3.) 
Egy kőbe vésett élet, Paál István (-2010) kiállítása – 2011. május 6. - 2011. május 31.
 A Kultúrpalota kupolájában megrendezett kiállításon Kisfaludi Strobl Zsigmond tanítványának kisplasztikáit, rajzait, valamint köztéri szobraihoz készített vázlatait lehet megtekinteni. Köztéri szobrai között szerepel pl. az 1983-ban készített Petőfi-mellszobor, vagy a budapesti "Ágaskodó Pegazus". Jellemzően kőből alkotott.
 
Szombathelyi Képtár (Rákóczi Ferenc u. 12.) 
QUASI-kékfestő, a hagyományok újraértelmezése – 2011. május 5. - 2011. május 28.
A tárlat anyaga a 2009-2010-ben, Japánban sikeres QUASI kiállítás-sorozatban bemutatott alkotásokon kívül újabb művek is szerepelnek. Közös bennük a a folyamat technológiája, a „szita” mint „dúc” – a „papreserv” mint nyomási eljárás a hagyományos kékfestésnél A programot a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Textil Tanszékének nyomottanyag-tervező szakirány BA oktatási stúdiumaként hozta létre és vezette be 2002/2003-as tanévben Polgár Csaba textilművész-egyetemi tanár kezdeményezésére. A tradíció az újszerűség – a kreativitás – a szabadság kapcsolódik össze. A mintázás azonban már nem dúcokkal történik, hanem a „screen print” szitanyomás lép helyére. (A 20. század jelentős művészeti megnyilvánulása a szita – Warhol, Rauschenberg, Lichtenstein stb., valamint a modern textilnyomást is jelenti.)
 
Budapest, Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (Attila út 93)
Képetalonok - Bolyki Viola kiállítása – 2011. május 6. - 2011. május 27.
A művésznő szellemi és technikai kutatásainak eredményeit fogalmazta meg képsoraival, melyek között az üres térnek, a szünetnek is jelentősége van, hiszen a lezárás feladatát látja el. Maguk az alkotások a nyelvhez hasonlóan épülnek fel. Ott a legkisebb egység a hang, amit betűvel jelölünk. Ez alapformákra épül, melyek mélylélektani vizsgálatokat tesznek lehetővé változataik révén. Ezek az etalonok a vizuális világ alapelemei, melyekből a kép is felépül. Bolyki Viola a női princípium, a kör felhasználásával alkotott etalonokat, melyek a geometriai szépség, teljesség és szimmetria erejével hatnak a nézőre. A sehol sem kezdődő, sehol sem végződő végtelen forma hatféle technikai megoldással valósult meg művein.
 
Budapest, Országos Idegennyelvű Könyvtár (Molnár u. 11.) 
Egy arc a fák között. Trojan Marian József jubileumi kiállítása – 2011. május 5. - 2011. május 31.  
Trojan Marian József (1931-) lengyel származású grafikusművész, aki Krakkóban és Budapesten tanult Jerzy Panek, Krystyna Wróblewska ill. Boross Géza és Nemcsics Antal tanítványaként. 1957 óta él Magyarországon, rendszeresen kiállít itthon és különböző külföldi országokban. Tevékenységi köréről azt írja, hogy "művészetemet szolgálatnak tekintem, kutatva azokat a mozzanatokat, amelyek közösek a magyar és lengyel történelemben."
 
Debreceni Művelődési Központ (Kossuth u. 1) 
Öveges József találmányai, interaktív vándorkiállítás – 2011. május 2. - 2011. május 7.
Az interaktív vándorkiállítás – amely az ország számos pontján nagy sikert aratott – különlegessége, hogy a természeti törvényeket játékos, könnyen értelmezhető formában ismerteti meg a jelenlévőkkel.
Találkozhatunk a vízesés-illúzióval, az érzékeinket becsapó képekkel, a végtelenített tükörrel, a légágyúval, stb. Játszhatunk a mágnesességgel és az elektromossággal. A kiállított műszereket az érdeklődők maguk is működtethetik. A kiállítás Öveges professzor hitvallását követi, aki a legbonyolultabb kísérleteket is olyan nemes egyszerűséggel mondta el, hogy azt még az iskolázatlan ember is megérthette. Beleképzelte magát a közönség helyébe, és csak azt mondta, amit Ő is szívesen hallott volna. Óráin egyébként ötöst csak az kaphatott, aki nem vett krétát a kezébe és a legbonyolultabb levezetést vagy jelenséget maga elé képzelve tudta elmondani.
 
Székesfehérvári Szent István Király Múzeum (Fő u. 6.) 
                Tarján Hédi emlékkiállítás – 2011. május 8 - 2011. szeptember 4.  
A tárlat a 2008. február 23-án elhunyt Tarján Hédi képzőművész hagyatékából 2010-ben a múzeumba került grafikákat és olajfestményeket mutatja be. A művésznő 1960-ban diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskolán, majd 1970-ben Jeruzsálemben telepedett le, ahol 1980 és 1998 között szövést és festést tanított, és mesterével, Anatolij Basinnal és annak tanítványaival megalakította a Jerusalmix festőcsoportot, majd 1999-ben Mesterosztályt. A visszafogottság és a színek fegyelme jellemzi festészetét, melyekkel a létbe vetett bizalmat és reményt fejezi ki
 
Budapest, Magyar Fotógráfusok Háza / Parlament előtt, a Kossuth Téren   
Együtt-lét. Hagyományos kultúrák együttélése a Kárpát-medencében – 2011. március 21. - július 31.
A Magyar Országgyűlés 2010. július 12-én, a Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház szakmai partnerségével meghirdetett nemzetközi fotópályázatára érkezett művek válogatása a különböző nyelvű és kultúrájú közösségeknek az elmúlt évszázadok során kialakult hagyományos együttélésének kulturális értékeit mutatja be, így is kifejezve, hogy ennek megőrzése a Lisszaboni Szerződésben lefektetett uniós céloknak megfelelően az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége idején kiemelt hangsúlyt kap.
 
Budapest, FUGA Építészeti Központ (Petőfi Sándor u. 5.) 
Bor és építészet – 2011. május 5. - 2011. május 24.
Nemcsak az Európai Unió magyar elnökségének félévében kapnak kiemelt szerepet a magyar borok. Az utóbbi években a borkultúra általános fellendülése érzékelhető, mely új borászati épületek, pincék, feldolgozó üzemek, vendéglátó épületek születését is eredményezik. A kiállítás az elmúlt nagyjából 15 év Magyarországon felépült borászatait mutatja be - új épületeket és felújításokat, valamint megvalósítás előtt álló vagy meg nem valósult terveket. Az időrendi sorrendet az építészeti szempontból kiemelt minőséget képviselő borászatok részletesebb bemutatása teszi változatossá. A tárlat az EFAP - Európai Építészetpolitikai Fórum kísérőprogramjaként kerül megvalósításra. 
 
 
Előzetes:  
Baja, Türr István Múzeum (Deák Ferenc u. 1) 
Fejes István  emlékkiállítás – 2011. május 19. - 2011. július 30.
Fejes Istvánt (1840-1982) édesanyja korai halála után Vaskúton nagyszülei nevelték, majd Budapesten járt Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban, ill. 1958-tól a Képzőművészeti Főiskolán. Közben rendszeresen belekóstolt a hódmezővárárhelyi és a pécsi művésztelepek lázas nyaraiba, 1963-ban a római nemzetközi főiskolai biennáléra is meghívást kapott. Tanított az óbudai és kelenföldi iskolák, és 1971-től alkalmazott grafikusként dolgozott (Ady-, Krúdy-, Zelk-, Dosztojevszkij-illusztrációkat készített.) A hatvanas évek vége, a hetvenes évek eleje volt festészete legtermékenyebb időszaka.

 
II. Bemutatjuk
 
"Van új a föld alatt….: Válogatás a 2010. év legszebb budapesti ásatási leleteiből" 
 
Romkert (április 15 - október 31)
 
 
A tárlatok helyszíne:
Budapest, BTM Aquincumi Múzeum (1031 Budapest, Szentendrei út 135.)  
A Róma Aquincumban kiállítás egyik büszkesége, az aquincumi orgona: láthatók a Kr.u. 3. századi hangszer eredeti alkatrészei, melyet a római kori zene bemutatása és az orgona rekonstrukciója egészít ki. Bemutatják a Hajógyári szigeten épült helytartói palotából származó mozaikokat, falfestményeket és dísztárgyak exkluzív válogatását. Az Aquincumi Látványtárban 40-50 m2-es területen kb. 1500 tárgy sorakozik egymás mellett az üvegszekrényben. Leltárkönyvi lapokkal tekinthetők meg. Budapest történetét a pattintott kőkorszaktól a népvándorlás koráig kísérik végig. 
 
 
 
Ha kíváncsi vagy a részletekre itt meghallgathatod!
 
 
 
Zenei betétek:
Emberek: Süt a Nap
Carmina Burana, O Fortuna
Szerkesztő-műsorvezető: dr. Győry Hedvig
Zenei szerkesztő: Király Hedvig
Technikai munkatárs:
 
 
A műsor a KKDSZ támogatásával készült.