Oryx, avagy nyársasantilop borjú Nyíregyházán

Oryx, avagy nyársasantilop borjú Nyíregyházán

 

Az ókori Egyiptomban kedvelt állat volt az oryx, közöttük is a nyársas antilop (Oryx gazella), mely ma már csak jóval délebbre él. Hazánkban a Nyíregyházi Állatparkban figyelhető meg, ahová néhány évvel ezelőtt költöztettek be egy párt. Most, különleges esemény történt, ugyanis borjúk született. Azért is nagy esemény, mivel hazánkban a 40-es évek óta először történt meg.

 

Ez az állatfaj Magyarországon jelenleg csak Nyíregyházán látható és az 1940-es évek óta most van először szaporulat belőle az országban – mondta Révészné Petró Zsuzsanna, az állatpark szóvivője a keddi sajtóbemutató után. A nőstény antilop négy hete született a 2009 óta itt élő négyéves tenyészpár első utódjaként. A bika Németországból érkezett, míg a nőstény holland tenyészetből származik – mondta el a szóvivő.

 

A Délkelet-Afrika szavannáin élő növényevő rendszertani családjának legnagyobb faja, a bikák esetenként a 240 kilogramm tömeget is elérhetik. Átlagos marmagasságuk 115-125 centiméter, teljes testhosszuk pedig a 180-195 centimétert is elérheti. Legszembetűnőbb sajátossága a fehér pofáján található fekete maszk rajzolat. Az anyaállat vemhességi ideje nyolc és fél hónap, az elléskor azonban csak egy utód jön a világra. A borjat az anya hathetes koráig elfekteti, s naponta két-három alkalommal tér vissza hozzá szoptatni.

 

A fiatal állat jelenleg barna színű és körülbelül négy hónaposan alakul majd ki a felnőttekre jellemző színezete. Bár a világon csaknem 200 ezer egyed él belőle, a nyársas antilopok száma folyamatosan csökken a háziállatok túllegeltetése és a túlzott vadászat miatt. Az utódnak egyelőre nincs neve, elnevezni tulajdonságai alapján fogják a gondozók - tette hozzá az állatkerti szóvivő.

 

oryx_gazella.jpg

 

A nyársas antilopok

 

A nyársas antilop vagy orix (Oryx gazella) a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a lóantilopformák alcsaládjába tartozó afrikai kérődző. Délkelet-Afrika szavannáin él, bár hajdan a kontinens déli részén is előfordult. Mexikóba és az Egyesült Államok déli részére is betelepítették a fajt, ahol elszaporodva legelésével súlyos károkat okoz a helyi ökoszisztémában. A nyársas antilop Angola, Botswana, Namíbia, a Dél-afrikai Köztársaság és Zimbabwe területén él. Amennyiben a bejzát alfajának tekintjük, úgy ezektől a területektől hatalmas távolságra, Kelet-Afrikában is előfordul.

A nyársas antilop nemének legnagyobb faja. Nyaka izmos, bőre vastag és kemény. Pofája fehér jókora fekete maszkkal. Háta, fara és oldala alapvetően szürkésbarna, hasa fehér, a két színt pedig egy-egy vízszintes fekete sáv választja el mindkét oldalon, amely combjaira is átterjed. Lábai ettől lefelé fehérek. Farka fekete. A bikák nagyobbak a teheneknél, ezen túlmenően a nemek hasonlóak. A nyársas antilopok átlagos marmagassága 115-125 centiméter, teljes testhosszuk pedig a 180-195 centimétert is elérheti. Tömegük körülbelül 180-225 (a bikák esetében akár 240) kilogramm. Az enyhén görbülő, gyűrűs, fekete szarvak hossza 60-150 centiméter. A nőstények szarva általában rövidebb és vékonyabb a bikákénál.

 

A nyársas antilopok a kiterjedt füves pusztaságok lakói. Csordákban élnek, és életüket vándorlással töltik a legelők között. Alapvetően fűféléket fogyasztanak. Vízigényük korlátozott, és a hőséget is nagyon jól bírják. Képesek például akár 10 Celsius-fokos testhőmérséklet-emelkedést is elviselni, és ilyenkor kipárolgásuk mértéke is csökken. A csordák átlagosan 14 példányból állnak, de nem ritkák az 50 egyedet számláló csoportok sem – sőt, táplálékbőség idején akár 200 nyársas antilop is együtt legelhet. A nagyobb csordákban a tehenek vannak többségben, de sok bika is velük tart – ellenben a kisebbekre jellemző az egyneműség (fiatal hímek illetve nőstények és borjaik csordái).

A vegyes csordák hierarchikusan épülnek fel, élükön a domináns bika, majd a domináns tehén áll. A vezérhím többnyire a csorda mögött halad, és összetereli a lemaradókat. Nagyobb csapatok esetén nem ritka, hogy ún. béta-hím követi a vezérbikát a rangsorban. A hierarchiát a bikák agresszív bemutatókkal tartják fenn: hosszú, hegyes szarvaikkal oldalra tudnak vágni és döfni. Az esetleges balesetek elkerülése végett a vonuló antilopcsordák mindig szarvnyi távolságra maradnak egymástól. A csoportok nem zárkóznak el az új jövevények elől, és a vezérhím jelképes küzdelem után még a bikákat is befogadja. Egyes hímek territóriumot tartanak fenn, amit védenek a betolakodóktól, bár ez a szűkös táplálék- és vízkínálat miatt nem gyakori. Ezek a bikák igyekeznek a vegyes- és tehéncsordákat birtokukra csalogatni, hogy elnyerhesse a velük való párzás kizárólagos jogát.

 

A nyársas antilopok szaporodása nem köthető évszakhoz. A csordák alfahímjei bármikor párosodnak a termékeny tehenekkel, és a territoriális példányok is igyekeznek kihasználni minden alkalmat, ha nőstények vonulnak át a területükön. A tehenek kétéves korukra lesznek ivarérettek, és 8,5 hónapon belül hozzák világra egy kicsinyüket. A borjak világra jöttükkor 9-15 kilogrammot nyomnak, és teljesen barnák. Az első időkben, bár hamarosan képesek lábra állni és járni, a borjak nem tartanak anyjukkal, hanem hathetes korukig valamilyen rejtett helyen maradnak, és anyjuk napi két-három alkalommal tér vissza szoptatni őket. Az elválasztás 3,5 hónapos korban történik meg, amikorra az ifjú antilopok már felnőtt színekben pompáznak. A fiatal bikák ilyenkor elhagyják a csoportot, a tehenek viszont anyjuk csordájával maradnak.

A fiatal példányok kedvelt zsákmányállatai a ragadozóknak: oroszlánok, leopárdok, gepárdok és foltos hiénák gátolják az állomány túlszaporodását. Érdekes módon a felnőtt egyedek sosem használják szarvukat védekezésre; egyetlen reakciójuk a menekülés.

 

A világon ma körülbelül 275 000 nyársas antilop él. Ez viszonylag nagy mennyiség, ám sok helyen erősen visszaesett a létszám a háziállatok túllegeltetésének, a földek feltörésének vagy a túlzott vadászatnak köszönhetően. A bennszülöttek egyébként nem elsősorban húsáért, hanem vastag bőréért és hegyes szarváért vadászták/vadásszák, mivel belőlük kiváló pajzsok, lándzsák készíthetőek. A nyugati vadászok kedvelt célpontja a nyársas antilop tekintélyes trófeája miatt.

 

2013 április 30. / richpoi.com