Július 22 és a déli harangszó
1453-ban a világhódító ambíciókkal rendelkező II. Mohamed szultán elfoglalta Bizáncot.
III. Callixtus pápa keresztes háborút hirdetett, de komoly erők nem szerveződtek. Magyarországra érkezett viszont Kapisztrán Szent János, aki toborzókörútján kisebb hadsereget szervezett.
A bárók a meghirdetett nemesi felkelés ellenére sem mozdultak. Hunyadinak így saját, kb. tízezres hadseregével és kb. 18 ezres keresztes délvidéki paraszthadsereggel kellett megvédenie az országot.
A török támadás 1456. július 4-én indult. A várat Hunyadi sógora Szilágyi Mihály védte. Július 14-én ért Hunyadi a várhoz. Áttörte a Dunán felsorakozó török hajózárat, biztosítva ezzel az utánótlást és a bejutást a várba.
Miután a hatalmas török rohamok során ledőlt a külső várfal, július 21-én a szultán általános rohamot vezényelt. A törökök behatoltak a várba egészen a piactérig. Hunyadi ekkor kinyittatta a belső várkaput, és páncélos lovasokkal visszaverte a támadást. Ennek ellenére a törökök végtelen sokaságban özönlöttek a várfal felé. Dugovics Titusz horvát vitéz ekkor magával rántotta a mélybe a lófarkas zászlót kitűzni akaró törököt.
Július 22-én a keresztesek egy kisebb csapata átgondolatlanul nekirontott a török erőknek. Hunyadi csapatai csatlakoztak hozzá.A nagy harcban a török tüzérség ágyúi különösebb őrizet nélkül maradtak. Ezt vette észre Hunyadi, és elfoglalta az ágyúkat. Kis idő elteltével a törököket már saját ágyúikkal lőtték. Július 23-án hajnalban a várvédők látták, hogy a szultáni sereg az éj leple alatt elmenekült.
A déli harangszót eredetileg azértrendelte el III. Callixtus pápa, hogy imádkozzanak az Európára rátörő török veszély miatt. A győzelem híre és a pápai bulla egyszerre érkezett el az emberekhez.Mivel a pápaeredeti szándéka,legalábbis egyelőre, időszerűségét vesztette Hunyadinak köszönhetően, a déli harangszó a nándorfehérvári diadalnak állít emléket örök időkre.
A csata után a táborban pestisjárvány tört ki. 1456. augusztus 11-én a betegség Hunyadi Jánost magával ragadta. Bátorsága, hősiessége még török ellenfelei részéről is a legnagyobb tiszteletet váltotta ki.
Hunyadi halála után a vagyont fia, Hunyadi László örökölte. Nándorfehérváron Hunyadi hívei lemészárolták Cillei Ulrikot és kíséretét. A király büntetlenséget ígért a Hunyadiaknak, ám 1457-ben Budán elfogatta a két Hunyadi fiút, Lászlót és Mátyást. Lászlót kivégeztette, majd Mátyást magával vive Prágába távozott. Prágában a 17 éves V. László váratlanul meghalt. Hunyadi Mátyás-ból viszont - sok viszontagság után - egyik legnagyobb királyunk lett. Dicsőség a Hunyadiaknak ! Áldás nevükre és emlékükre !
III. Callixtus pápa keresztes háborút hirdetett, de komoly erők nem szerveződtek. Magyarországra érkezett viszont Kapisztrán Szent János, aki toborzókörútján kisebb hadsereget szervezett.
A bárók a meghirdetett nemesi felkelés ellenére sem mozdultak. Hunyadinak így saját, kb. tízezres hadseregével és kb. 18 ezres keresztes délvidéki paraszthadsereggel kellett megvédenie az országot.
A török támadás 1456. július 4-én indult. A várat Hunyadi sógora Szilágyi Mihály védte. Július 14-én ért Hunyadi a várhoz. Áttörte a Dunán felsorakozó török hajózárat, biztosítva ezzel az utánótlást és a bejutást a várba.
Miután a hatalmas török rohamok során ledőlt a külső várfal, július 21-én a szultán általános rohamot vezényelt. A törökök behatoltak a várba egészen a piactérig. Hunyadi ekkor kinyittatta a belső várkaput, és páncélos lovasokkal visszaverte a támadást. Ennek ellenére a törökök végtelen sokaságban özönlöttek a várfal felé. Dugovics Titusz horvát vitéz ekkor magával rántotta a mélybe a lófarkas zászlót kitűzni akaró törököt.
Július 22-én a keresztesek egy kisebb csapata átgondolatlanul nekirontott a török erőknek. Hunyadi csapatai csatlakoztak hozzá.A nagy harcban a török tüzérség ágyúi különösebb őrizet nélkül maradtak. Ezt vette észre Hunyadi, és elfoglalta az ágyúkat. Kis idő elteltével a törököket már saját ágyúikkal lőtték. Július 23-án hajnalban a várvédők látták, hogy a szultáni sereg az éj leple alatt elmenekült.
A déli harangszót eredetileg azértrendelte el III. Callixtus pápa, hogy imádkozzanak az Európára rátörő török veszély miatt. A győzelem híre és a pápai bulla egyszerre érkezett el az emberekhez.Mivel a pápaeredeti szándéka,legalábbis egyelőre, időszerűségét vesztette Hunyadinak köszönhetően, a déli harangszó a nándorfehérvári diadalnak állít emléket örök időkre.
A csata után a táborban pestisjárvány tört ki. 1456. augusztus 11-én a betegség Hunyadi Jánost magával ragadta. Bátorsága, hősiessége még török ellenfelei részéről is a legnagyobb tiszteletet váltotta ki.
Hunyadi halála után a vagyont fia, Hunyadi László örökölte. Nándorfehérváron Hunyadi hívei lemészárolták Cillei Ulrikot és kíséretét. A király büntetlenséget ígért a Hunyadiaknak, ám 1457-ben Budán elfogatta a két Hunyadi fiút, Lászlót és Mátyást. Lászlót kivégeztette, majd Mátyást magával vive Prágába távozott. Prágában a 17 éves V. László váratlanul meghalt. Hunyadi Mátyás-ból viszont - sok viszontagság után - egyik legnagyobb királyunk lett. Dicsőség a Hunyadiaknak ! Áldás nevükre és emlékükre !
V. László Habsburg Albert magyar királynak és Erzsébetnek, Zsigmond király lányának apja halála után született fia (1440-1457). Csecsemőkorában koronázták magyar királlyá, valójában 1444-től "uralkodott". Helyette Hunyadi János, majd anyai nagybátyja, Cillei Ulrik kormányzott. 1453-tól cseh király is volt.
1456. november 23-án a király Temesvárott esküvel biztosította Hunyadi László büntetlenségét Cillei Ulrik nándorfehérvári meggyilkolásáért, és a Hunyadi-fiúkat testvérévé fogadta.
Hunyadi Lászlót 1457. március 16-án fejezték le a budai Szent György téren.
Mátyás éppen V. László halálának napján érkezett meg Bécsből Prágába, erős őrizet alatt.
V. László 1457. november 23-án halt meg. A prágai Hradzsin Szent Vid székesegyházában temették el, ugyanott, ahová utóbb Podjebrád Györgyöt, Mátyás fogvatartóját, majd apósát, cseh királyt is (uralkodott: 1458-1471).ű
1456. november 23-án a király Temesvárott esküvel biztosította Hunyadi László büntetlenségét Cillei Ulrik nándorfehérvári meggyilkolásáért, és a Hunyadi-fiúkat testvérévé fogadta.
Hunyadi Lászlót 1457. március 16-án fejezték le a budai Szent György téren.
Mátyás éppen V. László halálának napján érkezett meg Bécsből Prágába, erős őrizet alatt.
V. László 1457. november 23-án halt meg. A prágai Hradzsin Szent Vid székesegyházában temették el, ugyanott, ahová utóbb Podjebrád Györgyöt, Mátyás fogvatartóját, majd apósát, cseh királyt is (uralkodott: 1458-1471).ű
Forrás: MEBT facebook, Magyar-történelem közösség bejegyzése