Újbuda az őskorban - új feltárás

A harangedényes kultúra és az urnamezős kultúra új leletei Újbudán

Csónak alakú bronzkori házak, ősi sírok és egy medvefogból készült amulett is előkerült azon a feltáráson, amelyet egy áruház építése előtt végeztek a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) régészei, a XI. kerületi Soproni úton. Az építtető és a szakemberek kiváló együttműködésének köszönhetően az ásatásokat rekord gyorsasággal sikerült befejezni.
 
A múzeum régészei a törvényi előírásoknak megfelelően egy új Aldi áruház alapozási munkáit kisérték figyelemmel a Sopron út és a Hengermalom út sarkán, amikor az első őskori leletek a felszínre bukkantak. Az emlékek előkerülése után a BTM és a kivitelező cég, a Strabag Magyarország gyors megállapodását követően azonnal megkezdődtek a feltárások. A hatékony együttműködés eredményeképpen a munkákat a lehető legalaposabban, de mindössze két hét alatt sikerült befejezni. Ennek köszönhetően két, időben egymástól távoli bronzkori kultúra településeinek részletei kerültek napvilágra. Az ásatások egy mára elfedett Duna-menti magaslaton, a ma már teljesen beépített lágymányosi dombsoron folytak.

A legkorábbi időszakot a kora bronzkori, ún. harangedényes kultúra népének falusias települése jelenti. A Budapest térségében Kr.e. 2500 körül megtelepedő közösségek a Dunához közel, a folyó mentén hozták létre lakóhelyeiket. Jellegzetes csónak alakú, oszlopszerkezetes, vesszőfonatból és tapasztott agyagból épített, 14-16 m hosszú házaik közül a Sopron úton is felszínre kerültek egynek a nyomai. A házak mellett az edényégetéshez és házépítéshez szükséges agyag kitermelésére, valamint az élelmiszer, gabona hűvösen tárolására szolgáló gödrök kerültek elő.

btm_soproni5.jpg
Az ásatás összképe
Hasonló, földbe ásott, kerek és négyszögletes gödröket találtak a régészek a lelőhely későbbi periódusát jelentő, a késő bronzkorban élt ún. urnamezős kultúrához (Kr. e. 1200 k.) köthető település objektumai között is. A betemetődött gödrökből sokszínű és gazdag leletanyag, főként kerámia edények töredékei és az itt lakók által tartott, vadászott és fogyasztott állatok csontjai kerültek elő.

btm_soproni4.jpg
Késő bronzkori pohár
Különlegességet a szerencsés körülmények között máig épen maradt ivóedények, különféle kő- és csonteszközök, valamint egy személyes tárgy: átfúrt, medve szemfogából készített és tulajdonosa által egykor minden bizonnyal féltve őrzött amulett jelentenek.

btm_soproni2.jpg
 Medvefog amulett
A körülbelül 3200 évvel ezelőtt itt élt késő bronzkori emberek házainak kinézetére vonatkozó egyedülálló adatokat szolgáltatnak az egyik gödörben feltárt, számos edénytöredéket maga alá temetett, átégett, leomlott házfaltöredékek. Az épületek szerkezeti elemeinek deszka és áglenyomatai ezeken az ún. paticsdarabokon őrződtek meg a kutatók számára.

 btm_soproni6.jpg
 Átégett agyag faltapasztás darabok
A településekre jellemző gödrökön és oszlophelyeken túl a lelőhelyen még két szabályos késő bronzkori temetkezést: a túlvilágra szóló étel- és ital mellékletek tárolására szolgáló edények társaságában eltemetett emberek maradványait, valamint egy gödörbe dobott, minden jel szerint akkor már erősen oszlásnak indult halott csontjait is feltárták a múzeum régészei. A korszakra jellemző, elhunytnak szóló tiszteletadás és szigorúan szabályozott temetési rítus minden nyomát nélkülöző emberi maradványok gödörbe kerülésének okát és körülményeit egyelőre nem tudtuk megfejteni, ezek a válaszok további vizsgálódást igényelnek.

A legszebb előkerült tárgyak várhatóan láthatóak lesznek 2014-ben az Aquincumi Múzeum kiállításán.
Szilas Gábor – Tóth Farkas Márton
forrás: BTM honlapja