Polgárosodás / Jósa András Múzeum, Nyíregyháza

Rádió: 
Tárlatról tárlatra
Adás dátuma: 
2011, Április 18

Tárlatról tárlatra / KONTAKT Rádió (87,6 MHz)

2011 április 18.
 
A műsor felépítése:
I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek
II. Bemutatjuk / A lehetőségek országa, Jósa András Múzeum
 
A műsorvendége:
Dr. Basics Beatrix, „Lehetőségek országa. Polgárosodás a 19. századi Magyarországon” kiállítás kurátora
1979-ben végezte el az ELTE BTK művészettörténet-angol szakát, majd 1981-ig a Művészettörténet tanszék tudományos továbbképzési ösztöndíjasaként a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában kezdett el dolgozni. Doktori disszertációja a gyűjtemény egy részének feldolgozásával készült. 1995-től a Történelmi Képcsarnok főosztályvezetője. 2004 novemberétől a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese. Fő kutatási területe a 18-19. század művészete. Eddig mintegy százötven publikációja jelent meg, és számos rangos kiállítást rendezett. A Corvinus Egyetemen meghívott oktatóként a 19. és 20. századi magyar művészetről tart angol nyelvű előadást. 2000-ben tudományos munkássága elismeréséül a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat Pasteiner Gyula emlékérmét, és 2010-ben az OKM nívódíját kapta meg.
 
 
I. Kaleidoszkóp
 
Kaposvár, Rippl-Rónai József Múzeum (Fõ u. 10.) 
Kertész Sándor gyűjteményes kiállítása – 2011. március 23. -
A kaposvári Kertész Sándor festőművész (1940. október 29.–) a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán Winkler Lászlónál és Fischer Ernőnél tanult, majd rajzot tanított. Művészeti alkotásait kezdetben a falusi környezet határozta meg, és a "szociológiai szürrealizmus" jellemzi őket. Ez később, asszociatív tárgykapcsolatait megtartva, groteszk nagyvárosi folklór-mitológiává vált. Festőileg a zsúfoltabb és üres felületek, fakturálisan tagolt lokál színek jellemzik a képeit. Műveit 1969 óta egyéni kiállítások formájában többször is bemutatta. 1986ban Székely Bertalan-díjat, 1992ben Somogy megye Művészeti díját nyerte el.
 
Balassagyarmat, Palóc Múzeum (Palóc liget 1.)
Nagy László, a költő és a grafikus - 2011. április 12. - 2011. június 10.
A Veszprém megyei Felsőiszkázon született Nagy László drámai világában egységet alkotott a költészet és képzőművészet. Titkait, üzeneteit versekbe és képekbe írta. Grafikai lapjainak erős fonalkötegei (nád-tusrajzok) egészen a hajdani Brücke-csoport vaskosan élénk fametszeteihez nyúlik vissza, határozott kontúrú alakjainak vonalhálója pedig (réz-, illetve cinkkarcainak, valamint rajzalbumainak írásos arzenálja) Barcsay Jenő anatómiai biztonságát mutatja. Fő kifejezési formája több kortársaihoz hasonlóan (mint pl. pedig Kondor Béla, Würtz Ádám, Rékassy Csaba, Kass János) az irodalmi művek illusztrálása volt.
 
Százhalombatta, „Mátrica” Múzeum (Gesztenyés u. 1-3.) 
Staféta 1. A Dávid Művészeti Szabadiskola tanítványai / tanárai / régi-új barátainak kiállítása – 2011. április 15. - 2011. május 15.
A Dávid Művészeti Szabadiskola kiállítói (Ágas Zoltán, Béke? Mariann, Banai Katalin, Bányai Gábor Bertalan, Basa  Anikó, Fejes Andrea, Halászvári Gábor, Jakatics Szabó Veronika, Králl Szabolcs, Kristóf Krisztián, Máté Beáta, Németh Ágnes, Palai Tamás, Sain Mátyás, Szabó Szilvia, Tanács László) egy olyan időben és térben virtuális közösséget alkotnak, ahol az önkifejezés, a képzés vagy akár a művészet gyógyitó erejének a keresése egyaránt megtalálható. A képzőművészek, keramikusok, fotósok laza társulásában nyitott és rugalmas tempóban haladnak a résztvevők. A tárlat munkájuk összegzése, egyfajta felfedezés és játék az iskolavezető Németh Ágnes, az oktatók és az egykori és jelenlegi tanítványok számára.
 
Balatonfüred, Vaszary villa (Honvéd u. 2.) 
Időleges felejtés. Kovács Endre fotográfus kiállítása – 2011. április 16. - 2011. július 17.
Kovács Endre fotóművész (1947. szeptember 11.-) Petrás István tanítványaként ismerkedett meg a műtárgyfotózás rejtelmeivel. A Magyar Nemzeti Galéria, valamint művészeti folyóiratok, könyvkiadók munkatársa lett (Művészet, Corvina), majd 1966-1974 között a magyar avantgárd mozgalmak résztvevője. 1974-ben Svájcban Lausanneban telepedett le, és . a Genfi Képzőművészet Főiskolán (Ecole Supérieure d’Art Visuel) 1980-ban diplomázott audiovizuális: film-video szakon. Azóta kisfilmeket készít, rendező és operatőr asszisztensként dolgozik Svájcban és Franciaországban, de a műtárgyfotózás és az egyéni képalkotás továbbra is foglalkoztatja. 1993 óta a Balaton mellett él, filmes és fotós munkákat vállal. 
 
Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (Szent István tér 15.)
Egy gyermek álma. Abd Al Masoud jordán festőművész kiállítása – 2011. április 14. -2011. május 9.
Abd Al Masoud sorozata 16 festményből áll, mely a gyermeki lélek kívánságait jeleníti meg. A képek világkörüli útra indulnak, hogy szerte a Földön felhívják a figyelmet a gyermeki szívben lakozó jóságra, szeretetre és tisztaságra.
 
Budapest, Ernst Museum (Nagymező u. 8)
Derkovits Gyula ösztöndíjasok 2010 kiállítása – 2011. április 9 - 2011. május 29.
Az ösztöndíj 1955-ös megalapítása óta a 35 év alatti tehetséges képzőművészeket (festő-, grafikus-, szobrász- és intermédia művész) támogatja. Ma 11 hónapon keresztül bruttó nyolcvanezer forintot nyer el vele a pályázó, és az évenkénti beszámoló kiállításon bemutatott munkák alapján a következő évfolyam ösztöndíjára való jogosultság lehetőségét. A most kiállító 30 művész rendkívül izgalmas, stilárisan és műfajilag is sokszínű vizuális élményt nyújt a tárlat látogatóinak.
 
Budapest, Műcsarnok (Dózsa György út 37.) 
Újmédia a kezünkben. Roma újmédia-művészek Közép-Európában – 2011. április 9 - 2011. április 30.
Vera Duzdova, Lada Gaziova, Gipsy.cz, Kállai András, Kállai Henrik, Korponovics Roland, Kővári József, Omara, Raatzsch J. André, Siroki László műveit a Nemzetközi Roma Napon mutatták be,
 
Budaörs, Jókai Mór Művelődési Központ (Szabadság út 26.) 
Ecce Homo. Hertay Mária Munkácsy-díjas grafikus és zománcművész kiállítása – 2011. április 15. - 2011 április 28. 
A soproni születésű Hertay Mária (1932-) festő és grafikai szakon végzett a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Szénrajzokat, pasztelleket, rézkarcokat, litográfiákat, tűzzománcokat készít. Számos falképe és tűzzománc-sorozata egyházi megrendelésre készült. 2002-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, 2005-ben az Esztergom-Budapest Főegyházmegye Szent Adalbert-kitüntetésének nagyérem fokozatát nyerte el, 2011-ben pedig Munkácsy-díjban részesítették. Gyakran nagyméretű képeit gazdag vonalháló jellemzi. Lírai vallomások, kifejezési formában pedig alkotójuk Dürer és Rembrandt méltó tanítványának bizonyul. „Kristálytisztára kidolgozott, művészi erőt gyöngyöző grafikái hiteles választ adnak az életünkre. Az apró részletekig megszenvedett valóság szépsége ragyog rajtuk. Az a szépség, mely egyben már maga a jó és az igaz, maga az egyetemesség.” (Erdő Péter, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke)
 
Hódmezővásárhely, EMLÉKPONT (Andrássy u. 34 )  
A tégla dicsérete – 2011. április 17. - 2011. május 1.
A tárlaton több mint 70 fotó mutatja be a téglakultúra lenyűgöző világát, melyekhez téglatörténeti relikviák kapcsolódnak, mint egy közel száz esztendős téglavető acélsablon, egykoron téglagyártáshoz használt szenes talicska, több helyi gyűjtő régi téglája. A fotókat neves fotóművészek (Balla András, Csák Miklós, Dozvald János, Dömötör Mihály, Eifert János, Fejér István, Herbst Rudolf, Dr. Kocsis István Tamás, Kresz Albert, Módos Gábor, Oravecz Attila, és Tóth József) készítették tavaly a vásárhelyi fotószimpózium keretében. A tégla, – definíciója szerint földből emberkéz munkájával nyert és tűz által megnemesedett anyag – a legkiemelkedőbb építőanyag, mely Hódmezővásárhely míves épületeit jellemzi. A 2010. évi fotószimpóziumon részt vevő országos hírű fotográfusok egy héten át járták a várost; ismert és kevéssé ismert téglaépületeket kaptak lencsevégre. Megfigyelhetőek a templomok, a városi paloták, a szárazkapus gazdaházak, valamint a – nevével ellentétben téglából épült – híres hódmezővásárhelyi kőfal.
 
Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum (Széchenyi utca 9.)   
Zene, tánc, szerelem - 2011. március 10 – 2011. május 1.
A tárlaton Pribojszki Zsófia szinte valamennyi rangos elismerést elnyert alkotása szerepel. Az olaj és pasztell képeket, valamint a vegyes technikával készült, mesterien megkomponált műveket tartalmazó kollekció darabjait a színek hihetetlen bősége, a szenvedély, örvénylés, kecses elegancia és bámulatos egyéni formák jellemzik. Az élet vidámságát, lüktetését, örök mozgását, kavargó forgatagát fejezik ki. Pribojszki Zsófia a belgiumi Gent városában működő Művészeti Akadémián tanult festészetet. Munkásságára hatással volt Chagall, Picasso, a francia impresszionizmus, valamint az a magyar környezet, amelyben megszülettek az álom és valóság határán lebegő elbűvölő látomások.
 
Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum (Batthyány u. 2.)  
"Két nemzet hőse", Asbóth Sándor (1810-1868) – 2011. március 11. - 2011. május 8.
A Keszthelyi Balatoni Múzeumban, majd a Hadtörténeti Múzeumban történő bemutatás után érkezett ide a tárlat. Fotókat, dokumentumokat, dandártábornoki vezénylőbotját, és az Ausztriában élő Asbóth Ágnes által a Balatoni Múzeumnak adományozott festményt lehet látni róla, továbbá a reformkort, a magyar szabadságharc és az amerikai polgárháború korát idéző tárgyi és dokumentumanyagot (fegyverek, mérnöki szerszámok, viseletrekonstrukciók, korabeli levelek, könyvek stb.)
Asbóth Sándor élete, helytállása, hűsége hazájához és a szabadsághoz napjainkban is példaként szolgálhat. 1810. december 19-én (a keszthelyi Plébánia anyakönyvének tanúsága szerint) született Keszthelyen. Mérnöknek tanult, és részt vett részt az Al-Duna szabályozásában, a Lánchíd építési munkálataiban, majd 1844 – 48 között Temes megye igazgató főmérnöke volt. 1848 decemberétől Klapka György hadtestének mérnöke volt, és részt vett a tavaszi hadjárat csatáiban. 1849. ápr. 20-án őrnaggyá léptették elő, majd hamarosan Kossuth Lajos szárnysegédévé, a Kormányzó Elnöki Hivatal katonai osztályának vezetőjévé nevezték ki. Elkísérte Kossuthot az emigrációba, majd 1851-ben New Yorkban telepedett le, ahol közreműködött a Central Park tervezésében. Az amerikai polgárháborúban Frémont tábornok vezérkari főnöke lett. 1862-ben a Pea Ridge-i csatában tanúsított vitézsége miatt a kongresszus jóváhagyta dandártábornoki kinevezését. 1863 őszén Nyugat-Florida katonai parancsnokává nevezték ki, ahol többek között négerekből álló egységeket szervezett. 1864. szept. 27-én a Marianna melletti csatában súlyosan megsebesült, egy puskagolyó az arckoponyájába fúródott, amit sohasem sikerült eltávolítani onnan. (Az okozta korai halálát is.) A polgárháború befejezése után, 1866-ban az Egyesült Államok argentínai nagykövetévé nevezték ki, s hamarosan ellátta az Uruquay-i képviseletet is. Buenos Airesben halt meg 1868. január 21-én. 1990-ben hamvait Argentínából Washingtonba szállitották, és az arlingtoni National Cemetery-ben helyezték örök nyugalomra.
 
Győr, Esterházy palota, Radnai Gyűjtemény (Városi Művészeti Múzeum, Király utca 17.) 
Csontvárytól Kondorig. Modernista festészet a Kovács Gábor Gyűjteményben – 2011. április 13. - 2011. június 30.
A jelenleg is folyamatosan gyarapodó Kovács Gábor Gyűjtemény az újkori magyar festészet történetét bemutató kollekció, mely a 18. század elejétől napjainkig terjedő korszak művészetét öleli fel. A négyszáz alkotásból történt reprezentatív válogatás a győri Városi Művészeti Múzeumban a 20. század modernista irányzatait mutatja be olyan mesterek remekművein keresztül, mint Gulácsy Lajos, Csontváry Kosztka Tivadar, Csók István, Vaszary János, Tóth Menyhért vagy Kondor Béla.
 
Győr, Esterházy palota, Radnai Gyűjtemény (Városi Művészeti Múzeum, Király utca 17.) 
VersKépek. – 2011. április 12. – 2011. május 31.
A 2011. évi Költészet Napjának különleges, rendhagyó zenés irodalmi rendezvénye alkalmával nyílt ez tárlat, mely a versillusztrációs pályázatra beérkezett művekből válogatott alkotásokat mutatja be. A pályázat témája a Hangraforgó Maratonon elhangzó költemények feldolgozása volt. Elkes Áron 3. éves, Antall Gábor 2. éves és Molnár Dóra Eszter 5. éves képgrafika szakos hallgatók műveit díjazta a zsűri.
 
Győr, Xántus János Múzeum (Széchenyi tér 5.) 
A folyó, amely éltet és összeköt: a Duna – 2011. április 12. - 2011. július 31.
A Kincsek határok nélkül projekt keretében nyílt tárlat a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásával valósul meg. Térképeken és képeken mutatja be a Duna-meder és part változását, az ott élő emberek életét az ókortól napjainkig. A vízhez kötődő tevékenységekre helyezi a hangsúlyt, így az aranyásók, halászok, de leginkább a hajósmolnárok állnak a tárgyi emlékanyaggal bemutatott foglalkozások középpontjában. Olyan emlékek láthatók, mint a burcsella, vagyis hajósmalom modellje, cégér és halászati eszközök a múzeum saját gyűjteményéből. A jobb megértést források és egy kisfilm is segíti.
 
Szeged, Fekete-ház (Somogyi Béla u. 13) 
Dél-alföldi magyar kézműves remek díjas iparművészek kiállítása – 2011. április 8. -tól 
A kézműves tárlaton nyolc mester művei tekinthetők meg. A legendás vásárhelyi fazekasságot, Ambrus Sándor képviseli, akinek jellegzetes stílusa szervesen épül a korábbi helyi hagyományokra, és a mai lakáskultúrába kiválóan illeszkedő tárgyakat készít. Műhelye kiállítóterem és múzeum is, ahol rendszeresen fogad látogatókat és a társ-kézművesek számára kiállításokat rendez. Az 50 éve citerázó Szakál László 1997 óta készíti is ezt a jellegzetes magyar népi hangszert, melyek még a tengerentúlra is eljutottak. Tarjányi József késes munkáival négy generáció családi hagyományait folytatja, modern ismeretekkel ötvözve készíti formai változatossága és a kivitelezés egyedisége miatt többszörösen díjazott népi iparművészeti termékeit. Bemutatkozott kosárfonó, tűzzománckészítő, textiltervező és hímző szakember is.
 
Debrecen, Tímárház - Kézművesek Háza (Nagy Gál István u. 6.) 
Ceglédi Alkotók Egyesületének kiállítása – 2011. április 8. - 2011. április 30.
A 15 bemutatkozó alkotó között két népi iparművész, foltvarró, csipkeverő, kosárfonó, lószőrékszer-készítő, mézeskalácsos, pipafaragó, gyapjúkészítő, szövő, babakészítő, gyöngyfűző, szalmafonó és fotós található. Közel 200 alkotással mutatkoznak be fali díszek, textiljátékok; szalma szív, életfa; lószőr gyűrű, medál, nyaklánc, fülbevaló, Waldorf-babákkal és más tárgyak segítségével. A Tímárház falait pedig a paraszti életből merített népi ihletésű fotográfiák díszítik.
 
Debrecen, Mű-Terem Galéria (Batthyány u. 24.) 
Sipos Zsófia festőművész kiállítása – 2011. április 14. - 2011. május 14.
Sipos Zsófia a vidéki élet szépségeinek megörökítője. A művész zöld – kék – fehér – sárga - barna felületű pasztellképein szecessziós festői stílusban a Felső-Tiszavidék falvait, növényvilágát, motívumait jeleníti meg. Formavilága a nagybányai festőiskola hagyományaira támaszkodik. A most nyíló kiállítási anyagban a természetképek mellett portrékat is feltűnnek. A népi élet alakjai sejlenek fel bennük. Sipos Zsofia a Medgyessy-körben Félegyházi László és Bíró Lajos vezetésével elsajátíthatta a képzőművészet alapjait. Alapító tagja a Hortobágyi Nemzetközi Alkotótábornak.
 
Tiszafüred, Kiss Pál Múzeum (Tariczky sétány 6.) 
Úttörőingek, úttörő felszerelések – 2011. április 1. - 2011. április 30.
Egy korábbi úttörővezető 2005-ben adományozott gazdag gyűjtemény együttesére alapozott kiállítás az úttörő egyenruha és felszerelés mellett a szervezetet is bemutatja: A Magyar Úttörők Szövetsége, mely "a gyermekek önkéntes tömegszervezeti tömörülése" volt 1949 és 1989 között, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség vezetése alatt alakult 1946-ban. Az általános iskolás gyermekek túlnyomó többsége tagja volt. A szervezet a kommunista ideológiai nevelést a gyermekek szabadidős tevékenységében érvényesítette. A kisdobosok a 2-4., az úttörők az 5-8. osztályosok közül kerültek ki. A tanulók 6-12 fős őrsökbe, az őrsök rajokba szerveződtek, melyek élén általában az osztályfőnök állt. Egy-egy iskola úttörői úttörőcsapatot alkotott, melyek felnőttek (úttörővezetők) irányítása mellett működtek.
 
Szentendrei Képtár és Kamaraterem (Ferenczy Múzeum, Fõ tér 2-5.) 
Feketevasárnaptól fehérvasárnapig. Húsvéti hagyományok Pest megyében – 2011. április 5. - 2011. április 30.
A Húsvét, Krisztus feltámadása a kereszténység legnagyobb ünnepe. A kamara-kiállítás a húsvéti ünnepkör ezen hagyományait mutatja be, mely a megyében élő nemzetiségek sokszinű kultúrájában. A nagyböjttel kezdődik és pünkösdig tart. Megtalálhatók benne a tél temetésének (farsangtemetés, moréna, kisze) és a tavasz köszöntésének pogány gyökerű elemei, a tojás, és a tisztító víz kultusza. Erre épültek rá a húsvét napjaihoz kötődő keresztény liturgikus szokások: a zöld ágak megszentelése, nagypénteki kerepelés, szentsír állítása, keresztút, feltámadási körmenet, ételszentelés. Mikndezt képek, folklórszövegek és tárgyak segítségével idézi fel a magyar, német, szerb és szlovák hagyományokban.
A locsolkodást a magyarságtól vették át a nemzetiségek, akiknél egykor az egészség varázsló szokások más formái éltek: a húsvéti harmat a németeknél, a húsvéti korbácsolás a pilisi szlovákoknál. Az életet jelképező tojás kultikus jelentősége a szerbeknél napjainkban is megmaradt: a húsvétot egy héttel követő ruzicalo (halottak húsvétja) szokásában.
A gyermekek megajándékozása újabb keletű. Ide tartozik a német és szerb keresztanyák-keresztgyermekek szertartás szerű ajándék-hordása. A mézeskalács, gyümölcs mellé a 20. század közepétől bekerülnek a cukor- és csokoládéfigurák, játékok.
A kiállításon láthatók különböző technikával készített hímes tojások a Ferenczy Múzeum gyűjteményéből, tojás alakú édesség tartók, lakásdíszek. A díszített, kifújt tojások, a fa, papír, műanyag alapanyagú tojás formájú díszek, koszorúk a lakás felöltöztetésének, az ünnepre hangolódásnak mai kellékei, a májusfa szintén bemutatásra kerülnek. Szerepelnek még Vankóné Dudás Juli tojásra festett életképei és patkolt tojások is, ill. régi szokások felújítását bemutató képek (passiójáték, harmatszedés vagy tojásfutás).
 
Budapest, Magyar Népi Iparművészeti Múzeum (Magyar Művelődési Intézet Népi Iparművészeti Titkárság, Szilágyi Dezsõ tér 6.) 
 „Ma van Húsvét napja…” – 2011. április 8. - 2011. május 15.
 
Zengővárkony, Míves Tojás Múzeum (Kossuth Lajos u.6. ) 
A tojásfestés, a tojáshímzés szerves része a Húsvéthoz kapcsolódó népi hagyományoknak, ugyanakkor önálló népművészeti ággá fejlődött. A Mives Tojás Múzeumban elsősorban Európa, kiemelten a Kárpát-medence díszített tojásait gyűjtik, de megtalálhatók távolabbi tájak kultúráját reprezentáló izraeli, kínai, indonéziai darabok is. Az alkotások tájegységenként lettek bemutatva. A múzeumban megtalálhatók tojás motívumot felhasználó népi iparművészeti és iparművészeti alkotások is. Szakkönyvtár és kutatószoba elégiti ki a mélyebb szakmai igényeket.
 
 
 
Előzetes
Budapest, Klebelsberg Kultúrkúria (Templom u. 2-10.) 
Az év természetfotósa 2010 – 2011. április 19. - 2011. május 15.
Az Év Természetfotósa 2010 pályázaton a szakmai zsűri 200 nevező több mint négyezer fotója közül választotta ki a díjazott műveket. Ezeket a legjobb alkotásokat tekinthetik meg látogatóik. A a naturArt tizenhetedik alkalommal rendezte meg közép-európai régió legjelentősebb természetfotós pályázatát, melyre idén is sok kiváló fénykép érkezett be. A pályázatnak köszönhető többek között, hogy egyre több kiváló fiatal fotós hívja fel magára a figyelmet, jelezve, hogy van utánpótlás, így a jövőben is megkerülhetetlen marad a világon a magyar természetfotográfia.
 
Április 18-án lesz a Nemzeti Műemléki Nap. Az egyes intézmények programjait honlapjukon érdemes megnézni.
 
 
 
II. Bemutatjuk
 
A lehetőségek Országa. Polgárosodás a XIX. századi Magyarországon – . 2011. április 8. – 2011. június 5.
A nyiregyházi kiállitásnak 3 helyi témája is volt: A Bencs család, Benczúr Gyula, és a Barzó család.
Bencs László (1841-1905) több generációs iparos tirpák családból származott, akit értelmiségi pályára szántak. Eperjesen a jogot is elvégezte. Közben 1859-ben egy összejövetelen tanúsított „hazafias fellobbanása” miatt őrizetbe vették, és hat hónapig börtönben tartották. 1866-ban ügyvédi oklevelet szerzett, és Nyíregyháza városa Bánó József országgyűlési követ mellé tollnoknak rendelte ki. 1869-től a város másodtanácsnoka lett, 1879-ben pedig első tanácsosi kinevezést kapott. 1889. március 15-én a függetlenségi Párt emlékező ünnepségén egy alapítvány létesítését indítványozta Kossuth nevének és példaadásának megörökítésére. Városi működésének 32 esztendeje Nyíregyháza fejlődésének legeredményesebb szakasza. 1890-1901 a város polgármestereként tevékenykedett. Ekkor nyerte el Nyíregyháza a ma is ismert arculatát. Minden jelentősebb középület (Városháza, Megyeháza) ekkor épült fel, sorra alakultak a különböző szervezetek, hagyományőrző-körök, épült a vasút, a városi infrastruktúra. 1901-ben országgyűlési képviselővé választották. (Egyik fia, Kálmán (1884-1934) apja nyomdokaiba lépett, jogot végzett, majd 1918-tól szintén Nyíregyháza polgármestere lett ).
 
Benczúr Gyula (1844-1920) is Nyíregyházán született, majd 1846-ban a család Kassára költözött, ahol a reálgimnáziumba járt. Festeni és rajzolni a Klimkovics fivérek magán rajziskolájában tanult. 1861-ben iratkozott be a müncheni Képzőművészeti Akadémiára Szinyei Merse Pállal egy időben. 1869-ben Olaszországban, 1874-ben Franciaországban tett tanulmányutat. Münchenben feleségül vette Gabriel Max müncheni festő nővérét, Linát (1873). 1876-ban a müncheni akadémia tanára lett. 1883-ban megbízást kapott a budapesti Mesteriskola vezetésére. Itthon az előkelő világ arcképfestője lett (királyné, Rudolf trónörökös, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Trefort Ágoston, hercegek, grófok, miniszterek, vagyonosabb polgárok). 1888-ban a bécsi akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. 1909. október 17-én Nyíregyháza díszpolgárává avatták. 1906-tól a főrendiház tagja, 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett. Pályafutása során számos művészeti díjat nyert. 1914-ben a kolozsvári egyetem díszdoktora lett. Hetvenedik születésnapja alkalmából az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat örökös tiszteletbeli tagjává választották.1920-ban halt meg a Nógrád megyei Dolányban, ma Benczúrfalva.
 
Barzó Mihály (1857-1910) okleveles építőmester, téglagyáros, városépítő a nyolcvanas években a budapesti Iparrajziskolában tanult, építkezéseken dolgozott. Hazatérve 1886-tól üzlettársként együtt dolgozott Vojtovits Bertalannal, 1888-ban téglagyárat alapítottak. Gyártottak téglát, síntéglát, homorú és lapos cserepet; a gyár piaca Nyíregyháza és környéke volt. Fontosabb nyíregyházi építkezéseik: Városi gőzfürdő (1886), Evangélikus főgimnázium (1886-1887), a börtön épülete (1889-1891), Királyi törvényszék (1891), Vármegyeháza (1891-1892), színház (1893), Korona szálló (1895), Görög-katolikus templom (1895-1897), Erzsébet közkórház (1897-1899), Pénzügyi palota, ma a Kölcsey gimnázium épülete (1901-1902).
 
Barzó Endre (1898-1953) Barzó Mihály fia, a festészet iránt érdeklődött. A Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre, majd Benkhard Ágost növendéke volt. Utóbbi 1922-ben tanársegédjévé választotta. Aa nyarakat a növendékekkel a miskolci művésztelepen töltötték. Pályájának ez a kezdeti szakasza festészetének legaktívabb korszakát jelenti. 1925-ben a KÉVE (Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete) tagjai közé fogadták, és kiállitott velük a XVI. és XVII. tárlatön. 1928-ban elnyerte a Nemes Marcell díjat. Ennek révén két hónapig Olaszországban tartózkodott. A harmincas évek elején a Nemzeti Szalon és az Ernst Múzeum valamint a Képzőművészek Új Társasága tárlatain vett rendszeresen részt, majd 1937-ben megfestette Bencs Kálmán polgármester arcképét. A negyvenes évek kiállításainak sikertelensége és egészségi állapotának rosszabbodása miatt 1944-ben végleg hazatért szülővárosába. 1953. augusztus 25-én halt meg a nagykállói ideggyógyintézetben.
 
 
 
A  tárlat helyszíne: 
Nyíregyháza, Jósa András Múzeum (4400 Benczúr tér 21.) 
 
 
 
Ha kíváncsi vagy a részletekre, itt meghallgathatod!

 

 
 
Zenei betétek:
Liszt Ferenc, 15. magyar rapszódia (Vásáry Tamás)
Liszt Ferenc, Szerelmi álmok
Sárpilisi verbunk
Rózsavölgyi M, Ünneplő (Mészáros Tivadar)
 
 
 
Szerkesztő-műsorvezető: dr. Győry Hedvig
Zenei szerkesztő: Király Hedvig
Technikai munkatárs: Molnár Bernadett
 
 
A műsor a KKDSZ támogatásával készült.