I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / Cegléd a középkorban. Tisztelet a 650 éves városnak – Kossuth Múzeum, Cegléd

 

 

Reznák Erzsébet történész, a Múzeum igazgatója

 

 

Budapest, BTM, Aquincumi Múzeum (Szentendrei út 135-139.) 

Florianus (Kr.u. 240-304 május 4), akit a vértanúhalála után Szent Flóriánként tiszteltek,a római légió századosaként szerelt le tűzoltói szolgálatából. Az Enns folyóból kimentett teste fölött épült kolostorban főképp a tűzesetekkel a tűzoltók, kéményseprők által elszenvedett balesetekhez hasonló eseményekkel kapcsolatos csodák történtek. Az eleinte inkább áradáshoz, majd a 15. századtól tűzesetekhez kapcsolódó tiszteletét hazánkban a szepességi németek terjesztették el. A 17. században már általánosan tisztelték, és alakja a tűzoltók védjegyévé vált. A tárlaton a kezdetek, és a magyarországi tűzoltóság és tűzoltás történetének első, aquincumi emlékei is megismerhetőek.

 

Budapest, BTM, Aquincumi Múzeum (Szentendrei út 135-139.)

A Rómában Augustus korától általánossá vált égetett téglaépítészet tette lehetővé a vízvezetékek, fürdők, vagy a házak fűtésrendszere és további építészeti elemek mellett számos nevezetes római épület létrehozását, mint amilyen többek között a Pantheon. Nem csoda, hogy a tégla és más kerámia-építőelemek sokat elárulnak a korabeli életkörülményekről, hadtörténetről, de akár a tenyésztett állatok méreteiről, vagy kedvelt versek részletit, nyelvi játékokat, akár politikai karikatúrát is megőrizhettek abból az időből, amikor száradni tették ki őket. Kutatásuk számos eredményeit ill. a tudományterület fejlődését egyaránt megismerhetik a látogatók az aquincumi példák tanulmányozásával.

 

Szeged, Móra Ferenc Múzeum (Roosevelt tér 1-4)

A múzeumban két impozáns kiállítótérben ismerkedhetnek a látogatók az ókori egyiptomiak életével. Az egyik térben a mindennapok világába tekinthetnek be az Óbirodalom korától a Nagy Sándor hódítása után létrejött Ptolemaiosz uralkodók idejéig, a másik terem templomtérként lett kialakítva, ahol azonban a templomon kívüli vallási rítusokba is be lehet tekinteni, majd a pilonon túli világ, a templombelső hangulata érzékelhető, kiemelt helyet biztosítva Ozirisz, Ízisz, Hórusz, Szahmet, Basztet és Ptah isteneknek, akiket egy-egy egység külön-külön mutat be. A kiállított tárgyak a Szépművészeti Múzeum a bécsi Kunsthistorisches Museum és a heidelbergi Egyetemi Egyiptomi Gyűjteményből érkeztek.

 

Székesfehérvár, Fekete Sas Patikamúzeum (Fő u. 5.)

Kőnig Frigyes tudományos alapú vizsgálódás, tapasztalaton alapuló megismerés és kísérletezés eredményeit festi meg alkotásain. Ezúttal 12 olajfestményt mutat be, melyek a tavalyi székesfehérvári tárlaton látott Oszlopsor című anyagának a folytatásaként a kő természetes és emberi beavatkozással módosított életéről szólnak.

 

Debrecen, MODEM (Baltazár Dezső tér 1.)

Fátyol Zoltán, Ferenczy Zsolt, Grela Aleksandra, Imreh Sándor és Süli-Zakar Szabolcs, Kányási Holb Margit, Kónya Ábel, Molnár Dóra Eszter, Varga Tamás és Szabó Károly jellemzően az installációk és videók művészi kifejezési lehetőségeit felhasználva járják körbe a földrajzi és fizikai egyensúly kérdéskörét, a sík debreceni táj és az emberi mozgások finom domborulatainak bemutatása közben.

 

Sepsiszentgyörgy, Székely Nemzeti Múzeum (str. Kós Károly 10. / Kós Károly u. 10.)

A Tamási Áron Színház kellékkészítő mesterének, Zayzon Ádámnak a kiállításán jellemzően olyan, a színházhoz kapcsolódó képzőművészeti alkotások láthatók, melyek eddig még nem jelentek meg a közönség előtt.

 

Szentendre, Ferenczy Múzeum / Szentendrei Képtárba (Fő tér 2-5.)

A szentendrei kortárs művészet sokféle fotós műfaját felvonultató tárlaton az új művészeti trendek ezúttal az idő témáját feldolgozva jelennek meg, az Absztrakt idő, Abszolút idő, Relatív idő, Szubjektív idő, Empirikus idő, Konkrét idő, Illuzórikus idő tematikai egyságekbe rendezve. A dokumentarista és sajtófotó, a kritikai narratívát megjelenítő felvételek, a konceptuális és az experimentális fotómunkák jól megférnek egymás mellett. A pillanatot megörökítő képek mellett módosított, átalakított felvételek is beszélnek az idősíkokról, azok átfedéséről, a kontinuitás, a mulandóság, a változás vagy éppen a maradandó felvillantásával. Technikai szempontból is érdekesség Deim Balázs 1-3 hónapig készített felvételsorozata, mely a Föld és a Nap egymáshoz viszonyított mozgását képbe sűrítette.

 

Budapest, Országos Széchényi Könyvtár (Budavári Palota, F épület)

A tárlaton a magyar népi radikalizmus egyik kiemelkedő egyéniségének életét, munkásságát és célkitűzéseit lehet megismerni. Falukutatásai alapján úgy látta, hogy a magyar parasztság hagyományos életmódja az adott gazdasági kereteken belül nem folytatható, és ezt például „A néma forradalom” és „A parasztéletforma csődje” c. munkáiban is hirdette. A háború előtt a Márciusi Front mozgalmának aktív résztvevője és a Nemzeti Parasztpárt alapító tagja volt, a háború után pedig a párt egyik vezetőjeként a demokrácia védelméért vívott harc vezéregyéniségei közé tartozott – politikai tevékenysége miatt el kellett menekülnie, és emigrációban halt meg.

 

Szeged, Somogyi Könyvtár (Dóm tér 1-4.)

 

 

Karcag, Györffy István Nagykun Múzeum / Kántos Sándor Fazekasház (Erkel Ferenc u. 1.)

Kántos Sándor életét és munkásságát mutatja be a tárlat, aki a karcagi Ácsi Kovács János inasaként kezdte fazekas életét, majd felszabadulva a pécsi Zsolnay gyárban dolgozott, ahonnan behívták katonának. Sérüléséből szerencsésen felgyógyulva 1920ban iparengedélyt kapott, és használati edényeket, majd 1924-től díszedényeket is készített. Györffy István hatására kezdte a tiszafüredi, majd mezőcsáti, pásztói, gyöngyösi és további fazekas központok szín-, motívum- és formavilágát tanulmányozta, és alkalmazta kora igényeihez, gondosan ügyelve az eredeti jelleg megőrzésére. Újításait is ebben a szellemben végezte – 1958-ban a brüsszeli világkiállításon Gran Rix díjjal értékelték munkát, itthon 1978-ban Kossuth-díjjal.

 

Tiszafüred, Kiss Pál Múzeum (Tariczky sétány 6.)

Népművészeti ihletésű, gondos, művészileg formált kerítések, kapuk, oromfalak, tornácok, díszkapuk, áttört faragások, faragott domborművek, kopjafák, emlékoszlopok, köztéri táblák több százan őrzik a mester keze nyomát, aki a mezőkövesdi fafaragási emlékek gyűjtésével és tanulmányozásával indult el ezen a pályán. A helyi hagyományok ápolásával a jó közérzethez és a magyarságtudathoz éppúgy hozzá kíván járulni, mint a nemzeti értékek megmentéséhez, és továbbéltetéséhez.

 

Budapest, Millenáris / Teátrum (Kis Rókus u. 16–20) 

Digitálisan felújított sportfotók, és segítségükkel létrehozott, az Aranycsapat játékosairól készített szuperlassított kisvideókkal, interaktív tárlatvezetéssel várja a látogatókat a másfél futballpályányi hosszúságú falon bemutatott anyag, mely az ötvenes évek sportfotográfusának, Kozák Lajosnak a lányára bízott hagyatékából kerültek elő. A fázisfotói tanulmányszerűen, és elképesztő részletességgel mutatja be az Aranycsapat és a kor más ismert labdarúgósztárjainak emblematikus trükkjeit. Végigkövethető rajtuk Puskás ballábas külső csűdrúgása, Kocsis fejesei vagy ollórúgása, Hidegkuti boszorkányos cselei, a „fekete párduc” utánozhatatlan védései mozdulatról mozdulatra. Feldolgozását Kasza Gábor, fotográfus végzi, aki a technikai részletekre is odafigyel – így derítette ki, hogy Kozák Lajos egy egyedülálló eljárást alkalmazott, ugyanis egy 35 mm-es Kinamo Zeiss filmkamerát alakított át úgy, hogy a szektoridőt rövidítette és több kockát exponált a gép másodpercenként.

 

 

Budapest, Magyar Nemzeti Galéria (Szent György tér 2.)

A 20. század két meghatározó jelentőségű avantgárd irányzat átfogó ismertetsét tűzte ki célul a tárlaton jelentős alkotók munkáin keresztül, melyek radikálisan megváltozott művészeti gondolkodás két szinte ellentétes arculatát képviselik. ezzel párhuzamosan műfajilag is sok újat hozott a hétköznapi tárgy átértelmezésével, a véletlen szerepének hangsúlyozásával, a hagyományos esztétikai érték megkérdőjelezésével jelentkező dadaizmus, és a valóság újraértelmezését és a valóságfogalom kitágítását megvalósító szürrealizmus. Megszületett az az objekt (a művész által átértelmezett használati tárgy), a fotómontázs, a kollázs és az asszamblázs (az utóbbiakban közös, hogy a fotók, képek és egyéb tárgyak sajátosan új rend szerinti állnak össze), vagy a readymade, vagyis a készen talált használati tárgyak művészi felhasználása.

Életre kelt (film)kísérletek. Az avantgárd első mozija – A tárlat kísérő kiállítása a klasszikus avantgárd szürrealista és dadaista ihletésű filmművészet alkotásaiba, és további kinematográfiai jellegű, a mozgókép médiaspecifikus lehetőségeit kutató, de nem celluloidszalagon rögzített ábrázolásaiba nyújt betekintést. A nemzetközi alkotások mellett látható többek között a legelső hazai avantgárd film (Gerő György), a legkorábbi ismert magyar szerzői animáció (Bortnyik Sándor) és Gyarmathy Tihamér eddig ismeretlen fotogramfilmje.

 
 

 
 

 

 

 

 A műsor a KKDSZ támogatásával készült.