I. Kaleidoszkóp / kiállítási hírek

II. Bemutatjuk / Homeopatikus valóság, Ernst Múzeum

 

 

Csejdy Réka, sajtó és PR referens

Készman József, főkurátor

 

 

Szeged, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Dóm tér 1-4)

Heinrich von Kleist (1811-1845), aki kora ifjúsága óta lelki válságban élt, drámákat írt, újságoknál dolgozott, de nem találta helyét kora Németországában. Kortársai körében mérsékelt sikert aratott Az eltört korsó c. vígjátékkal, mely a bürokrácia kitűnő szatírája. A reménytelen küzdelem regénye a Kohlhaas Mihály és a Homburg hercege, az önpusztító felelősségtudat tragédiája sem hozott neki sikert. Életét és műveit a könyvtár anyaga segítségével mutatják be.

 

Baja, Nagy István Képtár (Arany János u. 1.) 

A tárlat a bajai református eklézsia történetén keresztül a reformáció magyarországi történetének hátterét, a kálvinizmus teológiai alapelveit, hagyományait és a gyülekezet kiemelkedő tagjainak fennmaradt tárgyi emlékeit, dokumentumait, de egyúttal a város polgári kultúrájának sajátos életjelenségeit is bemutatja. A rendezők ennek legfontosabb eseményeit, fordulópontjait, különleges tárgyi emlékeit, kordokumentumait, legszebb pillanatait kívánták összegyűjteni. Kuriózumnak számít többek között Novák Olga, az első magyar teológa Kossuth által dedikáltfényképe, az. Egyházközség egykori lelkipásztorának, Kóczán Mórnak gerelyhajítói olimpiai bronzérme meg fényképfelvételei, valamint Fülep Lajos művészettörténész, művészetfilozófus személyes tárgyai.

 

Kecskemét, Népi Iparművészeti Gyűjtemény (Serfőző utca 19.) 

A népi iparművészeti kiállítás viseletet és hímzéseket bemutató termei között, nyílt az időszakos kiállítás, melyen a nyers és feldolgozott gyapjúfonal éppúgy megtalálható, mint a belőle készült nemezek. Egymás mellett találhatók a használati tárgyak, és díszítő képek, rövid magyarázó feliratokkal, melyek kis történeteket, vagy leírást egyaránt tartalmazhatnak.

 

Zirc, Bakonyi Természettudományi Múzeum (Rákóczi tér 3-5.) 

A Vármegye közéleti, kulturális és tudományos motorja, Laczkó Dezső (1861-1933) egyszerre volt piarista szerzetestanár, elkötelezett polgár ("Dezső Bátyánk"), geológus, történelem, néprajz és régész tudós és mecénás. Mellette szivesen vadászott, és ha baj volt, önkéntes tűzoltóként is megállta a helyét. Sokaktól kapott ajándékot is. Ebből a változatos életútból eddig még nem kiállított saját szerzeményeket, és ajándékként kapott tárgyi emlékeket, leleteket, ipar- és képzőművészeti alkotásokat mutat be a tárlat, mint pl. az őskori kőbalta, a Nemzeti Hadsereg plakátja, a kavicsfogú álteknős és mamutfog, a hajmáskéri hadifoglyok kézműves munkái, a krokodil- és teknőspáncél-pajzsok, a fonott asszuáni kosarak vagy egy bukovinai "csókkereszt".

 

Székesfehérvár, Csók István Képtár (Bartók B. tér 1.) 

A Fejér megye kortárs képző- és iparművészetét bemutató kiállítását több évtizedes hagyomány alapján négy évenként szokta megrendezni a Szent István Múzeum. Ez a Fejér Megyei Őszi Tárlat a megyei vagy a megyéhez kötődő képző- és iparművészek utóbbi két évben készült alkotásait mutatja be.

 

Budapest, KÖH / Örökség Galéria (Táncsics Mihály u. 1) 

Marosi Ilona jellemzően 5 darabos ciklusokban alkotja meg egyik irányban nyitott festményeit. Tudományos alapozással, tudatos szerkesztéssel harmonikus vonal és formanyelvvel alkotói folyamatának jól érzékelhető ritmust ad. Művei távol-keleti, ősi magyar és keresztény jelek és szimbólumok egymásba ötvöződő használatára épülnek, de magukba fogadják a természeti tárgyakat és elvont geometrikus alakzatokat is. A lét lényegét keresik. Az életmű belső fejlődését kiválóan kifejezi a színek használata. Mindezeket a folyamatokat, valamint az alkotás menetét a tervezéstől a megvalósulásig bemutatja a tárlat.

 

Keszthely, Balatoni Múzeum (Múzeum u. 2.) 

A X. Magyar Festészet Napja alkalmából megnyitott kiállításon Kárpát-medencei festők mutatkoznak be, akik a táj történelmi-szellemi örökségünk mai vetületét ragadták meg és megörökítették meg. A tárlatot hatodszor rendezik meg itt a zalai és a szomszédos országokból felkért művészek alkotásaiból: Henning-Kiss Katalin, Bárdosi Katinka, Budaházi Tibor, Buday Mihály, Časar Sebastian, Dubravko Baumgartner, Diego Castro, Dús László, Egri Erzsébet, Fischer Judit, Göntér Endre, Haraszti László, Horváth Csongor, Željko Hudek, Páé Katja, Kustár Zsuzsa, Ludvig Dániel, Ludvig Zoltán, Nemes László, Németh Klára, Stamler Lajos, Szekeres Emil, Szencz Lívia, Takács Ferdinánd, Zomboroy Zoltán.

 

Simontornya, Vármúzeum (Vár tér 10.)  

A 2005. május 1-je óta működő Galéria alapvetően roma származású művészek munkáit gyűjti, és és az ú alkotásaikból rendez időszaki kiállításokat. Célkitűzése a cigányság európai mércével is mérhető értékeinek, a cigány-roma képzőművészet - festészet, grafika, fém-, fa- és kőszobrászatnak, ipari és népművészetnek folyamatos figyelemmel kisérése, a művészek alkotásainak rendszeres bemutatása. A jelenlegi kiállítás 7 roma alkotó csoportos kiállítása. A 35 festményen tájkép, portré, és a régi cigányélet bemutatása éppen úgy megtalálható, mint az absztrakt modern művészet megnyilatkozásai.

 

Hódmezővásárhely, Alföldi Galéria (Kossuth tér 8.) 

A Hódmezővásárhelyen 1954 óta évente megrendezett Tárlat a város legmeghatározóbb és legjelentősebb kulturális rendezvényeként magas színvonalon mutatja be a kortárs művészet valamennyi képzőművészeti ágában a kortárs művészek alkotásait, akik meghívásos alapon vehetnek rajta részt. Alapfeltétel a kötődés a városhoz, vagy a Tárlathoz. Idén 177 művész 263 alkotása látható, 148 festmény, 35 grafikai és 80 szobrászati, plasztikai alkotás formájában. A fődíjas alkotások a többi mű közé kerültek, csak a vásárhelyi alkotók műveit gyűjtötték külön terembe. A kiállításon a klasszikus realista stílustól a legújabb stílusirányzatokig gyakorlatilag minden megtalálható. A Tornyai plakettet a legsikeresebbnek ítélt művész a megnyitón vehette át.

 

Szeged, Vármúzeum / Kőtár (Stefánia sétány 2.) 

Fától az erdőt. Erdőtörténeti kiállítás –2011. november 4. - 2011. december 31.

Több millió éves növényi őskövületeken, mammut rekonstrukciókon, preparált állatokon keresztül mutatja be az erdők történetét a szegedi vár új időszaki kiállítása. Az állatok között a sas, a hiúz, a farkas, a róka, a nyúl, az őzcsalád, vagy a hód, … A fa hasznosítási módjaival együtt van jelen: hajó- és szélmalom makettek, fűrészmalom másolatok segítéségével. A fafeldolgozás folyamatát korszerű szerszámok és eszközök, korabeli fotók és kotróhajók, úsztatók makettjei mutatják be.

A történeti aspektust egyrészt a jégkori állatcsontok, mamut és gyapjas orrszarvú rekonstrukciók, megkövült növények képviselik, másrészt az írott kor emlékei, mint a Mária Terézia kori fűrészmalom, az egykarú gyökértépő, 1885-ös erdészeti térkép és erdészviseletek, és pl. olyan fényképek, melyeken látszik a toborzás a Vörös Hadseregbe, vagy a Tanácsköztársaság harcai - Balogh Rudolf, Müllner János, Jelfy Gyula, Révész és Bíró, Schäffer Ármin, Vajda Manó felvételei. A Tanácsköztársaság idején létrehozott Proletár Múzeum a tárgyak és egyéb dokumentumok mellett a fényképek megőrzéséről is gondoskodott.

Gödöllői Királyi Kastély Múzeum (Grassalkovich Kastély) 

A gödöllői Barokk Év alkalmából idén Grassalkovich I. Antal (1694-1771) alakját, egyházi kapcsolatait és mecénási tevékenységét mutatja be a múzeum a tavaly felújított Rudolf-szárnyban. Bevezetőként Kresz Albert fotóművész képei a főúr itámogatású templomokat ábrázolják. át élvezték. Az első két terem Grassalkovich életútja, személyes kapcsolatai kisérhetők figyelemmel reliquiáival és eredeti iratokkal – köztük végrendeletével és a korszak egyházi kultúráját és a mecénás főúr bőkezűségét reprezentáló tárgyakkal, majd Nepomuki Szent János kultuszának tárgyi és írásos emlékei következnek, akinek kultuszát a gróf is erősen támogatta. Számos múzeumpedagógiai foglalkozás kapcsolódik hozzá.

 

Szombathely, Savaria Múzeum (Kisfaludy Sándor utca 9.) 

Mint a kiállításon látható dokumentumok bizonyítják, Gróf Esterházy János (1901-1957) egész életével, tragikus egyéni sorsával és teljes politikusi életművével össze tudta egyeztetni az erkölcsöt és a politikát. 1932-ben az Országos Keresztény Szocialista Párt, 1936-ban pedig az Első Magyar Párt elnöke lett. Parlamenti képviselő, keresztényszocialista politikus, hívő ember volt. Tetteivel a pacifizmust, a magyarságszolgálatot és a Magyar Szent Korona népeinek testvériségét szolgálta. Kiállt a felvidéki és az egyetemes magyarság jogaiért, többször tárgyalt Tisoval, Benessel és Husákkal a magyar nemzeti közösség jogairól. A szlovák nemzetgyűlésben egyedül állt ki a zsidók deportálását célzó törvénnyel szemben (68/1942-es számú törvényjavaslat), és 1944-ben a zsidók, csehek, szlovákok és lengyelek százainak segitett elmenekülni a Gestapo elől. 1945 nyarán letartóztatták, majd a csehszlovák titkosszolgálat pincebörtönében kegyetlenül összeverték, életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. Közben szibáriában 10 év kényszermunkát élt túl, hogy csehszlovák börtönökben raboskodva haljon meg. Nemrég derült ki, hogy egy prágai temető tömegsírjában nyugszik.

 

Budapest, Magyar Sportmúzeum (SportAgóra, Ifjúság útja 2.) 

A szobrászi tevékenységéről jól ismert Dabóczy Mihály sikeres tőr és kardvívó is volt. 1942 júniusában a kenesei kardvívóverseny győztese volt.

 

 

 

 

Szombathely, Szombathelyi Képtár (Rákóczi F. utca 12.) 

Geszler Mária az egyik nemzetközileg legelismertebb magyar keramikusművész a kezdeti agyagról a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió hatására a porcelánra váltott. Alkotásaiban gyakran merít ihletet a japán kultúrából. Több japán művészeti versenyen díjat is nyert (Mino III. díj, 2002; Mino Kitüntető oklevél, 2005). Az itt bemutatott, utóbbi két évben készült porcelán szobrait szintén a Japánban, Tajimi Cityben (Gifu prefektúra) kezdte el készíteni. Az emberi figurákat idéző hangszerek ugyan némák, de formájuk és színeik a belső hang harmóniáját keltik. Előzményként 45 éves művészi pályájának válogatott alkotásai és családi dokumentumai láthatók.

 

 

 

 

 

Budapest, Ernst Múzeum / Műcsarnok (Nagymező u. 8.)

Ernst Lajos műgyűjtő 1912-ben építtette a múzeumot magángyűjteménye számára, valamint időszakos kiállítások és aukciók szervezésére. 1939–44 között Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézetének adott helyet, majd 1953-ban a Műcsarnokhoz csatolták, melynek részeként ma is a kortárs művészet számos kiállítása nyílik benne.